A memetika az eszmék darwinizmusa. Ez az írás viszont ideológiailag független, gondolkozni tudó embereknek szól. Aki nem esik ebbe a csoportba, annak nem is javallott olvasni, mert mentális problémákat okozhat. Richard Dawkins evolúciós biológus Istent egy veszélyes elme vírusként, mémként határozta meg. A meghatározása részben helyes és bizonyított, olyannyira, hogy mára már a gyógymód is megvan rá. A biológia és a genetika hajnalán a gének sokáig nem voltak bizonyíthatóak, csak logikai következtetésként léteztek, csak a megfigyelések alapján jutottak arra a tudósok, hogy lenniük kell. Aztán persze jóval később meg is lettek. Hasonlóan a mémekre, tehát az idegrendszeri vírusokra jelenleg csak közvetett módon van bizonyíték. Közvetlen nincs és lehet nem is lesz, hiszen az idegrendszerben információ áramlik és itt ugyebár az emberi agyban kellene kimutatni egy "vírust", ami eleve lehet, hogy csak pszichológiai folyamat. A memetika tehát nagyon leegyszerűsítve a biológiai vírusaink másolástani működésének az áthelyezése biológiai síkról pszichológiaira. Egy magyarázó példával: A világjárványt okozó biológiai korona-19 vírusnak teljesen mindegy, hogy milyen vallású, vagy ateista, vagy nihilista, vagy milyen tanult, vagy tanulatlan embert, személyt fertőz meg. A lényeg az, hogy rávegye egy információs csomag újbóli legyártására és fertőzésre. Ez egy RNS genetikai száldarabka. Az elme járványt okozó memetikai Isten vírusnak teljesen mindegy, hogy milyen vallású, vagy ateista, vagy nihilista, vagy milyen tanult, vagy tanulatlan embert, személyt fertőz meg. A lényeg az, hogy rávegye egy információs csomag újbóli legyártására és fertőzésre. Ez főként az Isten szó. ... de mi is "Isten" tudományosan?
Evilági értékek - túlvilági polémiák címmel Pál és Nietzsche - kissé morbidnak tűnő - képzeletbeli beszélgetését olvashatjuk Dr. Kiss Tamás új könyvében. A szereplőket talán nem kell bemutatni, két ellentétes világnézet csap össze, hevességeket sem nélkülöző vitájuk csaknem teljesen autonómmá válik, megjelenítve az emberiség sorsát leginkább szabályozó etikákat, és azt az egyetemes, filozófiai értelemben is megjelenő tragédiát, melynek neve Ember.
Vajon Arthur Schopenhauer képes meggyógyítani az összetört szívet? Meggyőzhet bennünket Arisztotelész arról, hogy a kortárs művészet klassz dolog? John Stuart Mill szerint tényleg jobb Shakespeare, mint „A Simpson család”? Különböző korok legnagyobb elméitől – például Platóntól, de Beauvoirtól, Marxtól és másoktól – kaphatunk tanácsokat és gyorstalpaló filozófiaképzést ebben a filozófusokat és elméleteiket bemutató útikalauzban. Az egyedi és humoros könyvből azt is megtudhatjuk, miért vagyunk azok, akik vagyunk, és mi áll cselekedeteink hátterében. Eredeti és gondolatébresztő válaszok mindennapi életünk kérdéseire: • A barátnőmet megcsalja a párja. Szóljak neki? • Elgázoltam a szomszéd kutyáját, hogy elkerüljek egy karambolt… Legyen emiatt bűntudatom? • A barátom a szabadideje nagy részét számítógépes játékokkal vagy a közösségi oldalakon tölti. Mit tegyek? • Árthatok-e másoknak a várva várt előléptetés érdekében? • Miért kell túlóráznom a megélhetésemért, amikor mások a kisujjukat se mozdítják, mégis egy vagyont keresnek? • Nem akarok önálló életre képtelen, magatehetetlen öregemberként élni. Csak adjatok egy adag gyógyszert! • Nem gáz, ha hiszek a homeopátiában? • Drogok segítségével jobban megérthetem az életet, a világmindenséget meg mindent? • Ha Isten azt akarta, hogy vegetáriánusok legyünk, akkor miért húsból teremtette az állatokat? • Hogy lehetnék én is jófiú? • Félek a haláltól. Ez normális? • Miért veszi mindenki olyan komolyan az életet? Én csak jól akarom érezni magam. • Miért értéktelenedik el azonnal a 10 millió dolláros festmény, amint kiderül róla, hogy hamisítvány? • A kedvenc énekesemet elítélték családon belüli erőszak miatt. Letöröljem a dalait az okostelefonomról? • Miért nem adnak soha egyenes válaszokat a politikusok? Marcus Weeks több könyv szerzője, aktív szerepet vállalt többek között A pszichológia nagykönyve és A filozófia nagykönyve című művek megírásában.
" „…mindig reszketve, izgatottan készülök, ha francia barátaimnak főzök. Nagyon szeretném jól csinálni. Nem tudok jól beszélni, türelmesen várni, francia módra öltözni, fellépni vagy kinézni, de legfőképpen mégis abban kérem Isten segítségét, hogy az elvárások szerint meg tudjam etetni őket, jót és jól egyenek – bien manger – nálam. Azért is könyörgök Istenhez, hogy senki se legyen rosszul az asztalomnál, és ne betegedjen meg az ételem elfogyasztását követő huszonnégy órában. Ezzel az imával fogok neki, aztán úgy tervezek és készülök, mint egy nagybetűs ünnepre.” Mark Greenside magyar származású, amerikai egyetemi tanár beleszeret Bretagne-ba egy nyaralás alkalmával, házat vásárol egy ottani kis faluban, és ezt követően minden nyarát ott tölti. A nyelvi és kulturális különbségek miatt számtalan mulatságos kalandban van része, sokszor félreértés áldozata lesz nemcsak az ügyintézés, de a bevásárlás, a főzés, a vendéglátás és a vezetés során is. Tapasztalatairól könnyed, humoros történetekben mesél, érzékletesen bemutatva a franciák – egy kívülálló szemével nézve – különös szokásait, életfelfogását, csakúgy, mint a francia hétköznapok helyszíneit, a kórházak, éttermek, piacok, bankok és boltok világát"
Képzeljük csak el, milyen jó lenne, ha azonnal megértenének bennünket, és mi sem értetlenkednénk másokon! Mi lenne, ha főnökünk, könyvelőnk, csapatunk egyik tagja, vagy édesanyánk egyszer csak érthetőbben magyarázná el elképzeléseit?
A szerző szerint mindez rajtunk is múlik, mert a magyarázás tanulható, fejleszthető. Sikeresebbek lehetünk, ha a legkülönbözőbb helyzetekben, egyéniségünket megőrizve érthetően, világosan és hatásosan tudjuk átadni gondolatainkat.
Lee LeFever a Common Craft alapítója, főmagyarázója, hangja és illusztrátora szellemes videomagyarázataival vált híressé. 2007 óta számos díjat nyert. Különösen nagy sikert aratott az Intel, a Google, a Dropbox és a Ford termékeiről készített magyarázataival. Könyvében sokéves tapasztalatai alapján számtalan eszközt és módszert mutat be, miként tervezzük, csomagoljuk és adjuk elő mondanivalónkat, hogy valóban hatással lehessünk másokra.
Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen. Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és zenével is foglakozik. Gulyás Dénes professzor magántanítványa volt az Iparművészeti Főiskolán. A botanikában, ökológiában Vöröss László Zsigmond, Soó Rezső és Borhidi Attila tanítványa. 1998-ban Joseph Kadar, Párizsban élő festőművésszel megalapítja az „Ethic-Cards” mail-art folyóiratot. Itt jelent meg a „Levelek Krétáról” című etikai esszégyűjteménye. Az Égei-tengeri kultúra és művészet rajongója. Számtalan hazai és külföldi tudományos és művészeti társaság tagja. Például: „Emily Bronte Society” – Anglia, Pishwanton Természetvédelmi és Művészeti Projekt – Skócia, Scientific and Medical Network – Anglia, Magyar Szociológiai Társaság és az ESA (European Association of Sociology), és tagja az MTA Köztestületének. 1990-től a Pécsi Tudományegyetem docense, majd az ETK főiskolai tanára, és tanított a Nyugat-Magyarországi Egyetemen is. Ökológiát, biológiát, filozófiát, humán ökológiát tanít, művészeti, irodalmi köröket tart. A humánökológia magyarországi meghonosítója. Fiatal kora óta, számtalan európai egyetemen, így, többek között Bradfordban, Leedsben, Münchenben, Regensburgban, Salzburgban, Bécsben meghívott előadó. Tudományos fokozatai: egyetemi doktor, kandidátus, PhD – ökológia, és honoris causa DSc. Művei közül kiemelendő az „Egy XX. századi ökológus beszélgetései” (Martineum), illetve a „Játék a biztonságért” (Szaktudás Kiadó) könyvek, melyekben a „biztonság ökológiájának” tudományos és természetfilozófiai alapjait rakta le. A „biofunkcionális filozófia” elméletének megalkotója, melynek elméleti bázisán, az élővilág működésének egy új példatárát készíti el, egykori mesterével, Borhidi Attilával.
© 2020 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
