A ​Harcos pszichológusok két férfi lebilincselő együttműködéséről szól, akik nagy irodalmi alakokhoz mérhetők. Hősök voltak az egyetemen és a harctéren – mindketten fontos karriert futottak be az izraeli hadseregben –, és kutatásuk szorosan kapcsolódott rendkívüli élettapasztalatukhoz. Tversky ragyogó, magabiztos harcos és nyitott személyiség volt, akit mindenütt lelkes kíváncsiság kísért. Kahneman, aki gyerekkorában a nácik elől menekült, befelé forduló ember, akinek kutató kétkedéséből csíráztak ki a gondolatai. Ők lettek a tudomány történetében az egyik legnagyszerűbb páros, és olyan szoros volt az együttműködésük, hogy nem emlékeztek rá, melyikük fejéből pattant ki egy-egy ötlet, és nem volt fontos számukra, hogy azt kinek tulajdonítsák. Feldobtak egy érmét, hogy ki legyen a szerző az első helyen az első tanulmányukban, ezután pedig egyszerűen váltogatták egymást.
Ez a történet az emberi elme működéséről szól, két lenyűgöző ember személyiségén keresztül, akik annyira alapvetően különböztek egymástól, hogy valószínűtlennek tűnik, hogy barátok vagy kollégák lehettek. Közben végérvényesen megváltoztatták az emberi elmével kapcsolatos nézeteinket.

Néhány ​kivételes ember látta a jövőt: a pénzügyi rendszer össze fog omlani és egy évtizedek óta nem látott válság közeleg. Felismerték az ingatlanárak folyamatos emelkedése mögötti kockázatot és a kétes jelzáloghitelekből kreált újfajta értékpapírok piacra zúdításának veszélyeit. Michael Lewis ironikus humorú portrékon keresztül vezeti be az olvasót a Wall Street világába. Napjaink gazdasági válságának történetét olyan szereplők szemszögéből ismerhetjük meg, akik megértették, de legalábbis sejtették, hogy mi folyik a háttérben, s igyekeztek profitálni is belőle közben pedig értetlenül figyelték, ahogy mások (köztük neves hitelminősítők is) elsiklanak a közelgő veszély jelei felett. A nagy dobás méltó folytatása a szerző első toplistás könyvének, a Brókerpókernek.

„Rendkívül izgalmas olvasmány arról a pár emberről, akik Amerikában időben észrevették, hogy fenntarthatatlanok a pénzügyi folyamatok. Felismerték, hogy ebből nem következhet más, mint az elmúlt évtizedek legkomolyabb tőzsdei összeomlása, egy világméretű gazdasági válság.” – Fellegi Tamás, a Bárki lehet tőzsdés című könyv szerzője

A 2008-as gazdasági válság nyomán világszerte megsokasodtak a társadalmi mozgalmak, és sok helyütt jelentős szerepet játszottak a válság által elindított politikai változásokban. Az elmúlt tíz évben Kelet-Közép-Európában is új tüntetéshullámok, és ezek köré szerveződő mozgalmak, politikai kezdeményezések jelentek meg. Ugyanakkor az egyes mobilizációk helyi környezete, szövetségei, politikai orientációja erős különbségeket mutat annak ellenére, hogy a mozgalmak a világ különböző pontjain ugyanazon válság hatásaira reagálnak. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a kelet-közép-európai új mobilizációkat elhelyezze a tágabb kortárs mozgalmi hullámot előhívó globális válság viszonyai között. Két régiós példa, Magyarország és Románia esetében azt követi végig, hogyan illeszkednek az új kortárs mobilizációk a két ország világgazdasági és geopolitikai integrációjának helyi modelljeibe az 1970-es évek válságától a 2008-at követő válságperiódusig. A könyv külön figyelmet szentel a középosztály és középosztálybeli politika kérdésének. Míg a 2008 utáni globális mozgalmi hullámot sokan a középosztályok forradalmának nevezik, jelen kötet arra kérdez rá, hogyan értelmezzük a középosztály vagy középosztálybeli politika fogalmait a régió globális integrációjának kontextusában.

