Az ​abszurd humoráról, groteszk szemléletéről ismert írónő, Lajta Erika Gyászorgiák című legújabb regénye a dualizmus korába kalauzol el bennünket.
Főhőse egy mindentől megcsömörlött, melankolikus természetű arisztokrata ifjú: gróf Aáry Kálmán, aki a „kutyaharapást szőrével” elve jegyében öngyilkosságot megkísérlő nőket ment ki a Dunából, és egyikükbe, egy Zaránd Lenke nevű ragyogó szépségbe beleszeret…
Vegye feleségül a fiatal kora ellenére igencsak színes múltú lányt? Vagy tegye azt, amire rangja is, családja becsülete is kötelezné: szakítson vele? A döntés nem könnyű. A regény végén Aáry gróf egy olyan megoldást talál, amely egyszerre jelent végleges elválást és örök szövetséget; egyszerre szólal meg a lélekharang és az esküvői fanfár.

Az írás Jókai Mór Öregember nem vén ember című művének modernizált átirata; el-eljátszik a giccsnek – mint kulturális örökségünk nem túl sokra becsült, ám kiirthatatlan részének – érzelmi, gondolati sablonjaival, sztereotípiáival, de csak azért, hogy derűs mosollyal, az olvasóközönséggel cinkosan összekacsintva túllépjen rajtuk.