Jekatyerinburg, Oroszország: 1918. július 16. Tíz hónap telt el azóta, hogy forradalmárok vetettek véget II. Miklós uralkodásának. Ma este a fehérek hadserege afelé a város felé nyomul, ahol a bolsevikok fogva tartják a cárt és családját. Miklós már a megmenekülésükben reménykedik. Ehelyett hidegvérrel, módszeresen kivégzik a Romanovokat.

Moszkva: napjainkban. Az oroszul folyékonyan beszélő és az ország történelmét kitűnően ismerő atlantai ügyvédet, Miles Lordot izgalommal tölti el, hogy egy ilyen jelentős esemény előestéjén Moszkvában lehet. A kommunizmus és egy sor gyengekezű kormány bukása után az orosz nép a monarchia visszaállítására voksolt. Az új cárt egy különlegesen kinevezett bizottság fogja kiválasztani II. Miklós távoli rokonai közül, Milesnak pedig az a dolga, hogy a befolyásos nyugati üzletemberek egy csoportja által favorizált cárjelöltet átvilágítsa. Ám Milesnak egykettőre kisebb gondja is nagyobb lesz a kutatásnál, amikor fegyveresek majdnem megölik a nyílt utcán.

Miles egyszeriben kontinenseken száguld keresztül, gonosz bérgyilkosokkal a nyomában. Eleinte csak arra kíváncsi, hogy miért üldözik. Ám miután furcsa beszélgetést folytatott egy rejtélyes orosszal, aki Raszputyin írásai felé terelte őt, már nagyon szeretne többet is megtudni – legfőképpen azt, hogy valójában mi történt az utolsó orosz cár családjával.

Egyetlen társa a küzdelmével szimpatizáló orosz cirkuszi előadóművésznő, és Akilina Petrovna, és egyetlen kapaszkodója egy Raszputyintól származó rejtélyes üzenet, amely arra utal, hogy az a réges-régi véres éjszaka nem az utolsó fejezete a Romanovok történetének… és hogy valaki akár még túl is élhette a mészárlást. A jóslat következményei eget rengetőek – nem csupán a cár és Oroszország Anyácska jövője, de személy szerint Miles Lord számára is.

Az ádáz ellenségeskedés J. Edgar Hoover és Martin Luther King Jr. között, amelyet illegális megfigyelések és titkos akták jellemeztek, állítólag véget ért 1968. április 4-én, amikor Kinget lelőtte James Earl Ray. De talán nem ez volt az oka.

Ötven évvel később az Igazságügyi Minisztérium egykori ügynöke, Cotton Malone kénytelen szembesülni az igazsággal, hogy valójában mi történt azon a végzetes napon Memphisben.

Egy incidenssel kezdődött tizennyolc évvel korábban, amikor Malone-t, a fiatal tengerészeti ügyvédet Stephanie Nelle, magas beosztású igazságügyi minisztériumi jogász felkéri, hogy segítsen egy vizsgálatnál. Malone rögtön lecsap a lehetőségre. Azonban hamarosan rájön, hogy két ellenérdekű szervezet – az Igazságügyi Minisztérium és az FBI – harcol egymással egy ritka érme és titkos akták megszerzéséért, amelyek olyan információkat tartalmaznak a King-gyilkossággal kapcsolatban, amelyek ártatlan életeket tehetnek tönkre, és fenyegetik a polgárjogi mozgalom legnagyobb mártírjának hagyatékát.

Malone döntése, hogy a végére jár az ügynek – lepusztult mexikói bárokban, a tiszta vizű Dry Tortugasban és végül a hatalom fellegvárában, Washington D. C.-ben, nemcsak az ő életét változtatja meg, hanem a történelmet is.

Steve Berry mindig előbányássza a történelem elveszett kincseit. A püspök embere magával ragadó, provokáló bűnügyi regény egy amerikai ikonról.

Miután egy küldetés során lelövik repülőjét Szibéria fölött, Cotton Malone, az amerikai igazságügyi minisztérium egykori ügynöke küzdelembe bonyolódik Alekszandr Zorin ellen, akinek Szovjetunió iránti hűsége a hosszú évtizedek alatt az Egyesült Államokkal szembeni heves gyűlöletté torzult.

Malone megtudja, hogy Zorin és egy másik, volt KGB-s tiszt, aki még mindig alvóügynök nyugaton, egyenesen Washingtonba, az elnök beiktatására tartanak. Az alkotmány egyik hibája, és a még kevésbé tökéletes Elnöki Utódlási Törvény utat nyitott a politikai zűrzavar számára, Zorinnak pedig szándékában áll teljes mértékben kihasználni mindkettőt.

