Stephen King és fia, Joe Hill két közös elbeszélését olvashatjuk ebben a kis kötetben. A Teljes gázzal 2009-ben jelent meg először angolul, A magas fűben pedig 2012-ben. Előbbit Richard Matheson 1971-es novellája, a Párbaj ihlette, amely egy motorosról és az országúton őt üldöző eszelős kamionosról szól, és akkor vált legendássá, amikor a fiatal Steven Spielberg megfilmesítette. A Teljes gázzal valódi főhajtás a Párbaj írója előtt. A történet a rajtvonaltól kezdve teljes gázzal száguld. Nem így kötetünk másik írása, A magas fűben, amely körbe-körbe ődöng, révület, eltévelyedés, lázálom és ráolvasásszerű rigmusok köreit teljesíti, de ez az irányvesztettség, ha lehet, még dermesztőbb. Joe Hill és Stephen King mind ez idáig nem adott ki több közös történetet. Mit is mondhatnánk: várjuk a továbbiakat!
49 pont
Harmincöt évvel az Éjszakai műszak című novelláskötete után a hátborzongató történetek nagymestere új elbeszélés gyűjteménnyel lepte meg Hűséges Olvasóit. A Rémálmok bazára húsz, kötetben korábban nem közölt történetet tartalmaz, s King mindegyikhez rövid bevezetőt írt, amelyben feltárja az írások születésének körülményeit és a maga személyes motivációit.A történetek között izgalmas kapcsolatok, közös vonások fedezhetők fel: erkölcs, utóélet, bűntudat, mit tennénk másként, ha a jövőbe látnánk vagy éppen kijavíthatnánk a múltban elkövetett hibáinkat. Némelyik novella szereplője az élete végéhez közeledve felidézi bűneit és vétkeit; mások ráébrednek, hogy természetfeletti képességekkel rendelkeznek; és vannak, akik vesztükre egyenesen az ördöggel paktálnak.King kirakodóvásárában igazán változatos a kínálat - egy autónak látszó szörny (a la Christine), egy ember, aki gyászjelentésekkel gyilkol, egy e-könyv-olvasó, amely párhuzamos világokra nyit ablakot, és persze az örök favorit, az emberiség végpusztulása... Minden olvasó megtalálhatja itt a maga kedvencét - de a szerző figyelmeztet, hogy a portékáját óvatosan kell kezelni, mert „a legjobbaknak foguk van”.
Paul Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, aminek örömére jól beiszik, és kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, akinek összetört testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának.
Jamie Morton hatéves, amikor új lelkész érkezik New England-i kisvárosukba. Charlie Jacobs a feleségét és a kisfiát is hozza magával. Mindenki szereti őket, Jamie pedig valósággal rajong a fiatal tiszteletesért, aki szórakoztató elektromos kísérletekkel teszi érdekesebbé a heti bibliaórákat. És hogy a titkos elektromosság mi mindenre használható, az akkor derül ki, amikor Jamie bátyja elveszti a hangját, Jacobs pedig egy általa kifejlesztett szerkezettel meggyógyítja. Az idillnek egy autóbaleset vet véget: a lelkész elveszti a családját, és kifordul önmagából. Nemsokára el is bocsátják, és Jamie azt gondolja, soha többé nem fognak találkozni. Téved. És ahányszor csak útjuk keresztezi egymást, Jacobs a régi filmes zsargon szerint "a változás ügynökének" bizonyul.A sikeres gitáros és a hajdani lelkipásztor nem szabadulhatnak egymástól. Az elektromos kísérletek egyre ijesztőbbek, Jamie pedig kénytelen közreműködni bennük. Jacobs az élet és a halál közti átjárót keresi. De mi lesz, ha megtalálja? És miért kap egyre sötétebb értelmet ez a titokzatos fogalom: újjászületés? Stephen King sötét, megrázó regényt ad kezünkbe a függőségről, a fanatizmusról és arról, ami a lét túlsó partján várhat ránk. Fordította: Dranka Anita
