Igaz történet alapján.
Gondos Sándor 1944. Okt. 20 megkapta a behívóját. A magyar hadseregben szolgált, aztán a Nyilas párt katonája lett. Később az SS-ben szolgált tisztként. A háború után tanárként dolgozott, és sok megaláztatásban volt része.
Ahogy ő fogalmatza meg az álatala átélt eseményeket:
"Mit is jelent számomra ez a hátborzongató kifejezés: a pokol tornáca?
A történetem, ha nem is mondható hétköznapinak, de mindenesetre olyan eseményekből szövődött, amiket emberek sokasága ugyanígy átélhetett a második világháború alatt. Számomra azonban sokkal többet jelent ez a történet, mint egy kalandregény. A leírt sorokban én a magam emlékeire gondolok vissza, a velem megtörtént élményekre. Ezek az élmények képezték akkor számomra a reménykedésekkel, csüggedésekkel, az izgalmakkal és a halálos rettegésekkel teli valóságot.
A földi pokolnak is van tornáca. Ennek a lakói is a megváltás reményében élnek. Lelküket mégis örökös félelem, aggodalom tölti el. Rettegnek attól a naptól, attól a pillanattól, amikor majd a pokolba, a háború tüzébe vetik őket, vagy ahonnan ott mondják: amikor „bevetésre” kerülnek. Jól ismerem ezt a helyet, magam is átéltem ennek minden hangulatát a belső szorongástól kezdve a halálfélelem dermesztő rémületéig. Mert én is lakója voltam a pokol tornácának.