Zorin támadást tervez egy hidegháborúból hátramaradt fegyver segítségével, amelyet csupán legendának hittek. Az oldalán áll egy megdöbbentő titok is, amely Amerika legrégebbi testvériségének, a Cincinnati Társaságnak az irattárában rejtőzik – ez az a csoport, amely egykor harcászati erejével az elnököket segítette, beleértve a Kanada megszállására létrehozott, három titkos tervet is.

A hajsza Oroszország fagyos vidékeitől a Fehér Házig tart, Malone-nak pedig nemcsak Zorinnal kell megküzdenie, hanem szembe kell szállnia legmélyebb félelmével is – egy súlyos gyengeséggel, amit hosszú ideig elutasított, ám most mindent veszélybe sodor…

Steve Berry inspiráló, új thrillerében minden megvan, amit tőle várunk: valóság, fikció és történelem.

A pápa halott. A konklávé, amely kijelöli az egyházfő utódját, hamarosan elkezdődik. Bíborosok érkeznek a Vatikánba a világ minden tájáról, egyikük azonban épp távozik Rómából. Máltán kutat egy 4. századi dokumentum és Nagy Konstantin, római császár után.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium egykori ügynöke, Cotton Malone éppen a Comói-tó partján, Olaszországban van, Winston Churchill és Benito Mussolini legendás leveleinek nyomait kutatja, melyek még 1945-ben tűntek el, és jó eséllyel átírhatják az egész történelmet. De rajta kívül valaki más is a levelek után nyomoz, és amikor Malone végre megszerzi, majd elveszíti őket, olyan üldözésbe csöppen, amely a legendás Máltai lovagrend érdeklődését is felkelti.

A lovagrend immáron 900 éve létezik, az egyetlen szerzetesrend, amely kiállta a modern idők próbáit. Ma nemzetközi humanitárius szervezetként működik, de tagjai között megbújik a Secreti, egy ősi szekta, amelynek célja a közelgő pápaválasztás befolyásolása.

A Magellán Ügyosztály ügynökének, Luke Danielsnek a segítségével, Malone üldözi a csaló bíborost, a lovagokat, a Secretit és egy órát, hogy megtalálja azt, ami évszázadokra elveszett. A végső ütközet a Vatikán falai közt zajlik, ahol a következő pápa személyéről kell dönteni.

AZ ARANYKÖR LOVAGJAI Amerika történelmének legnagyobb és legveszélyesebb titkos társasága volt. Milliárdokat halmozott fel lopott aranyban-ezüstben, és elásta őket titkos rejtekhelyeken mindenfelé az Államokban. A kincskeresők 1865 óta kutatnak az óriási vagyon után, amelyből eddig nagyon kevés került elő. 

160 évvel később az Aranykör megmaradt lovagjainak két frakciója vadászik az elveszett kincsre: az egyik azért, hogy elköltse a saját céljaira, a másik azért, hogy megőrizze. Ebbe a viszályba zuhan bele Cotton Malone, az Igazságügyi Minisztérium hírszerzésének egykori ügynöke, akit sokkal szorosabb szálak fűznek a lovagokhoz, mint gondolná. A harc tengelye a Smithsonian Intézet, küllői a lovagok, a kincs, és egyik őse, Angus Cotton Malone konföderációs kém és az aranykörös talány kulcsfigurája révén maga Malone. Bonyolítják a helyzetet egy gátlástalan képviselőházi elnök és egy megkeseredett özvegy szenátorné politikai ambíciói, akik gyökeres változtatásokat tervezgetnek országos méretben. Miközben Malone és Cassiopeia Vitt szembenéz a múlttal, Danny Daniels volt elnök és Stephanie Nelle kénytelen megfelelni egy váratlan és fenyegető kihívásnak, amely talán egyikük életét követeli. 

Amerika sötét múltjába és egy talán még sűrűbb sötétséggel fenyegető, lehetséges jövőbe visz el bennünket Az elveszett parancs a veszélyes úton, a Smithsonian szürke eminenciásainak irodáiból Észak-Új-Mexikó vad hegyei közé, az arkansasi vidék rengeteg erdein át.

Cotton Malone, az amerikai igazságügyi minisztérium volt különleges ügynöke, antikvárium- tulajdonosként egy közel ezeréves titok nyomába ered. A templomos lovagok valaha olyan tudás birtokában voltak, amellyel még magát a római pápát is markukban tartották. A Nagymester felügyelete alatt a lovagrend tagjai a hétpecsétes titkot akár életük árán is megőrizték, hiszen ha kitudódott volna, alapjaiban rengethette volna meg a keresztény vallást és a világrendet.

A templomosok elveszett kincsei és titkai egy elvetemült orgyilkos-sereget irányító megszállott érdeklődését is felkeltik, aki megszerzi a kód megfejtéséhez szükséges térképet. Gyilkosság, cselszövés, politikai manipuláció, és könyörtelen hajsza a tudásért.

