A könyv a Budapesti Corvinus Egyetem Szabályozott Iparágak Kutatóközpontjának keretében elvégzett, TÁMOP által finanszírozott, négy szabályozott iparágra kiterjedő kutatás eredményeit szedi csokorba.

A Szabályozott Iparágak Kutatóközpont kutatási területe az energetikára, a telekommunikációra, a közlekedésre, a közműszolgáltatások piacára és a pénzintézeti szektorra terjed ki. Fő feladatai a következők:
- A szabályozott iparágakban kialakult piaci szerkezetek fejlődésének elemzése
- A vizsgált iparágak szabályozási környezetének fejlődéséhez, illetve változásához kapcsolódó kutatások folytatása
- A szabályozott iparágakkal kapcsolatos versenyélénkítést támogató szabályozási módszerek kutatása
- A versenyjogi gyakorlat, illetve az alkalmazott eljárások koncepcionális kérdéseinek kutatása a szabályozott iparágak vonatkozásában
- A vizsgált iparágakban alkalmazott szabályozási módszerek konvergenciájának kutatása.

A Kutatóközpont céljai közé tartozik a felsorolt témakörök intézményközi, illetve karközi keretekben folytatott, multidiszciplináris jellegű vizsgálata, továbbá az aktív részvétel a témába vágó nemzetközi kutatásokban, illetve szakmai szervezetekben.

A kötet egy-egy fejezete a következő négy szabályozott iparágra kiterjedő kutatás eredményeit mutatja be, elemzi és értékeli:
- a telekommunikációs szektor szabályozásának kutatását,
- az EU gázüzletági energiaszabályozását,
- a villamosenergia-elosztás árszabályozási rendszereit, és
- a villamosenergia-ipari szabályozás kockázatkezelési kérdéseit.

A kutatások célja a vizsgált iparágak szabályozással összefüggő elméleti, módszertani, elvi és gyakorlati kérdéseinek kiterjedt és mélyreható elemzése, széles körű nemzetközi irodalomfeldogozás alapján. Szerzők a nemzetközi tendenciák alakulásának, okainak és összefüggéseinek elemzésére építve vizsgálják a hazai sajátosságokat, a témakörök elméleti és módszertani kérdéseit, a szabályozási célból alkalmazott és alkalmazható módszerek jellegzetességeit, és azok gyakorlati alkalmazásának előnyeit, hátrányait, általános és sajátos alkalmazási lehetőségeit. A kutatások elméleti és módszertani következtetései reményeink szerint hozzájárulnak majd a hazai szabályozási gyakorlat fejlődéséhez, és ennek révén a szabályozott iparágakban működő áttekinthetőbb és irányíthatóbb versenyfeltételek kialakulásához.