Mit tud egy átlagember a rovarokról? Azt talán igen, hogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Azt is biztosan, hogy vannak közöttük utálatos vérszívók és méhek nélkül nincsen méz. Az már azonban nem annyira közismert, hogy a méhek képesek megkülönböztetni emberi arcokat, látnak színeket, és eltáncolják egymásnak, hol található a táplálék. A hangyák szintén megtanítják társaiknak az élelemhez vezető utat; a selymes döglégy lárvája megtisztítja a sebeket; törpeszúnyog nélkül pedig nem lenne kakaó, így csokoládé sem.
Anne Sverdrup-Thygeson rovarkutató szórakoztató stílusban megírt könyvében magával ragadó lelkesedéssel sorolja az elképesztő tényeket és történeteket a rovarok világából. Ha volt is valaha bármi ellenérzésünk a rovarokkal szemben, ez a könyv örökre megváltoztatja a hozzáállásunkat.
FURCSÁK.
KÜLÖNLEGESEK.
TALÁLÉKONYAK.
SZÓRAKOZTATÓAK.
INTELLIGENSEK.
VÁLTOZATOSAK.
FANTASZTIKUSAK.
ELBŰVÖLŐEK.
IGAZI TÚLÉLŐK.
A VILÁG URAI.
2020-ban Jennifer A. Dounda és Emmanuelle Charpentier közösen kémiai Nobel-díjat kapott a CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. Korszakalkotó génszerkesztő eljárásuk révén a DNS felépítése megváltoztathatóvá vált a sejteken belül. Fantasztikus lehetőség ez az emberiség számára a humángenetikától kezdve a mezőgazdaságon és a környezetvédelmen át az egészségügy számos területéig: gyógyíthatóvá válik számos genetikai betegség és rákfajta, ahogyan leküzdhető lesz az éhínség is. A technológia alkalmazása ugyanakkor számos veszélyt is magában rejt, avatatlan kezekben akár biológiai fegyver is válhat belőle, és megannyi bioetikai kérdést is felvet a dizájnerbébiktől kezdve a genetikailag módosított szuperemberekig.
A 21. század legjelentősebb tudományos áttörése az egyik felfedezőjét, a biokémikus Jennifer A. Doudnát arra késztette, hogy tudósként átgondolja saját szerepét és a felfedezésével együtt járó következményeket. Könyvében lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia, amelynek etikai vonatkozásaira, valamint a szabályozás kérdéseire is kitér. A génszerkesztésben rejlő lehetőségekről olvasva egyértelművé válik: ez a tudományos felfedezése örökre megváltoztatja a nézeteinket a teremtésről és az evolúcióról.
„A bennünk és rajtunk élő mikroszkopikus élőlények átírják, mit is jelent embernek lenni.” Rob Knight a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen a gyermekgyógyászat, valamint a számítógépes kutatás és tervezés professzora, illetve a Microbiome Initiative igazgatója. Az American Gut Project és az Earth Microbiome Project társalapítója. Brendan Buhler díjnyertes szakújságíró, munkái megjelentek a Los Angeles Times-ban, a California és a Sierra magazinban. Rob Knight munkásságáról írott cikke 2012-ben bekerült a legjobb tudományos írásokat magába foglaló, The Best American Science and Nature Writing gyűjteménybe. „Az emberi test körülbelül 10 billió emberi sejtből áll – miközben mintegy 100 billió mikrobiális sejt is él bennünk és rajtunk. Vagyis, többségében nem is önmagunk vagyunk.” Asztma, elhízás, depresszió és autizmus: csak néhány probléma azok közül, amelyeket talán a bennünk és rajtunk élő parányi élőlények okoznak – és egy nap talán gyógyítanak is. A tudósoknak csupán az elmúlt pár évben sikerült bebizonyítaniuk, milyen döbbenetes hatással van az életünkre a testünkben – különösen a beleinkben – zajló, mikroszkopikus élet. Lehet, hogy ez a tudományos áttörést hozó felfedezés a kulcs számos betegség gyógyításához? Az úttörő munkásságával hírnevet szerző tudós, Rob Knight, és szerzőtársa, a díjnyertes tudományos újságíró, Brendan Buhler a legújabb kutatási eredményeket alapul véve, humorral fűszerezve mutatja be testünk eddig ismeretlen világát.
A Galaxis útikalauz-trilógiával és a Dirk Gently-regényekkel Douglas Adams milliókkal szerettette meg az időben és térben való bolyongást. Az Utoljára látható folytatja az utat, de a hely ezúttal a Föld, jelen időben, és minden egyes leírt szó igaz.
Csatlakozhatunk a népszerű íróhoz és társához, Mark Carwardine zoológushoz, amint bebarangolják a világot, különleges és veszélyeztetett állatfajok után kutatva. Új-Zélandon meglelik a gyámoltalan, de szeretni való papagájt, a kakapót: „Az ember legszívesebben megölelné és nyugtatgatná, hogy minden rendben lesz, bár tudja, hogy valószínűleg hazudik.” Indonéziában megtalálják az óriási komodói sárkányt: „Négy méternél is hosszabb és majd egy méter magas, ami teljesen rossz méret egy gyíknak.” Felkutatják a vak folyami delfint Kínában, a fehér orrszarvút Zaire-ben és néhány ritka madarat Mauritiuson, a már kihalt híres dodó egykori hazájában. Mindenhol bámulatba ejtő élővilágra bukkannak, de az egyre közelgő és fenyegető pusztulás nyomait is megtalálják.
Az Utoljára látható egy túláradóan vidám útleírás és egy szívszaggató helyzetet bemutató természetkönyv egyvelege. Szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány mindenkinek, akit egy csöppet is izgat a Föld élővilágának szépsége és változatossága.
Suzanne Simard felfedezése a fák egymással és más élőlényekkel ápolt kapcsolatáról megváltoztatja a természetről és a növényvilágról alkotott korábbi elképzeléseinket – ugyanis ráébreszt minket arra, hogy az erdő olyan társas élőlények összessége, amelyek föld alatti hálózatokon keresztül együttműködnek egymással, és valódi lakóközösséget alkotnak. Rejtett összeköttetésük segítségével a fák érzékelik egymást, felismerik szomszédjaikat, tanulnak a másiktól, alakítják viselkedésüket, emlékeznek a múltbeli eseményekre, és döntéseikkel befolyásolják saját jövőjüket. Értesítik egymást egészségi állapotukról és sebezhetőségükről, együtt védekeznek a támadások ellen, és alkalmanként versengenek a többiekkel. Olyan közösségi életet alakítanak ki, amely számos vonását tekintve a miénkhez hasonló. E bámulatos rendszer középpontjában állnak az anyafák, akik rejtélyes erejükkel összekapcsolják és éltetik az őket körülvevő társaikat.
Suzanne Simard gondolatai a természet varázslatos világába kalauzolnak el bennünket, ahol feltárulnak előttünk az erdő titkai. Ez ihlette többek közt James Cameront is az Avatarban ábrázolt lélekfa megalkotásakor.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
