A hold túloldalán

Ne féld ruhám rőt avarszínét,

Nézd, szememben láng lobog,

Mi tegnap még pazar zöld volt,

Szunnyadó aranyamba öltözött.

Itt vannak, lásd mind, köröttem

Hullnak, lenge ledérséggel alám,

Hisz nem vagyok én más, mint

Egy kitérő, az évszak vonatán.