1999-ben bejárta a világsajtót a hír: Stephen Kinget elütötte egy kisteherautó, s a népszerű író súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Szerencsére – és az olvasók nagy örömére – King felépült. Lábadozása idején írta meg, pontosabban fejezte be az 1997-ben elkezdett, majd félretett művét, Az írásról-t. King ezúttal nem borzongatni akarja kedves és hűséges olvasóit, hanem elmeséli, hogyan vált íróvá, és bevezeti őket a szakma rejtelmeibe. A tőle megszokott lendületes stílusban, humorral átszőve beszél finoman szólva is hányatott gyerekkoráról – hogyan vándoroltak városról városra, mennyit küszködött az édesanyja, hogy fenntartsa a családot, gyerekkori csínyekről –, kezdeti nehézségeiről, amikor rendre visszautasították az írásait, alkoholproblémáiról, majd a Carrie jelentette áttörésről 1974-ben. S innentől kezdve egyenesen ívelt felfelé a karrierje, mely mind a mai napig töretlen. Beavatja olvasóit műhelytitkaiba, és hol világirodalmi, hol saját elbeszéléséből vett példákon keresztül szemlélteti, hogyan zajlik nála az alkotás folyamata – az első, nyers változattól a végső formába öntött műig. Mindeközben arra is szakít időt, hogy írásra buzdítsa arra hajlamos olvasóit, ellátva őket jó tanácsokkal. Stephen King rajongói – új oldaláról ismerve meg kedvenc írójukat – ezúttal bepillantást nyerhetnek abba, hogyan is készülnek az általuk olyannyira kedvelt, izgalmas, annyi kellemes-borzongató percet szerző művek, de a kötet rendkívül szórakoztató lehet bárkinek, akit érdekel, hogyan születnek a sikerkönyvek.
Dallas, 1963. november 22.
Három lövés dördül.
John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke halott.
„Pörög egy tízcentes, és tótágast áll a világ. Ki tudhatja, mikor múlik egy pillanaton az élet, és miért?”
Jake Epping kisvárosi angoltanár, jóképű, művelt, harmincas fiatalember. Amikor a gimnázium felnőtt angol kurzusán „A nap, amelyen megváltozott az életem” címmel íratott dolgozatokat javítja, elé kerül a pedellus fogalmazása: Harry Dunning ötven évvel azelőtt valahogyan túlélte, ahogy az apja lemészárolta a tulajdon családját. Jake teljesen odavan… ám kisvártatva még nagyobb titok birtokába jut, amikor öreg barátja, Al, az egyik helyi bisztró tulajdonosa azzal a bizarr kéréssel áll elő, hogy előzze meg azt az eseményt, amelytől ő Amerika és a világ romlását datálja: akadályozza meg Lee Harvey Oswaldot Kennedy elnök meggyilkolásában. Hogy hogyan? Egyszerű. Lépjen át a bisztró spájzában nyíló időkapun, és térjen vissza a nagy amerikai kocsik, Elvis Presley és az általános dohányzás korába. Jake az idő előrehaladtával nem tudja eldönteni, áldja-e vagy átkozza Alt, amiért erre a küldetésre rávette, azt azonban egyre biztosabban tudja, hogy a múltban vagy a jövőben szeretne-e élni.
Stephen King regénye nem pusztán zseniális időutazás és páratlanul izgalmas, váratlan fordulatokban gazdag történet, hanem a véletlenről, a választásainktól és a sorsról szóló tűnődés is. Letehetetlen.
Valahol a kaliforniai sivatag mélyén, egy titkos katonai laboratóriumban üzemzavar támad, s elszabadul egy gyilkos vírus. Az emberiség csupán egy kis csoportja éli túl a kórt. A túlélők két táborra oszlanak: vannak, akik Abagail anyát, a 108 éves idős asszonyt, és vannak, akik a baljós, sötét lényt, Randall Flagget követik. Míg az egyik csoport a társadalom újrafelépítésén fáradozik, a másik fegyverkezik és katonákat képez ki. Hamarosan elkerülhetetlenné válik az összecsapás. Stephen King klasszikussá vált monumentális regénye maga a figyelmeztetés: „Emberiség, vigyázz!” „Mutasson nekem egy magányos férfit vagy nőt, és én mutatok egy szentet. Adjon kettőt, egymásba szeretnek. Adjon hármat, és feltalálják a "társadalomnak" nevezett elbűvölő dolgot. Adjon négyet, és építeni fognak egy piramist. Adjon ötöt, és kirekesztenek egyet. Adjon hatot, és feltalálják az előítéletet. Adjon hetet, és hét éven belül újra föltalálják a hadviselést. Lehet, hogy az embert Isten képére alkották, de az emberi társadalmat az Ő ellenlábasáéra, és a társadalom folyton hazafelé igyekszik.”
