John E. Douglas huszonöt évig dolgozott az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóhivatalának különleges ügynökeként, ahol a pszichológiai profilalkotás technikájával vizsgálta az ország leghírhedtebb bűnözőinek elméjét. A mára klasszikusnak számító, Sorozatgyilkosok című könyvébenbetekintést engedett legbrutálisabb eseteibe, és a folytatásban még jobban alászáll a sötétségbe. Douglas ismét különböző elvetemült sorozatgyilkosok és erőszaktevők ügyeit tárja fel a tőle megszokott, kendőzetlen stílusban, de ezúttal azt is bemutatja, hogy az évek során milyen nélkülözhetetlen fegyver lett a viselkedéstudományból. A profilalkotás az elkövetők kézre kerítése mellett segít megértetni a társadalommal, hogyan működnek ezek a bűnözők és mit tehetünk azért, hogy megakadályozzuk őket következő rémtettük elkövetésében. Douglas Sorozatgyilkosok című könyve alapján David Fincher (Harcosok klubja, Holtodiglan) készített Netflix-sorozatot, amely kiugró sikert aratott világszerte.

Miért követem el ugyanazokat a hibákat, amelyeket a szüleim is elkövettek? Miért sikertelenek a kapcsolataim? Mit üzennek érthetetlen, indokolatlan testi tüneteim? Szüleink viselkedése, mintája jelentős hatással van arra, hogy mi magunk milyen társak, szülők leszünk. Van-e esélyünk megváltoztatni a tudattalanul beépült, akár generációkon keresztül örökített szülői mintáinkat, vagy az eredmény minden tudatos erőfeszítésünk dacára ugyanaz lesz, csak „pepitában”? A szerző izgalmas példákon, terápiás eseteken keresztül ismerteti az egyes szülőtípusokat: a borostyán, a szülősítő, az idomár, a jó fej, a mártír, az üveghegy, a szuperszülő, az agresszor, a bátorító szülői viselkedést. Bemutatja a gyakran keveredő típusok hatásait a gyermekekre, a felnőttkori életünkre, kapcsolatainkra, és segít abban, hogy felismerjük szüleink nevelési stílusát – és szülőként, a jobbítás szándékával, sajátunkat is. Tesztjei és gyakorlatai – melyeket szüleinkkel, testvéreinkkel, párunkkal is végezhetünk – fejlesztik önismeretünket, így felnőttként életünk teljesebbé, szülői viselkedésünk, családi- és párkapcsolatunk is harmonikusabbá válhat. „Bizony tőlünk is függ, hogy amikor átadjuk ismeretlen örökségünket, a szüleinktől, őseinktől kapott viselkedési mintáink, értékeink, hiányaink, történeteink, titkaink, örömeink és vágyaink sokaságát gyermekeinknek, az Pandora szelencéje vagy kincsesládika lesz-e számukra.”

„Tudom, hiábavaló már ezen keseregnem, de állandóan visszaforgatom az időt, és elképzelem, ahogy a szülésznő a mellemre teszi a babámat. Soha nem láttam őt. Most meg kell elégednem egy ultrahangképpel, meg azzal, ahogyan a fantáziámban él.” „A kisbabák sírása halvány reménysugárt adott, hiszen születnek kisbabák, hiszen hát nem mindegyik hal meg!” „Így jó minden, ahogyan történt.” Vajon mit él át, aki elveszíti magzatát vagy újszülött kisbabáját? Mi zajlik egy abortusz mellett döntő nő lelkében? Mit tegyünk, ha a környezetünkben történik ilyen valakivel? Korunkban, amikor a terhesség és a születés közbeni halál tabu, nem tudjuk, mit szabad éreznünk gyászoló édesanyaként vagy édesapaként. Azzal sem vagyunk tisztában, mivel cselekszünk jót, ha családtagunkat, barátunkat, ismerősünket éri veszteség. E kötetben mintegy harminc szülő meséli el fájdalmas történetét és a szenvedéstől a megbékélésig vezető feldolgozás útját, és így közel hozza a gyászoló édesanyák és édesapák érzéseit, megmutatva a segítségnyújtás lehetséges módjait. Singer Magdolna gyásztanácsadó könyvének első kiadása ma már szinte fellelhetetlen. Új, bővített kiadásban megjelenő, hiánypótló interjúkötete sorstársaknak, szakembereknek és mindazoknak szól, akik megtapasztalták, hogy az élet a tragédiák ellenére is szép. „Akár isteni adomány, akár az evolúcióból következik, mindenképpen a legnagyobb ajándék a kommunikáció készsége. Megosztani másokkal a fájdalmunkat ‒ segíteni ezzel a hasonlót átélőknek és talán magunknak is ‒ csodálatos dolog. Használjuk hát ki, és beszéljünk, beszéljünk, beszéljünk arról, amiről eddig nem lehetett! Mi, nők – ne csak egymásnak, hanem mindenkinek. Bontsuk le a tabukat sok ilyen nagyszerű kötettel!” Péterfy-Novák Éva, az Egyasszony szerzője Singer Magdolna író, újságíró, gyásztanácsadó, mentálhigiénés szakember, a Napfogyatkozás Egyesület elnöke, a gyász hazai szakértője. Gyászcsoportvezetőket képez ki, válást feldolgozó csoportokat vezet, valamint egyénileg segít azoknak, akiket veszteség ért. Eddig megjelent 16 könyve az emberi élet során bekövetkező, elkerülhetetlen veszteségeket járja körül. Legutóbbi kötete a HVG Könyveknél 2015-ben jelent meg Ki vigasztalja meg a gyerekeket? – Válás és gyász a családban címmel. A szerző honlapja: www.singer.hu