Egy ​metróhálózat vezérlőrendszerének összeomlása. Véletlen gyógyszer-túladagolás egy korszerű kórházban. Odaégett ünnepi vacsora. Első pillantásra nem látszik, mi bennük a közös. Ám meglepő új kutatások bizonyítják, hogy mindezek az események – és még számtalan más, naponta az újságok címlapjára kerülő katasztrófa – azonos okokra vezethetők vissza. Ha megértjük, mi rejlik e hibák mögött, jobb rendszereket tervezhetünk, hatékonyabb csapatokat alkothatunk, és új alapokra helyezhetjük a döntéshozatalt otthon és a munkahelyünkön egyaránt.
A társadalomtudomány legújabb felfedezéseit izgalmas történeteken, esetismertetéseken keresztül bemutató könyvben Chris Clearfield és Tilcsik András elmagyarázza, miért hordozzák magukban a kudarc lehetőségét az egyre bonyolultabbá váló rendszerek, és miért nem képes lépést tartani velük az agyunk. Semmelweis Ignác tragikus sorsától a Volkswagen dízelbotrányáig, az Oscar-gálák kínos pillanataitól a Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófáig tanulságos történetek világítanak rá a haladás paradoxonára: a modern rendszerek ugyan új lehetőségeket nyújtanak számunkra, ám egyre sebezhetőbbek, és bármikor, váratlanul összeomolhatnak.

A Leolvadás ugyanakkor nem csupán a rendszerhibákról szól, hanem megoldásokat is kínál – legyen szó csoportok irányításáról vagy a család szokásos reggeli káoszának kézben tartásáról. A szerzők felfedik, miért biztonságosabb, ami csúnya; hogyan előzhet meg milliárd dolláros katasztrófákat egy ötperces gyakorlat; miért kezelik jobban a kockázatokat azok a csapatok, amelyekben kevesebb a szakértő; és miért a sokszínűség az egyik legjobb biztosíték a rendszerhibák ellen. Az eredmény egy gondolatébresztő, inspiráló és teljességgel eredeti könyv, amely megváltoztatja, hogyan látjuk komplikált világunkat és a benne elfoglalt helyünket.

Hogyan befolyásolják a döntéseinket és a viselkedésünket a lényegtelennek tűnő történetek?

Míg ez a kérdés már régóta foglalkoztatja az emberiséget és a társadalomtudósokat, a közgazdászok többsége mereven elzárkózik az ilyen irányú kutatásoktól. Modelljeikben nincsenek történetek és érzelmek, csak racionálisan gondolkodó homo oeconomicusok.

Robert Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász legújabb könyve rendkívüli áttörés, mivel a gazdasági narratívák eddig ismeretlen világát tárja fel. Meggyőződéssel állítja, hogy a válságok előre jelzéséhez és a piaci problémák hatékony kezeléséhez a vírus módjára terjedő, népszerű gazdasági történetek szisztematikus elemzésére – narratív közgazdaságtanra – is szükség van.

Újszerű megközelítésben, rengeteg − eddig figyelmen kívül hagyott − történelmi példával, digitális adatbázisok felhasználásával teszi le az új paradigma alapjait. Gondolatébresztő fejtegetéseiből kiderül, hogy a gazdasági döntéseinket az igaz vagy éppen hamis történetek egyaránt befolyásolhatják. Megtudhatjuk azt is, miképp válhatnak a szájhagyomány útján, valamint a sajtó es a közösségi média csatornáin terjedő sztorik a gazdasági események hajtóerejévé, vagy vezethetnek válságokhoz, tömeges munkanélküliséghez, fokozódó egyenlőtlenséghez, vagy akár háborúhoz.

