Borsa Brown a Misszió című könyvében egy különleges utazásra invitálja az olvasókat. Mint egy hullámvasút, ami átível Kenyán, és összeköti a földrészeket Magyarországon keresztül. Nem csak a szereplők legbensőbb gondolataiba és érzéseibe láthatunk bele, hanem ezáltal saját magunkat is jobban megismerhetjük. Elgondolkodtat, megállít. Feltesszük magunknak a kérdéseket, hogy hol is tart a mi életünk? Miért lehetünk hálásak? Mi lett volna, ha mi születünk Afrika egyik nyomornegyedébe? Hogyan tudnánk mi segíteni? Hogyan tudnánk mi kezelni a túlélés szülte helyzeteket?  

  Ne, egy könnyed romantikus történetre számítsunk, itt igenis vannak mélységek és magasságok. Kemény önismeretei utak azoknak, akik hagyják, hogy tényleg hasson rájuk. Megismerhetjük egy megtört lélek gyógyulását, különböző sorsokat és a túlélés különböző formáit. A könyv végére mi is úgy érezhetjük, hogy szinte ott voltunk és részt vettünk a misszión, mert többek lettünk ez által.  

  „Olyan nincs, hogy az embernek nincs hite, csupán az a kérdés, hogy miben hisz.” 

  A teljes kendőzetlen őszinteség és szókimondás ereje is szerepet kap. Megismerjük milyen helyzetekben nagyon is becsülendő az egyenes beszéd és milyen helyzet az, amikor bölcsebb hallgatnunk a másik érdekében. Mikor adunk ezzel reményt és mikor csak hitegetünk. Mikor van az, amikor semmi értelme kertelni és leplezni érzéseinket, hanem inkább jobb, ha beleállunk.  

  „Mintha lennének helyek a világban, ahol többet bír ki az ember...” 

  A világ egy olyan másik arcát ismerjük meg, amit mi itt elképzelni se tudunk, és nagyon keveseknek van ebbe egyáltalán belelátása és ismerete. Egy olyan valóságot mutat, amiről sokan tudomást sem akarnak venni, hogy ilyen létezik. Néha talán már soknak is érezhetjük a kőkemény valóság megmutatását, de ennek a könyvnek az olvasásakor nem húzhatunk fel szemellenzőt. Igen, nagyon kegyetlen arcát is megismerjük Afrikának, aminek hosszúra nyúló történelmi háttere a gyarmatosítások, és bizony a még régebbről eredező törzsi hagyományok is. 

  „Hol volt az a pont, amikor az egyik szín eldöntötte, hogy többet ér a másiknál?” 

  A vallásosak még jobban meglátják a hit erejét, a nem hívők pedig megértik azt. Rálátást kapunk a kultúrák, a vallások és a törzsi szokások kapcsolódási pontjaira és azok különbségeire. Megértjük miért olyan fontos a tanulás és tanítás. Tudni fogjuk értékelni, hogy megtanultunk írni és olvasni, adott nekünk az iskola egy alap rálátást a világra. Fontos, hogy segítsünk és másokat és megtanítsunk segíteni. 

  „A hit nem más, mint a remélt dolgokba való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” 

  A Misszió című könyv megvásárlásával ráadásul ténylegesen tudjuk támogatni az afrikai gyerekeket. A Mission of Hope International szervezeten keresztül hozzájárulunk egy nyomornegyedben élő gyermek napi élelmezéséhez és taníttatásához. Azt hiszem, aki elolvasta a történetet abban már fel sem merül a kérdés, miért fontos, hogy segítséget nyújtsunk nehéz körülmények között élő gyerekeknek, bármilyen pontján legyenek is a világnak.  

  „vannak helyek, ahol a létezés már maga a háború, egy csata, amit a túlélésért folytatnak az ott élők születésük óta” 

  Ebben a világban annyi minden történik velünk és sokszor azt gondoljuk milyen nehéz számunkra az élet, mennyi nehézségen kell keresztülmennünk. Eközben a világ másik felén a gyerekek a túlélésért küzdenek, sokszor egyedül. Legyünk hálásak a saját életünkért és támogassunk másokat, akárcsak egy mosollyal is. 

  „Neki sokkal több adatott, […] ,ám ő mégiscsak hánykódott, nem próbált meg boldog lenni abban, amiben létezik. Amiben ébred és elalszik. A saját életét csak egy elfuserált létnek tartotta, noha emberek milliói küzdöttek a világ túlfelén.” 

  Ha rád is nagy hatással volt a könyv, és szeretnéd jobban átbeszélni ezt a témát, akkor gyere és csatlakozz a december 4-ei online könyvkibeszélő eseményhez a DiBook Facebook-csoportjában. Osszuk meg egymással élményeinket és gondolatainkat. További információk az eseményről: https://fb.me/e/1powbftB5