Belső-Ázsiából jövünk a népvándorlás korában, csatázunk a kínaiakkal, keressük a jó legelőt a Szelenge, a Volga, a Don és a Tisza partján. A hun király seregével legyőzzük a burgund királyt, irgalmat nem ismerünk, nyílzáporral hajtjuk hatalmunk alá csaknem egész Európát. A fősámán lányával, Sy-kannal, majd Arykannal, aztán a burgund király lányával, Krimhilddel álmodunk szerelmet, hazát és lelki békét magunknak és a törzs vérontó harcosainak. Testvérgyilkosságba keveredünk népünk jövőjéért, a hatalomért, megöljük szerelmünket, mert megölte anyánkat, s Pannóniába vágyunk. Az íróval mi vagyunk a nép emlékezete, a hagyományok tiszteletben tartásának felelősei. Sóvárgunk az ősi föld után, titkoljuk nagyravágyásunkat, a nagysámán szemével látunk, az ő emlékképei kavarognak fejünkben.