… mire felegyenesedett a székben, már Haines revolverének torkába bámulhatott. Elfojtott szitkozódás tört ki belőle.
– Ezt igazán nagyon ügyesen csinálta, hogy vinné el magát az ördög!
– Sajnálom, seriff. Emelje fel a kezét, de gyorsan. Sürget az idő. Végtére is nem sokat számít, hogy az ajtó zárva van.
A seriff engedelmeskedett, és a magasba emelte a karjait.
– A kulcsokat! – szólt rá erélyesen Haines.
– Ott vannak az asztalon.
– Köszönöm. Kinek a lova áll ott kikötve a börtön mögött?
– Az enyém.
– Akkor sajnos kölcsön kell vennem a lovát. De megígérem, hogy visszajuttatom, amint biztonságban leszek.