A csoda

A csodák lehetnek aprók. Mint egy fiókból évtizedek múltán előkerülő levél, egy álom, amit csak az ébredést követően ért meg az álmodó, vagy egy naiv leányka által látott tünemény, de akár egy vadállatot megmentő lövés, amikor valaki az űzött vad felől az őt üldözők felé fordítja a puskát... Barbusse kicsiny csodáiban egyvalami közös: egyik elbeszélés sem úgy vágződik, ahogy kezdetben gondoljuk. Könnyen "fogyasztható", néha könnyed ám mégsem sekélyes elbeszélések ezek. Van amelyik az olvaás után már kifut elménkből, de akad oylan is, amire hetek-hónapok múlva is emlékszünk. Kinek-kinek temperamentuma, tapasztalatai és egyénisége szerint.