A misztikus kötet 1943-ban jelent meg először Szerb Antal előszavával, és már akkoriban is téma- és formabontó műnek számított! A „történet” a régi világ, a mágikus múlt, amikor még a homo divinans uralkodott, és nem vette át a helyét a homo faber, amelyiknek a valóság szabta a hétköznapjait.   Ez a mítoszok és mondakörök földjének történetei, számos esetben az ezt megelőző időszak rejtett tudásának visszaadásai, amelyek egyszerre lenyűgözőek, ismeretlenek, a ma szemlélőjének, olvasójának kapu és kulcs a „nemtudás” birodalmába. Döbbenetes mélységek és távlatok, elsüllyedt civilizációk és kultúrák világa, a lélek mélyén szunnyadó nem emberi világ erői, ősvallások rítusai adják a kivételes munka gerincét, miközben bepillantást nyerhetünk a sötét középkorba is, az eretnekek és boszorkányok világába, ahogy a felvilágosodás utáni időszak rózsakeresztes és szabadkőműves történetbe is. Szerb Antal szavaival: „Mindazok a jelenségek, amelyek e könyv tárgyai, néha tragikus és megdöbbentő, néha bizony mulatságos kísérletek, hogy a másfajta ember világát visszaállítsák, hogy megtalálják újra az elveszített kapcsolatot a nem-emberi világ és a lélek mélyén szunnyadó nem-emberi, mert több-mint-emberi világ erőivel, kísérletek, hogy újraépítsék a nagy szivárványhidat, amely összeomlott az idők kezdetén.”