„Budapestrõl az utazási könyvek azt írják, hogy gyönyörû ifjú hajadon a vén Duna partjain, és tavasszal ibolyaszaga van a városnak, mint a pesti korzó hölgyeinek. Õszidõben Buda adja meg a város tónusát, lehulló vadgesztenyék kopognak a bástyasétányon, a méla csöndben áthallatszik a túlsó partról a kioszkbeli katonabanda muzsikája. Az õsz és Buda egy anyától születtek.” Krúdy Gyula mesél a városról, mely olyan, mint „egy érett korú Carmen, aki nem élhet szenvedély, szerelem és udvarlás nélkül”. A Gasztrohangulatok folytatásaként megjelenõ kötetben a Régi pesti svindler, az Aranytükrös kávéházban, Az óbudai szívhalász és még további harminckilenc elbeszélés olvasható a „szépséges, drága, küzdelmes és dúlt pesti élet”-rõl, jellegzetes figuráiról, megannyi ismert és titokzatos helyszínérõl, hangulatairól.