Az anyját még mindig gyászoló Kimberly Richards felháborodva tapasztalja, hogy apja azért kívánja minél előbb férjhez adni, hogy ezzel kedvére tegyen egy hölgynek, akit mielőbb el szeretne venni. A tüzes természetű ifjú örökösnő mélységesen megveti a kialakult helyzetet, ahogy azokat a személyeket is, akik csakis pénzért házasodnak. Nem csoda hát, ha nem tetszik meg neki a kiszemelt kérő, akivel Sherring Crossban megismerkedik.

A környék legkívánatosabb lánya, a vadóc és szeszélyes Megan Penworthy házassági terveinek célpontja Ambrose St. James – egy férfi, akivel még sosem találkozott, ám feltett szándéka, hogy feleségül megy hozzá. Más kérő szóba sem jöhet, különösen nem Devlin Jefferys, a meglehetősen jóképű, de rendkívül alacsony sorból származó lótenyésztő.

Alana ​Farmer különc gyámja, Leonard Farmer a napóleoni háborúk elől Angliába menekült a védencével, hogy Londonban kezdjen új életet. Alana gyermekkorában egy nemes lány gondtalan életét élte, és olyan nevelésben részesült, amit egy királynő is megirigyelhetne. Most elérte a nagykorúságot, és készen áll arra, hogy előkelő ifjú hölgyként belépjen a londoni társasági életbe. Ám a nagy napon értesül a származása megdöbbentő titkáról. Tényleg ő Lubínia elveszett hercegnője és egyetlen trónörököse, akit csecsemőkorában meg akartak gyilkolni, és ezért kellett titokban elhagynia Angliát? A gyámja rábeszéli, hogy térjenek vissza a hegyek között fekvő, elszigetelt európai királyságba, mert csak Alana felbukkanása veheti elejét egy véres lázadásnak. A fiatal lány egy idegen országban találja magát, ahol még mindig veszély fenyegeti.

Johanna Lindsey ezúttal Jacqueline Malory viharos történetét meséli el nekünk. Jacket olthatatlan bosszúvágy hajtja, ezért újra összetűzésbe kerül a jóképű kalózzal, aki korábban elrabolta őt. Ám a második találkozásuk egészen másfajta vágyat lobbant fel benne. James Malory és sógorai, az Anderson fivérek, most az egyszer egyetértenek valamiben: ideje bosszút állni a bűnözőn, aki elrabolta James és Georgina imádott lányát az első amerikai báljáról, és magával vitte a Karibi-térségbe. Jacknek ugyan sikerült épségben megszöknie, de a tettes akkor is példás büntetést érdemel. James sejti, ki áll az aljas terv mögött, és egy egész flottával indul útnak a Nyugat-Indiai szigetekre, hogy egy igazi Malory-féle megtorlást hajtson végre. Jacket jobban érdekli a bosszú, mint az, hogy az első londoni szezon során férjet találjon magának, ezért nagyon haragszik az apjára, amiért otthon hagyta. Aztán egy titokzatos idegen az elrablójához vezeti őt meg a bátyját, Jeremyt. A Malory testvérek el akarják kapni a bűnözőt, de ők esnek a fogságába, és a kalóz hajóján „vendégeskedve” kénytelenek elhagyni Angliát. Jack mindent elkövet, hogy túljárjon a szemfüles fogvatartója eszén, akiről közben kiderül, hogy nem egy átlagos kalóz. Sőt talán nem is kalóz, hanem egy nemes, aki le akar számolni valakivel, még azokból az időkből, amikor Jack apját Hawke kapitányként ismerték. A lány hamar rájön, hogy igazából csak egy veszély fenyegeti: az egyre szenvedélyesebb vonzalom, amit egymás iránt éreznek.

Egyetlen párbaj még becsületbeli ügy, na de három… Ez már gyilkossági kísérlettel is felér! Mivel a felvilágosult társaságot felháborítja az efféle felelőtlen viselkedés az ifjú nemesek körében, a régensherceg azt az utasítást adja Robert Whitworthnak, Tamdon grófja örökösének és Lord Dominic Wolfe-nak, vitájuknak úgy vessenek véget, hogy a két családot házasság révén egyesítik.

"Most, ​hogy a Callahan–Warren-viszály házassággal, nem pedig vérontással ért véget, Degan Grant feladata is befejeződött Montanában, ezért elindul Kalifornia felé, mert ez van a legmesszebb az otthonától, amit el akar felejteni – ám a marsall, aki annak idején megmentette az életét, szívességet kér tőle. Degannek mindössze annyi a dolga, hogy elkapjon három bűnözőt, akik a marsall igencsak hosszú listáján szerepelnek, és átadja őket a hatóságoknak. Könnyű egy olyan férfi számára – gondolja Degan –, akivel soha senki sem akar ujjat húzni. Ám ekkor egy merész, fiatal nő keresztezi az útját. Maxine csinos kisasszonnyá fejlődött, és akaratán kívül is magára vonta a fiatalemberek figyelmét otthon, az álmos texasi kisvárosban, ami miatt egyszer csak elszabadultak az indulatok. Minden tőle telhetőt megtenne, hogy megszabaduljon a jóképű, titokzatos mesterlövésztől, aki át akarja adni a korrupt seriffnek, aki biztosan felakasztaná, nem pedig börtönbe vetné. Ezzel a cserfes, szilaj teremtéssel a nyakán, aki váltig állítja, hogy ártatlan, Degan kénytelen levadászni egy kegyetlen gyilkost, és egy régi ellenséget kordában tartani. Azonban a kényszerű együttlét ezzel a bájos rabbal azzal jár, hogy Degan vágya perzselő szenvedéllyé erősödik, és már nem tagadhatja tovább, ideje mindkettejüknek szembenézni a múltjukkal, hogy esélyük legyen a közös jövőre egymás karjaiban."

