Sajátos műfajú könyv születik, amikor egy politikus adja írásra a fejét. A könyv alapvetően elméleti műfaj, a politika viszont többnyire a mindennapi cselekvés helye. Egy közszereplő ezért mindig ingoványos terepre téved, ha a napi eseményektől hátralépve, tágabb kontextusban gondolkodik a világ dolgairól és az országa helyzetéről. Különösen nehéz a helyzet, ha mindezt a harmincas évei elején - na jó, közepén - teszi valaki. Még egyetemista koromban az egyik tanárom előadásán hallottam ugyanis a következő adomát, amely jó időre megragadt bennem: "Fiam, aki fiatal korában sokat ír, az idős korában sokat szégyenkezik!" Mit tehetnék? Igyekszem cáfolni ezt a tételmondatot...

Egy ilyen munka ráadásul szükségképpen nem teljes, nem csak leíró, és nem is feltétlenül objektív. Nem teljes, hiszen a valóságot sosem ismerhetjük meg egészen - ahogy mondani szokás: "tükör által homályosan látunk". Nem csak leíró, hiszen a politikában dolgozva nemcsak az a feladat, hogy megpróbáljuk megérteni a körülöttünk lévő világot, hanem hogy mindenhol, ahol lehetőség van rá, "hass, alkoss és gyarapíts". Nem is feltétlenül objektív, hiszen az események sodrában nincs mód tudományosan összevetni a tényszerűt az ideálissal. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a politikus írása és tevékenysége fölött végső ítéletet majd a történelem mond; a jelenben pedig szükségképpen vitát vált ki. 

„A jövőt csak az célozhatja meg, aki szenvedélyesen faggatja a jelent. Ez a könyv a hozzáférhető valóságot kutatja, hogy a jövőt kívánatosnak láthassuk.”

Lánczi András, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora

„A közjó érdekét szolgáló polgári kormányzás nem lehet sikeres értékelkötelezett nemzetstratégiai gondolkodás nélkül. A nemzetstratégia olyan a politikus számára, mint a hajósnak a világítótorony. Orbán Balázs könyve egy új, fiatal konzervatív generáció ars poeticája. Jó szívvel ajánlom minden, a közélet iránt érdeklődő és a nemzet sorsáért felelősséget érző olvasónak.”

Stumpf István, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró és kancelláriaminiszter

„A könyv egy csapásra két, a modern politikáról széles körben elterjedt, ártalmas hiedelmet is cáfol: egyfelől, hogy nem lehet nemzeti sorskérdésekről közérthetően, az érdeklődő honpolgár számára is befogadhatóan szólni, másfelől, hogy a politikusok jobban teszik, ha kerülik az elvi és értékrendbeli kérdésekről folytatott vitákat. A kötet a XXI. századi magyar politikai jobboldal eszmei alapvetése – aki érteni akarja, mi és miért történik a mai Magyarországon, feltétlenül olvassa el!”

Koltay András, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

„Számomra majdhogynem másodlagos, miben értek egyet s miben nem a szerzővel. A címmel például (miszerint a stratégiai gondolkodásnak lenne egyszeregye) nem. Az viszont kifejezetten tetszik, hogy miközben a stratégiai gondolkodás jellemzőit és szemléleti kereteit vázolja fel, könyve tágasra nyílik, s elfér benne a magyar történelem mellett az európai is.”

Csizmadia Ervin, egyetemi docens, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója