„A tanárnő riadtan néz rá. Aztán váratlanul megfogja a karját, és magához vonja. Neki meg elakad a lélegzete, mondani akar valamit, de képtelen megszólalni. Érzi a nő mellét, ahogy a mellkasának nyomódik. Érzi szaggatott lélegzetét. És érzi a kezét, ahogy a hátát és a nyakszirtjét simogatja. Bizsergés fut végig a gerincén. Olyan erőteljesen, hogy a szeme lecsukódik. Mikor simogatta meg utoljára az anyja? És az apja megsimogatta egyszer is azóta, hogy az eszét tudja? Közben a mélyben egy hang sikít benne. Told el magadtól! Nyisd ki a szemed, és üvölts fel, hogy nem lehet! MOST!” A tizenhét éves Bence sokszor elképzeli, hogy zuhan. Hogy kilép ebből az egészből. Nem volna nehéz: egy ugrás a bérház tetejéről. Vajon mi tartaná őt vissza? Ha az anyja újra hozzájuk költözne? Ha az apja abbahagyná az ivást? Ha volna barátnője? Ha végre valaki szeretni tudná? Egy napon új tanárnő érkezik az iskolába, kopogó léptei felverik a folyosó csendjét. Vörös csizmát visel, feszül rajta a farmer, Bence nem tudja levenni róla a szemét. Néhány nappal később összefutnak, s a fi ú hazakíséri a tanárnőt. Ami azután történik, arról nem beszélhet senkinek. Titkolózás, cinkos kacsintások, önvád – Bence nem ura többé a tetteinek. Úgy érzi, zuhanni kezdett, és hiába kapálózik, nem nyújtja senki a kezét.

A tizenhét éves Bence sokszor elképzeli, hogy zuhan. Hogy kilép ebből az egészből. Nem volna nehéz: egy ugrás a bérház tetejéről. Vajon mi tartaná őt vissza? Ha az anyja újra hozzájuk költözne? Ha az apja abbahagyná az ivást? Ha volna barátnője? Ha végre valaki szeretni tudná? Egy napon új tanárnő érkezik az iskolába, kopogó léptei felverik a folyosó csendjét. Vörös csizmát visel, feszül rajta a farmer, Bence nem tudja levenni róla a szemét. Néhány nappal később összefutnak, s a fiú hazakíséri a tanárnőt. Ami azután történik, arról nem beszélhet senkinek. Titkolózás, cinkos kacsintások, önvád - Bence nem ura többé a tetteinek. Úgy érzi, zuhanni kezdett, és hiába kapálózik, nem nyújtja senki a kezét.

Hangok uralják az elméd - el tudod-e választani a valóságot a téveszméktől, ha az életed a tét? Kölyök a legfiatalabb nyomozó az életvédelmisek között. Évekkel korábban beépült az alvilágba, de hibázott. Most nyomozótársai sem ismerhetik múltját, egykori mentora, példaképe pedig már csak a nyugdíjazását várja. Az alvilágban önjelölt hóhér szedi áldozatait, egyre közelebb kerülve Kölyök múltbéli életéhez. Budapest mocska lassan elönti a nyomozókat. Kölyöknek kell rendszert találnia egy zavart elme tetteiben... P.N. Dragon hard-boiled krimije megrendítő fordulatokat tartogat olvasójának.

Nagy dobás lett volna bevinni Tecuba emberét, aki a rendőrség berkeiben a szakszerűen eltávolított vékonybél-enteriőrökkel aratott kevésbé osztatlan sikert. Nagy dobás lett volna, de balul sült el. A hivatalos jelentés szerint jogos önvédelem, vagy talán szimpla gyilkosság? A tettest viszont előléptették, az áldozatot elhamvasztották, ügy lezárva. Az áldozat, aki már életében sem volt holmi szende kis virágszál, évekkel később mégis megtalálja a módját, hogy felhívja magára a figyelmet. Erre természetesen a legmegfelelőbb időpontot választotta, amikor a tettestárs Seattle-ben igazgatóhelyettesi posztot kap, Edward Williams pedig átminősítésének köszönhetően búcsút vesz az FBI-tól. És ezzel kezdetét veszi a káosz...

