Miklósy Dénes, az ifjú ügyvédtanonc és irodalmár óriási ambíciókkal és túlfűtött érzelmekkel érkezik a fővárosba, hogy folytassa jogi tanulmányait és bebocsátást nyerjen az irodalom és a színház nehezen megközelíthető fővárosi berkeibe. Már a pályaudvaron találkozik imádata elérhetetlennek vélt tárgyával, Berényi Piroskával, az Operettszínház ünnepelt primadonnájával, aki öt évvel ezelőtt szintén az ő szülőfalujából indult el világhódító útjára, mely a távolból nézve az elérhetetlen boldogság útjának tűnik a huszonkét esztendős fiatalember számára. Dénes azonban nem kevésbé forró "szenvedelemmel"xx kötődik bájos unokahúgához, Lenkéhez, akihez gyermekkori barátság fűzi, s akivel sok éve már kimondatlan szerelmi érzelmekkel kötődnek egymáshoz.

Két esztendő alatt a tehetséges és jóképű fiatalember sokra viszi a fővárosban: színdarabot ír, melynek főszerepét Berényi Piroska vállalja el, bekerül az irodalmi közéletbe is, közben pedig szorgalmasan levelezik hőn szeretett unokahúgával is. Mindkét nőhöz hevesen vonzódik, s e vonzódása mindkettőjük részéről elfogadásra talál. De vajon melyikük az igazi: a rivaldafényben fürdő, pletykákkal körülvett, de makulátlan tisztességűnek bizonyuló Piroska, vagy az érzelmeit titkoló, hasonlóképpen erényes és nagyon szerelmes Lenke?

 

Dánielné Lengyel Laura huszonhét könyv és három színmű szerzőjeként a XX. század első felének legtermékenyebb és legnépszerűbb írónői közé tartozott. A nő eredendő morális tisztaságának, kifinomodott ízlésének hirdetőjeként tisztelik és idézik őt napjainkban is. Romantikus regényeit - feltehetően éppen e morális tartás értékeléseként - fiatal és középkorú olvasói nemzedékeket átívelően "habzsolják". A boldogság útja a Női remekírók sorozat második köteteként jelent meg.