A Danubius Danubia Folyamregény, három kötetének címei: Árapály, Pezsdülés, Forrás . A könyvet kötelezõ olvasmányként olvastatnám el mindenkivel. Mindenekelõtt idehaza jelent üdítõ kivételt irodalmi jelenidõnkben, amit hajlamos vagyok olykor sivatagként érzékelni. (GÖNCZ ÁRPÁD) Kabdebó azt írja valahol, fejezete elején, hogy Dének (õ a folyamregény egészének a fõszereplõje) a munkahelyén (a budai Basa utca fürdõjét képzeljük magunk elé 56 õszén) az összes zárhoz mesterkulcsa van. Szép, eldugott megjegyzés. Mert Kabdebónak van mesterkulcsa. Történetesen itt most 56 forradalmához. Nincs olyan ajtaja 1956 õszének, amit ne nyitna ki vele. Méghozzá: szépirodalommal a hiányzó szépirodalom kellõs közepén. Azért kellene lenyomnom az oktatási miniszter kilincsét, hogy ezt a mesterkulcsot amellyel 56 kinyitása gyerekjáték, sõt élvezetes (egyszerû és nagyszerû) gyerekjáték  ismerje meg, és adja tovább összes tanulójának 13 éves korától egyetemi polgárkoráig, s így az egész kulcsa-veszett ország váljék a közkinccsé tett mesterkulcs ügyes, hasznos játszóterévé. (KÁRPÁTI KAMIL) K. T. a Móricz Zsigmond Németh László hagyományt választotta a folyamregény-koncepcióval való összeötvözõdés alapjául. Félreértés ne essék: K. T. nem ekhózza sem Móriczot, sem Némethet. K. T. új koncepcióval ajándékozza meg olvasóit, mely munkáját az eredeti remekmû rangjára emeli. (MAKKAI ÁDÁM) A Duna, a hömpölygõ istenasszony kék szoknyája szélén már támadt egy nagy író, Jókai Mór. Õ is tudomásul vette a Dunát. Kabdebó életre csókolta a folyam álmodó lelkét.” (MÁTÉ IMRE) Kabdebó Tamás erõteljesen azt szuggerálja, hogy a sérült, sebzett szervesség, folytonosság képes megújulni, regenerálni önmagát. Az a bizonyos élan vital létezik. Ez a lét, a létezés törvénye, amit tisztelni kell. A Duna-tájon is. (PÉNTEK IMRE) Annak a homo Danubicus-nak a történetét és lelkiségét örökíti meg, aki mint Szendrõ József már elfogulatlanul képes látni a történelmi konfliktusokat, és átfogó szemlélettel tud közeledni a régió népi és kulturális mozaikjához. (POMOGÁTS BÉLA)