,,- Tegnap egy ismerősömnek elmondtam kalandjainkat - szólalt meg a spanyol. - Tömören így foglaltam össze a történteket: egy Pizzaro nevű hajón utaztunk. Van Pey, a hírhedt kínai kalóz elfoglalta embereivel a hajót, és egy ismeretlen szigetre hurcolt bennünket. Megszöktünk, de elfogtak bennünket. Erre mi fogtuk el Van Peyt és kényszerítettük, hogy adja vissza szabadságunkat. Ez megtörtént, és a Pizzaro folytatta útját. A kalózok azonban üldözőbe vették hajónkat. Nagy tengeri csata zajlott le a tengeren, mely a mi győzelmünkkel végződött...- És tovább mit meséltél? - kérdezte Perry, miután hiába várt a történet folytatására.Damaras felsóhajtott:- Sajnos tovább nem jutottam.- Miért?- Mert ismerősöm a szemembe nevetett és azt mondta, hogy nem kíváncsi a további hazudozásaimra." Pedig ez nem hazugság, mindez megtörtént a kalandregény szereplőivel, sőt a perui aranyszállítmányt Kínában még el kell juttatni rendeltetési helyére is. Az aranyra a kalóz Van Peyen kívül a hírhedt rablóvezér, Tong tábornok is szemet vetett... 

Ruby Wider pályakezdő újságíró minden vágya az volt, hogy ő is olyan híres oknyomozó zsurnalisztává váljon, mint példaképe, Victor Bannon. Addig is a szabadidejében blogot írt, ahol próbatételre hívta olvasóit. A beérkezett művek száma és szellemessége minden várakozását felülmúlta. Így lett belőle a Játékmesternő, és szerveződött körülötte egy nagy létszámú társaság játszani vágyó és szerető emberekből. Összejártak, barátságok, szerelmek szövődtek. Ruby a társaság lelke maradt, s a legtöbbjüket nagyon megszerette. Ám egyszer csak fogyatkozni kezdett a létszám. Hogy lehet, hogy oly sokan meghaltak közülük? Talán megharagudtak rájuk az istenek? Balesetek? Öngyilkosságok? Gyilkosságok? Semmi sem biztos. Csak egy valami. A szerelem a legváratlanabb pillanatban, a legzűrösebb helyzetben is, nyomozás közben is megtalálja a kiszemeltjét!

Nem tudom elzárni: nem egyszerűen bennem van, hanem magam vagyok a ragyogás. – Tudom, mit szeretnél, cukorfalat. Gyere vissza, és megkaphatod. – Száját közelítette Andiéhoz, nyelvével addig simogatva annak felső ajkát, amíg az köddé nem foszlott. A szeme azonban kitartott, s Rose tekintetébe kapcsolódott. – Sabbatha hanti – danolta a kórus. – Lodsam hanti. Cahanna risone hanti. Andi visszajött, kimeredő, fájdalmas szeme köré megképződött az arc, melyet aztán a test is követett. Rose egy pillanatig látta karcsontjait és az ő ujjait szorító ujjakéit, majd ismét rájuk nőtt a hús. Rose újból megcsókolta. Andi még kínjai között is reagált, Rose pedig a fiatalabb nő torkába lehelte saját lényegét. Kell nekem ez a nő. És ami kell nekem, azt meg is kapom. Andi újra lenullázódóban volt, de Rose érezte, hogy küzd ellene, és felülkerekedik. A tüdejébe szívott, jajongó életerőből táplálékot merített, ahelyett hogy megpróbálta volna eltaszítani. Szuflát gyűjtött – most először. A ragyogás folytatásában a gonosz ismét visszatér közénk. A kisfiú, aki annak idején annyi rémséget élt át a Panoráma Szállóban, immár felnőttként, miután kigyógyult alkoholbetegségéből, egy New Hampshire-i hospice-házban dolgozik ápolóként, ahol a betegek Álom doktornak kezdik szólítani. Dan Torrance különleges képessége felnőttkorában is fontos szerephez jut. Régóta kísértő szellemek, az Igaz Kötés nevű baljós, vándorló kompánia és egy Abra nevű, még Danénél is erősebb ragyogással bíró kislány körül bonyolódik a lidérces, borzongató történet.