Dehogy volt szerelmes Ludwig van Beethoven a kicsit púpos, kicsit csúnyácska Brunszvik Terézbe. A zongoratanár minden fiatal lánynak buzgón csapta a szelet, némelyikbe bele is bolondult rendesen, de magyar tanítványai közül a középső grófkisasszony, Brunszvik Jozefin volt a választottja. „Pepi” a maga plátói módján viszonozta ugyan érzéseit, de ez a regény éppen arról szól, hogy az ifjúság és az ösztön semmilyen korban nem ismer gátakat, erkölcsi és anyai tilalmakat.

Hogy pontosan mi történt 1799 tavaszán Bécsben és Martonvásáron, azt senki nem tudhatja, de Bokor Pál legendákat döntögető könyve nemcsak a zseniális „Luigi”-t hozza emberközelbe, hanem a híres grófi famíliát is, élén a zsarnoki természetű Anna grófnővel, akinek javára írandó, hogy nélküle a szépséges martonvásári kastélypark helyén még ma is mocsár lenne.

Egy történelmi regény persze többre köteles, minthogy híres emberek nevezetes cselekedeteit elevenítse fel, s „A szerelmek tavasza” megfelel ennek a kötelességnek. Miközben az olvasó végigizgulhatja a „Ki kinek az ágyában köt ki?” elnevezésű kortalan társasjátékot, a szerző széles panorámát fest a 18.-19. század fordulójának Európájáról, benne az ereje teljében lévő monarchia fővárosának pezsgő zenei és művészeti életéről.