Minden idők egyik legnevesebb fantasyírója, George R. R. Martin már A tűz és jég dala világrengető sikere előtt is a műfaj megkerülhetetlen alakjának számított, pályafutását kezdettől fogva rangos díjak és zajos sikerek kísérik.
A csodálatosan sokszínű életműből válogató Álomdalok II. kötete az ereje teljében lévő írót mutatja be nekünk, aki egyszerűen nem tud hibázni, legyen szó science fictionről, fantasyről, horrorról, vagy ezek utánozhatatlan egyvelegéről. A könyv emellett betekintést nyújt Martin forgatókönyvírói munkásságába is, és a személyes hangnemben írt visszaemlékezések révén közelebbről is megismerhetjük őt.
Az Álomdalok remekbe szabott írásaiban megtalálható minden, ami miatt olvasók tízmilliói rajonganak George R. R. Martin történeteiért.
Boros. Egy isten háta mögötti halászfalu egy kiszáradóban lévő tó partján. Csak néhány viskó, tengődő emberek, a halfeldolgozó üzem és az orosz lakótelep. A helybéliek úgy vélik, az élet azért romlott meg, mert a Tó szelleme haragszik. De mi köze ehhez a kamaszfiúnak, Naminak, akit Mamó és Papó nevelt, s aki elől mindenki titkolni igyekszik, kik is valójában a szülei? Tényleg ő volna minden balszerencse okozója? Miatta dühös a Tó szelleme? Nami elindul a városba, hogy kinyomozza a létezését körüllengő rejtélyt. Vándorlása során szembesül a felnőttkor nehézségeivel és misztériumával, de ahhoz, hogy megértse a legnagyobb titkot, vissza kell térnie oda, ahonnan elindult, át kell kelnie a tavon, és le kell süllyednie a mélyére. A tó társadalomkritikus, disztópikus fejlődésregény. A szerző szuggesztív, szinte filmszerű képekben ábrázolja Nami sorsát, s nem riad vissza a naturalisztikus leírásoktól sem. Erős olvasmány, mely nem ereszt egykönnyen. A kritikusok George Orwell 1984 című regényéhez hasonlítják. Bianca Bellova regénye 2017-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, valamint Csehországban a Magnesia Litera-díjat az év könyve kategóriában. Több mint 20 nyelvre fordították le.
Sandy és Dennis a legátlagosabb egyedek a különcökből és zsenikből álló Murry családból. Az ikrek szeretnek a kerttel bíbelődni, ötösöket hoznak haza a suliból, és remek sportolók. Életük akár unalmasnak is mondható - egészen addig, amíg bele nem kotnyeleskednek apjuk kísérletébe, és ennek következtében egy időben és térben igen távoli helyen találják magukat. A furcsa sivatagban akár egyszarvúakra is lelhet az ember, ha hisz bennük, a pusztaságban portyázó mantikórászok és a mamutok azonban hit nélkül is garantáltan megtalálják őket. Az ikreket a közeli oázis egyik lakója, Jáfet menti ki a bajból, a két fiú pedig hamarosan nyakig merül a furcsa világ konfliktusaiba, ahol apró termetű emberek, szárnyas szeráfok és mitikus bestiák élnek többé-kevésbé békében egymással. Az oázist azonban özönvíz fenyegeti, és a helyzet komolyságát jól mutatja, hogy az egyik lakó, Noé, egy bárka építésébe kezd. Madeleine L'Engle kultikus Időcsavar sorozatának negyedik része páratlan képzelőerővel és sziporkázó játékossággal teremti újra a bibliai mítoszok világát.
Jeges halál („A napisten háborúja” V/4.)A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!Ebben a negyedik részben megtudhatjuk egy róka viszonylagos méretét.Gord barátai lemennek egy vaksötét pokolba, ahonnan nem biztos, hogy van kiút.Föld alatti alagutakban fog mindenki harcolni, ki-ki a maga háborúját vívja majd.És végül megtudhatjuk, mi lesz a Föld bolygó sorsa.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.