Gyermekpszichológusként jellemző élményem, hogy elbizonytalanodott, bűntudattal küzdő szülők keresnek fel. Valamit tapasztalnak gyermeküknél, de nem tudják, hogy az adott viselkedés/tünet bajt jelez-e, és azt sem, hogy ők szülőként jól kezelik-e a felmerülő helyzeteket, vagy mit kellene inkább tenniük. Ilyenkor még nem sejtik, hogy a legtöbben átlagos jelenségekről, életkori sajátosságokról számolnak be, és elfogadható vagy annál jobb szülői magatartásról, működésmódról. Nem is gondolják, hány ezer másik család küzd azonos nehézségekkel – és hasonló kétségekkel, szorongásokkal, lelkiismeret furdalással.

Ezt a könyvet két fő céllal írtam. Egyrészt szeretném enyhíteni a szülői szorongást és bűntudatot, hogy édesanyaként, édesapaként jobban érezhessék magukat a bőrükben, és energiáikat a felesleges tépelődés helyett inkább a hatékony megoldások keresésére fordíthassák. Másrészt szempontokat kínálok ahhoz, hogy fel tudják ismerni, mikor van dolguk természetes életkori vagy alkati jelenséggel, és mikor állnak szemben komolyabb, szülői vagy szakemberi beavatkozást igénylő problémával. Szót ejtek azokról a helyzetekről is, amikor a mélyben, a gyermeki viselkedés hátterében valami egészen másról van szó, mint ami a felszínen látszik. A főbb elakadásokat kisgyerekkortól egészen kamaszkorig veszem sorra, az egyes témákat számos esetleírással illusztrálva praxisom tapasztalataiból.

Mindenhol akadnak mérgező emberek a családokban, párkapcsolatokban, munkahelyeken, vallási közösségekben elrejtőzve. A pszichés bántalmazás alattomos és rejtett természete abból fakad, hogy a bántalmazók viselkedésének fontos elemei a megrögzött és ismétlődő titkos játszmák, melyeket egyedül vagy többedmagukkal űznek a céltáblának kiszemelt személlyel. A pszichés bántalmazás elszenvedői gyakran nem tudják pontosan leírni, mi is történt velük, sőt sok esetben nincsenek tudatában annak, hogy bántalmazó kapcsolatban élnek. A pszichés bántalmazásnak nincsenek külsérelmi nyomai. Nincsenek kék foltok, törött csontok, sem pedig lyukak a falban. A sebek, törések és lyukak a bántalmazottak belsejében vannak elzárva. A könyv felfedi a rejtett bántalmazás valódi természetét, és bemutatja a bántalmazásból való felépülés szakaszait, melyeken a terapeuta szerző megfigyelései alapján minden bántalmazott keresztülmegy a mérgező kapcsolatokból való gyógyulás során. A könyv egyszerűen, közérthetően és mély empátiával kíséri végig a túlélőket a felépülés útján.

Hogyan ​sikerülhetett az MBTI-nek, e házilag kidolgozott feleletválasztós kérdőívnek beszivárogni a munkahelyünkre, emberi kapcsolatainkba, az internetre, és életünk csaknem minden területére?

