A nemzetközi gazdaságtan arra irányítja rá a figyelmet, hogy a gazdaságok normális működése már évszázadok óta nem nélkülözheti a más gazdaságokkal, más nemzet-gazdaságok szereplőivel kialakított kapcsolatokat, mi több, a világ többi gazdaságának működése egyre komolyabb hatással van valamennyi ország belső viszonyaira. A nemzetköziesedés – és így a nemzetközi gazdaságtan is – nemcsak a nemzetgazdaságok közötti, hanem a vállalatok között létrejövő kapcsolatrendszereket is magában foglalja. A mikro- és a makrofolyamatok tehát együtt jelennek meg: megváltozik a vállalatok tevékenysége, ha bekapcsolódnak a nemzetközi munkamegosztásba és tevékenységüket több ország között osztják meg.

A nemzetközi gazdaságtan alapkérdése az, hogy milyen kölcsönös előnyök származnak a nemzetközi (határon át-ívelő) kereskedelemből s egyéb gazdasági tranzakciókból? Mi határozza meg a kölcsönös előnyök érvényesülésének lehetőségét? Hogyan és mi szerint oszlanak meg az előnyök? Mennyire állandóak, tartósak a kölcsönös előnyök, illetve minek következtében változik az előnyök megoszlása az érintett felek között? Hogyan befolyásolja a kölcsönös előnyök alakulását az államok közötti sokoldalú kapcsolatrendszer? Hogyan hatnak a kölcsönös előnyök a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerbe bekapcsolódók növekedésére és fejlődésére, a világgazdasági erőviszonyok alakulására? Milyen két-, több- és sokoldalú megállapodásokkal, nemzetközi intézményekkel befolyásolhatók (és szabályozhatók) a nemzetközi gazdasági kapcsolatok?

Ez a kötet a nemzetközi gazdaságtan fenti alapkérdéseit tárgyalja – a közgazdasági és üzleti felsőfokú alapképzés célját szolgálva.