Életképes lehet-e az autokratikus kapitalizmus? Létezik-e illiberális demokrácia? Kívánatos-e követnünk Kína példáját? Magyarországon 2010-ben a jól-rosszul működő demokrácia kiépítése megtorpant, az ország erőteljes U kanyarral visszafelé indult. A fékek és ellensúlyok rendszerét hamar elkezdték lerombolni, sajátos képződmények jöttek létre. A régió posztszocialista országai közül elsőként Magyarországon mozdult el az autokrácia felé a kormányzati berendezkedés. A gazdasági szereplők viszonyrendszere átalakult, megszűnt a jogbiztonság és a magántulajdon védettsége, újra előtérbe került a központosítás. Kornai János, a nemzetközileg is elismert közgazdász, akadémikus, emeritusz professzor ezt az átalakulást ismerteti a második Orbán-kormány megalakulásától napjainkig. Pontos pillanatképeket, döbbenetes éleslátással felvett „látleleteket" közöl hat mértékadó tanulmányában, amelyekben a pozitív elemzés eszközét használva, logikus és közérthető érveléssel mutatja be a demokráciától mindinkább eltávolodó, egyre keményebb szabályozással működtetett Magyarországot. A Tettamanti Béla illusztrációival gazdagított esszékből átfogó, kiegyensúlyozott képet kapunk a változások jelentőségéről, és árnyaltabban gondolkodhatunk a szerző által elemzett rendszerről és a régió országai előtt álló lehetséges pályákról.

Ez az olvasmányos könyv nemzetközi viszonylatban is komolyan vehető cégekről szól, de jócskán túlmutat a száraz, vállalkozások üzleti modelljeiről és működésükről szóló könyveken.
Megtaníthatja neked, hogy hogyan sajátítsd el és használd a milliárdos cégeket felépítő emberek gondolkodásmódját. Megtalálod az életük minden fontos üzleti, illetve magánéleti pontját, amelyeket te is felhasználhatsz az adott életszakaszodban. 

DR. ANDREJSZKI RICHÁRD – Chef Market, Penta Pharma
BARAZSY ÁKOS – RoadRecord, MiniCRM
BÉKÉS ISTVÁN – Pannon-Safe
BIROS LEVENTE – onlineMárkaboltok
CSEREKLEI ZOLTÁN – Pelenka.hu
FORRAY NIKOLETT – Ünnepek Áruháza
NÉMETH GYÖRGY – Mesésajándékok
ZABARI ISTVÁN – Lumenet

Mit nyerhetsz, ha elolvasod ezt a könyvet?
1. Segíthet hátrahagyni a régi gondolkodásmódodat, beidegződéseidet, és tettvágyat ébreszthet benned.
2. Könnyebben indíthatod el, vagy fejlesztheted a vállalkozásodat.
3. Nőhet mind a személyes, mind a céges bevételed az új nézőpontok beépítésének köszönhetően.
4. Sikeres társaságot találhatsz a könyv olvasóin keresztül, akikkel később együtt tudjátok majd fejleszteni egymást.
5. Az elsők között ismerheted fel a magánéletedre, illetve a vállalkozásodra leselkedő veszélyeket, és különösebb gond nélkül találhatsz megoldást az elhárításukra.

Alig egy éve, de még – mondhatjuk – a „boldog békeidőkben”, amikor a pandémiás helyzet és a vele járó gazdasági visszaesés közeli bekövetkezésének – a legkiválóbb világ- és nemzetgazdasági előrejelzésekben – még nyoma sem volt, ajánlhattam egy továbbgondolkodásra csábító tanulmánykötetet az Olvasó szíves figyelmébe, Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok címmel. A benne foglalt gondolatok nagy érdeklődést váltottak ki mindazok körében, akik nemcsak arról szeretnének többet tudni, hogy mit jelent az ösztönző állam, s milyen elvek mentén, milyen törekvéseket érvényesít a gyakorlatban, hanem arra is kíváncsiak, hogy minderről miként gondolkodnak azok, akiknek a felelősség és a cselekvés lehetősége jut a maguk területén.
Meggyőződésem szerint Az ösztönző állam válságkezelése című tanulmánykötet szerzői kollektívája azért is tartotta kötelességének, hogy újabb kötetet adjon közre, mert a világszerte súlyos gazdasági hatásokkal járó járvány új, a megszokottól eltérő válaszokat követel, s válaszra vár, hogy az ösztönző állam e körülmények között miként működik. Ugyanis túl nem becsülhető jelentősége van annak, hogy az ösztönző állam gazdaságpolitikájának megoldásai mennyiben segítik együtt és egyszerre a jelen súlyos terheinek oldását és a fenntartható fejlődés pályájára történő visszatérést….

Kovács Árpád
egyetemi tanár