Petelei ​István (1852–1910) erdélyi magyar író, elbeszélő.
1852. szeptember 13-án született Marosvásárhelyen.Iskoláit Székelyudvarhelyen, és Kolozsváron, és Pesten végezte. Tanulmányai után hazatér szülővárosába.
Megjelennek írásai, novellái az Erdélyi Híradóban, a Századokban, a Történelmi Társulat lapjában, majd a Pesti Naplóban, és a Vasárnapi Újságban.Rövid ideig a kolozsvári Kelet munkatársa.
1882-től a kolozsvári Közlöny segédszerkesztője.
1886-ban kiadja a Kolozsvár című lapot.
1882-ben a Révai Testvérek-nél megjelenik első novelláskötete, a Keresztek. Tíz rajz címmel.
1886-ban még két novelláskötete jelenik meg.
– A fülemüle (Singer és Wolfner)
– Az én utcám (Pallas Rt.).
1888-ban feleségül vette Korbuly Annát.
1890. december 31-én agyvérzés kap. Visszaköltözik Marosvásárhelyre, majd Remeteszegen, Szovátán él haláláig.
1910. január 5-én halt meg.

Petelei István tagja volt a Petőfi Társaságnak, elnöke a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, valamint a Kolozsváron működő Erdélyi Irodalmi Társaságnak.