Steve Berry, a történelmi thriller nagymestere egy tudós alaposságával bogozza ki múltbéli események, legendák korunkig ható szövevényét. A New York Times bestsellerszerzője. Regényeit 40 nyelvre fordítják, 51 országban, több mint húszmillió példányban.

Miután Egyiptomtól Indiáig meghódította a világ nagy részét, macedóniai Nagy Sándor i. e. 323-ban rejtélyes, lázas betegségben meghalt. Senki sem tudja, hol van eltemetve, de sírját azóta is rengetegen keresik, tudósok éppúgy, mint kalandorok és kincsvadászok.

E több évezredes titok nyomába ered Cotton Malone is, az egykori amerikai titkos ügynök. Miután majdnem odavész egy dániai múzeumban kitörő hatalmas tűzvészben, Malone megtudja, hogy a tűz nem volt véletlen, csupán egy hatalmas, Közép-Ázsiától az Egyesült Államok elnökéig terjedő játszma egyetlen lépése. Nemcsak Nagy Sándor kincseiről van szó ugyanis, hanem arról a számtalan betegséget gyógyító csodaszerről is, amelynek receptjét állítólag az uralkodó sírjába temették. 

Steve Berry, a történelmi thriller nagymestere egy tudós alaposságával bogozza ki múltbéli események, legendák korunkig ható szövevényét. A New York Times bestsellerszerzője. Regényeit 40 nyelvre fordítják, 51 országban, több mint húszmillió példányban.

Az amerikaiak az alkotmány 16. kiegészítése alapján fizetnek jövedelemadót. De mi van, ha ez a kiegészítés problémás? Olyan titkok derülnek ki, amelyek megkérdőjelezik több évtizednyi adóbehajtás jogosságát? Valójában meglepő igazság rejlik a lehetőség mögött.

Cotton Malone, az igazságügyi minisztérium hírszerző szervezetének, a Magellán Ügyosztálynak egykori ügynöke már nyugdíjas, és antikváriuma van Dániában. De amikor régi főnöke, Stephanie Nelle arra kéri, hogy kövessen egy észak-koreai gazembert, aki esetleg hozzájuthatott a pénzügyminisztérium néhány titkosított iratához – amelyekkel akár még térdre is lehetne kényszeríteni az Egyesült Államokat –, Malone belekerül egy szédítő, 24 órás hajszába, amely Velence csatornáinál kezdődik, és Horvátország hegyei között ér véget.

A regényben feltűnik Franklin Roosevelt, Andrew Mellon, egy titokzatos festmény, amely a Nemzeti Művészeti Galéria falán függ, valamint elképesztő dolgokat lehet megtudni az egydolláros bankjegyről. Steve Berry egy kalandos történetet mesél el – 90 százalék tény, 10 százalék izgalmas feltételezés –, amely azt a veszedelmes kérdéskört járja körül: mi van, ha a szövetségi jövedelemadó törvénytelen?

Miután egy küldetés során lelövik repülőjét Szibéria fölött, Cotton Malone, az amerikai igazságügyi minisztérium egykori ügynöke küzdelembe bonyolódik Alekszandr Zorin ellen, akinek Szovjetunió iránti hűsége a hosszú évtizedek alatt az Egyesült Államokkal szembeni heves gyűlöletté torzult.

Malone megtudja, hogy Zorin és egy másik, volt KGB-s tiszt, aki még mindig alvóügynök nyugaton, egyenesen Washingtonba, az elnök beiktatására tartanak. Az alkotmány egyik hibája, és a még kevésbé tökéletes Elnöki Utódlási Törvény utat nyitott a politikai zűrzavar számára, Zorinnak pedig szándékában áll teljes mértékben kihasználni mindkettőt.

Zorin támadást tervez egy hidegháborúból hátramaradt fegyver segítségével, amelyet csupán legendának hittek. Az oldalán áll egy megdöbbentő titok is, amely Amerika legrégebbi testvériségének, a Cincinnati Társaságnak az irattárában rejtőzik – ez az a csoport, amely egykor harcászati erejével az elnököket segítette, beleértve a Kanada megszállására létrehozott, három titkos tervet is.

A hajsza Oroszország fagyos vidékeitől a Fehér Házig tart, Malone-nak pedig nemcsak Zorinnal kell megküzdenie, hanem szembe kell szállnia legmélyebb félelmével is – egy súlyos gyengeséggel, amit hosszú ideig elutasított, ám most mindent veszélybe sodor…

Steve Berry inspiráló, új thrillerében minden megvan, amit tőle várunk: valóság, fikció és történelem.