A Myers-Briggs-típusindikátor a legnépszerűbb személyiségteszt a világon. Rendszeresen használják Fortune 500-as cégek, egyetemek, kórházak, egyházak, és a hadsereg is. A személyiségtípusok nyelve – amelynek szókincsében olyan kifejezéseket találunk, mint extrovertáltság és introvertáltság, érzékelés és intuíció, gondolkodás és érzés, megítélés és észlelés – egyaránt adott ihletet tévéműsorokhoz, internetes párkereső oldalakhoz és kvízekhez. Ám hiába fogadták el az eszközt széles körben, a pszichometrikus tesztelés 2 milliárd dolláros üzletágának szakemberei mindmáig nem tudták megfelelően hitelesíteni az eredményeit – vagy megmagyarázni a sikerét.

A tesztet, amelynek gondolata az 1920-as években fogant meg anya és leánya, Katharine Briggs és Isabel Briggs Myers, eme elkötelezett háziasszonyok, regényírók és amatőr pszichoanalitikusok fejében, megalkotói azzal a célzattal dolgozták ki, hogy Carl Gustav Jung evangéliumát terjesszék vele a tömegeknek. Ám a típusindikátor önálló életre kelt, s mára éppoly gyakran találkozhatunk vele általános iskolákban, apácakolostorokban és wellness-üdülőhelyeken, mint obskúrus politikai tanácsadó irodáknál és közösségi hálózatokon.

A Személyiségbrókerek eredeti beszámolókból és korábban ki nem adott dokumentumokból merítve kritikus vizsgálat alá veszi a kulturális jelképpé magasztosult személyiség-indikátort. Közben pedig nem egyebet firtat, mint magát az én fogalmát – bemutatva kísérleteinket, hogy megragadjuk, kategorizáljuk és számszerűsítsük személyiségünket. E meghökkentő és érdekfeszítő könyv ugyanazt az időtlen kérdést boncolgatja, amelyre lényegében maga a teszt is irányul: Mi tesz minket önmagunkká?

A szorongás természetes élettani jelenség, amely eredendően azt a célt szolgálja, hogy szervezetünk tartalékait mozgósítva elkerülhessük vagy leküzdhessük a veszélyhelyzeteket. Ám sokszor ahelyett, hogy segítségünkre lenne, az életünket megbénító problémává válik. Rontja a teljesítményünket, és olyan szenvedést okoz, hogy akár ártalmas eszközökkel is igyekszünk megszabadulni tőle. Görcsösen kapaszkodunk bizonyos dolgokba vagy emberekbe, alkoholhoz vagy drogokhoz nyúlunk, túlhajtott tevékenységekkel (például munkával, vásárlással, szexszel, sporttal, képernyőhasználattal) próbáljuk elterelni a figyelmünket róla. És nagyon gyakran: elkezdjük beszűkíteni az életünket. Olyan dolgokról mondunk le, amelyek célt, értéket és fejlődést jelentenének számunkra, azonban el kellene viselni hozzá bizonyos fokú szorongást.

Ez a könyv arra szolgál, hogy jobban megismerjük a saját szorongásunkat és megtanuljuk hatékonyan kezelni azt. Bizonyos esetekben a szorongás teljesen megszüntethető, máskor pedig arra kerül a hangsúly, hogy miként csillapíthatjuk azt elviselhető mértékűre, és valósíthatjuk meg a jelenlétében is mindazt, amit szeretnénk - hogyan élhetünk az időnkénti szorongással együtt is tartalmas, eredményes életet.

Dr. Szondy Máté - a korábbi könyveihez hasonló módon - tudományos alapokra támaszkodva vizsgálja a témát, és kínál komplex programot a szorongás kezelésére. Szó esik a testmozgás, a táplálkozás, a környezet, az emberi kapcsolatok szerepéről, a szorongáskeltő gondolatok kezeléséről, az önmegnyugtatás egyszerű és természetes módjairól, valamint az úgynevezett expozícióról, vagyis arról, hogy miként tudunk közelebb menni a szorongásunkhoz. Ha ugyanis elég gyakran és elég közel merészkedünk félelmünk tárgyához, az jó eséllyel elveszíti hatalmát felettünk. Kapunk egy vészhelyzeti túlélőkészletet is intenzív szorongás esetére, és azt is végiggondolhatjuk, mit kezdjünk azokkal a félelmekkel, amelyek nem csupán lehetséges rossz forgatókönyvekre, hanem elkerülhetetlenül bekövetkező, súlyos problémákra vonatkoznak.