A ​cselekmény Jean Hanff Korelitz lélegzetelállítóan izgalmas regénye egy történetről, ami túl jó ahhoz, hogy ne lopják el, és egy íróról, aki úgy dönt, ellopja.

Jacob Finch Bonner ígéretes fiatal regényírónak számított első könyve megjelenése után. Ma egy kreatívírás-kurzuson tanít, és próbálja megőrizni önbecsülése maradékát; nem írt, vagy legalábbis nem publikált semmi jelentőset az elmúlt években. Amikor Evan Parker, a program legarrogánsabb diákja bejelenti, hogy nincs szüksége Jake segítségére, mert készülő regényének cselekménye olyan erőteljes, Jake ezt csak holmi tipikus, amatőr nárcizmusként könyveli el. Aztán meghallgatja a beszámolót a… cselekményről. Jake visszatér karrierje lejtmenetébe, és felkészíti magát arra, hogy hamarosan megjelenik Evan Parker csodálatos első regénye, aztán megtudja, hogy egykori diákja meghalt, feltehetőleg még azelőtt, hogy befejezte volna a regényt. Jake ekkor elhatározza, hogy olyasmit tesz, amit saját magát valamennyire is becsülő író sosem tenne egy ilyen volumenű történettel – egy történettel, amit egyszerűen muszáj elmesélni.

Néhány év alatt megvalósul minden, amire Evan Parker vágyott, csak éppen Jake élvezi az előnyeit: anyagi biztonsághoz, hírnévhez, nemzetközi elismertséghez jut. De tündöklő élete tetőfokán egy e-mail érkezik, az első golyó a sortűzből, a névtelen és félelmetes hadjáratból: „Maga egy tolvaj”.

Ahogy Jake próbálja megérteni a rosszakarója szándékait, és elrejteni az igazságot az olvasók és a kiadója elől, egyre többet tud meg néhai tanítványáról, és amit felfedez, az egyszerre döbbenti meg és rémíti halálra. Ki volt Evan Parker, és honnan jött ez az ötlete? Mi a valódi történet a cselekmény mögött, és ki lopta kitől?

Martina Cole nem fél a tabudöntögetéstől. Ezúttal is agyonhallgatott témákhoz nyúl. Nevezhető-e anyának egy olyan nő, aki már fogantatása pillanatában gyűlöli és üldözi saját gyermekét? Aki képes rendszeresen ütlegelni saját hasát, hogy elvetéljen? A londoni East End alvilágában játszódó, fordulatokban bővelkedő véres történet önmagában is izgalmas, de nem marad el a Martina Cole-tól megszokott realista társadalom- és lélekrajz sem. A behajtók és stricik versengése közben végigkövethetjük, hogyan öltenek lépésről lépésre végletes méreteket egy elkényeztetett, önző, hazudós gyereklány rossztulajdonságai, és hogyan válik a drog hatására lelketlen, felelősséget nem ismerő prostivá. S miközben ereiben felszívódik az újabb dózis, hogyan mérgezi meg újra és újra környezete életét. Mindezt nyers őszinteséggel tárja elénk Martina Cole, néhol oly felkavaróan, hogy úgy érezzük, képtelenek vagyunk továbbolvasni a könyvet...

"Mindenki aszerint nyeri el jutalmát, amit megérdemel. Ha te ellenem kihúzod a kardod, én az enyémmel feleséged, lányod és bölcsőben fekvő gyermeked szívét szúrom keresztül." Kántor Alex, a boszniai háború zsoldosából lett maffiózó hatalmas fizikai ereje, csavaros észjárása és ravaszsága révén egyre feljebb emelkedik az alvilág ranglétráján. E kötetből kiderül, miként válik az egyszerű verőlegényből nagy hatalmú keresztapa. Az olvasó mindeközben egy olyan kaotikusnak tűnő világot ismerhet meg, amely látszólag minden szabályt nélkülöz, mégis szigorú elveken nyugszik: az önző érdek mellett az erő és a tisztelet határozza meg a törvényeit. A "fogat fogért" elv modern kori világa ez, amelyben mégis helye van a családnak, a szerelemnek, sőt a barátságnak is. Jurányi Zsolt könyve nem egy szokványos maffiakönyv, amely az alvilág romantikájának borzongását kínálja. Az olvasó itt találkozhat bőven véres, kegyetlen és egyben megrázó történetekkel, ez a könyv azonban minden romantikát nélkülöz: maga a kőkemény és minden illúziótól mentes valóság. Egy olyan kegyetlen valóság, amelyról azt gondolhatjuk, hogy nincs közünk hozzá, pedig itt toporog az éjszakai utcákon, és csak azt lesi, mikor hibázunk...

P. D. James „a bátor, de sebezhető fiatal nyomozónőt, Cordelia Grayt egy rendkívül veszélyes kirakósban mutatja be, amely egy percre sem engedi lankadni az olvasó figyelmét.” (The New York Times) A cambridge-i egyetemről utolsó évében kimaradó, jóképű Mark Callender neveltetéséhez méltatlan módon halt meg: felakasztva találtak rá, a száján halvány rúzsnyommal. Gazdag apja nem nyugszik bele a hivatalos véleménybe, amely szerint öngyilkosságot követett el, és felfogadja a kezdő magándetektívet, Cordelia Grayt, hogy derítse ki, mi kergette a fiát az önpusztításba. Amikor azonban Cordelia összerakja a minduntalan megdöbbenést keltő és igencsak bűzlő ügy mozaikjait, nem Mark indítékaira, hanem rég eltemetett szennyes titkok és szégyenletes bűnök hosszan kígyózó sorára bukkan, és egyre erősebbé válik a gyanúja, hogy gyilkosság történt. „Az 1970-es években íródott, de máig sem veszített átütő erejéből.” – VOGUE „Lebilincselő, szépirodalmi igényességű bűnügyi regény…” – CHICAGO SUN-TIMES „[P. D. James] a klasszikus krimi legnagyobb kortárs írója.” – THE SUNDAY TIMES (UK)

- Hol a menyasszonyom? - kérdezte Mike, semmibe véve az illendőséget. - Feleljenek végre, a kutya...! - Nyugodjon meg, kérem! - mosolyodott el az Öreg, talán most először életében, a beosztottak elõtt. - A menyasszonya a körülményekhez képest egész jól van, csak persze néhány hétig szó sem lehet holmi... holmi... Kérem, kapitány, tájékoztassa a fiút, mielőtt megőrül az izgalomtól! - fordult Douglas felé. - Miss Lambertnak semmi baja, úgy értem: él - kezdte a kapitány. -Valóban ő az Ördög legújabb áldozata, de a szokásos sanyargatáson kívül más baja nem esett. Az én ötletem volt, hogy holttá nyilvánítsuk, mert felépítettem egy tervet, melynek segítségével talán lépre csalhatjuk azt a "jóságos" szadista gazembert... - Látni akarom a menyasszonyomat! - szakította félbe a főnökét Foster, akinek erre pulykavörös árnyalatú lett a képe, de mielőtt megszólalhatott volna, az Öreg leintette. - Igaza van a hadnagynak...