A ​londoni társasági élet forgatagából Philadelphiába hazarendelt Violet Mitchell álmában sem képzelte volna, hogy a fivérei az anyagi csőd szélén élnek, míg az apjuk a montanai aranybányákban próbál új vagyonra szert tenni. Mivel a család otthona és társadalmi állása veszélyben van, Violet drasztikus lépésre szánja el magát. Morgan Callahan elhagyta a családja marhatenyésztő gazdaságát, hogy saját vagyont alapozzon meg. Éppen befejezné egy ezüst anyatelér kifejtését, amikor megjelenik egy fiatal nő, azt állítva, hogy az elhunyt üzlettársa lánya, és látni szeretné az apja bányáját. Morgan azt gyanítja, hogy egy csinos szélhámossal van dolga, aki a bányájára szemet vető nagyvállalatnak dolgozik, ezért elrabolja, és a táborába viszi, ahol nem okozhat kárt. Csakhogy Morgan alábecsülte ezt a tüskét a körme alatt. Violet elszánta magát arra, hogy megszerzi a családja jogos tulajdonát. Összeszedi minden bátorságát és lelki erejét, hogy szembenézzen a kockázatokkal és kényelmetlenségekkel egy vad vidéken és egy zavarba ejtően férfias idegen társaságában, akitől a sorsa függ. Ám egy téves helyzetmegítélés veszélyek és viszontagságok özönét zúdítja rá, azzal fenyegetve, hogy felborítja a terveit, és szorosabbra fűzi a viszonyát egy férfival, aki távolról sem megfelelő választás egy hölgynek, de eszményi társ egy erős, szenvedélyes nőnek.

„Aki megfoszt az álmainktól, az életünktől foszt meg.”

– Virginia Woolf

London, 1903. Míg nővére, Vanessa művészetet készül tanulni, a páratlanul intelligens Virginia egyetlen dolgot akar: írni, méghozzá új, a modern világra szabott módon. A testvéreivel alapított Bloomsbury-kör hamarosan a szellemi szabadság és inspiráció fellegvárává válik. A korabeli társadalom azonban nem biztosítja a szabad élet lehetőségét a hajadon nők számára, és Virginiától elvárják, hogy férjet találjon magának.

Az irodalmi modernizmus és a nőmozgalom ikonikus alakjáról, Virginia Woolfról szóló regény legalább annyira lebilincselő, mint amennyire felkavaró.

Sir Richard Kenworthynek kevesebb, mint egy hónapja van, hogy feleséget találjon magának. Tudja, hogy nem lehet túl válogatós, de amikor meglátja a csellója mögött elbújó Iris Smythe-Smitht a hírhedt családi zeneesten, úgy véli, kincsre bukkant. Iris pontosan az a fajta lány, akit első pillantásra észre sem vesz az ember…

A ​HŐS
Gareth St. Clair bajban van. Apja, aki megveti őt, elhatározta, hogy tönkreteszi a St. Clair-birtokot, hogy nyomorba döntse őt. Gareth egyetlen öröksége egy családi napló, amiben talán családi titkokról írnak… és ez lehet jövője nyitja. Csak az a probléma, hogy a szöveg olaszul íródott, mely nyelvet Gareth a legkisebb mértékig sem beszéli.

A HŐSNŐ
Az előkelő társaság egybehangzóan állítja, hogy Hyacinth Bridgerton kisasszonyhoz senki nem hasonlítható. Pokolian okos, rémesen szókimondó, és Gareth szerint valószínűleg csak kisebb dózisokban elviselhető. De van benne valami… valami bájos és bosszantó… ami megragadja a figyelmét, és nem ereszti.

SZEGÉNY MOZART ÚR
Valószínűleg éppen forog a sírjában, amikor Gareth és Hyacinth találkozik az évente megrendezett Smythe–Smith-zeneesten. Hyacinth jó hírű lány; az, hogy Gareth St. Clair társaságában látják, meglehetős merészség, de jól érzi magát a társaságában és felajánlja, hogy lefordítja a naplót, bár olasztudása nem egészen tökéletes. De ahogy beveszik magukat a titokzatos szövegbe, rájönnek, hogy a válaszok, amelyekre oly régóta várnak, nem a naplóban vannak… egymásban találják meg… és semmi sem olyan egyszerű – vagy olyan bonyolult –, mint egyetlen, tökéletes csók.