„Iván Sztyepánovics Cvjetnek hívták. Árvaszéki kishivatalnok volt, sõt pontosabban: nem is hivatalnok, csupán irodai alkalmazott, minthogy még nem kapta meg a legalacsonyabb rangot jelentõ, hangzatos fogalmazógyakornoki címet# és 37 rubel 241 kopek fizetése volt egy hónapban. Természetes, hogy nehéz dolog lett volna ily jelentéktelen összegbõl kijönnie, de a sors kegyes volt Cvetjhez, kétségen kívül lelki egyszerûsége jutalmául. Kicsiny, de tiszta, friss és kellemes hangja volt, afféle zsebben elférõ hangocska, zsuzsu-tenor, nem tudj’ Isten milyen fontos kincs, de mégis Cvjet miatta tagja volt gazdag plébániája templomi karának, ahol néha a szólistákat helyettesítette és ez a körülmény, a különféle énekalkalmakkal együtt, mint aminõk: lakodalmak, beszentelések, temetések, halotti emléknapok – több mint kétszeresére szaporította sovány kincstári keresetét…”