Silver Horizon városa évtizedek óta hangos a törvényen kívüli tisztán ember ellenállókkal vívott harcoktól, miután ebben a világban kötelezővé tették a kiborg chipek és gépi implantátumok viselését. A chipek sok előnnyel szolgálnak, általuk az emberek új képességekre tehetnek szert, mintha csak egy új alkalmazást telepítenének a telefonjukra. Idegennyelv ismeret, extra memória, éjszakai látást, és így tovább, mind pusztán pénz kérdése. Mégis, jópáran az életük árán sem kérnek ezekből. Hitük szerint a világukat átformáló technológiához orrfacsaró, rothadó titok tapad.
Will, a Kiborg Rendszer hadseregének egyik tisztje elszántan, egyben hivatásból küzd a lázadók ellen, mígnem új irányból kénytelen szemlélni a történéseket. Az útját keresztezi valaki. Skyen.
Valamikor a közeli jövőben, amikor a globális klímaváltozás miatt egymás után halnak ki a fajok, Franny Lynch eltökéli, hogy követi a sarki csérek utolsó ismert kolóniáját az egész földgolyót átszelő utazásukon. Az apró madarak évente kétszer teszik meg az északi sarkkörtől a déli sarkkörig tartó távot, és a tudósok szerint ez lesz utolsó vándorlásuk, miután élőhelyeik pusztulása miatt nem élik túl az utat.
A fiatal nő a kihalt tengereket hiábavalóan kutató halászhajó, a Saghani fedélzetén ered a madarak nyomába a kiüresedő világban, valódi céljai azonban nem csupán a legénység többi tagja, hanem önmaga előtt is rejtettek. Milyen traumák, tragédiák és kétségbeesett remények hajtják őt és a legénységet ezen az őrült úton, Grönland partjaitól az Antarktisz olvadó jégmezőiig, és miért akar vándorlása végén Franny véget vetni az életének?
Az ausztrál írónő, Charlotte McConaghy műve első sorától kezdve rabul ejt, magával ragadó utazás a végső kétségbeeséstől az esélytelenség dacára feltámadó reményig.
Az utolsó vándorlást az Amazon szerkesztői 2020 legjobb regényének választották, és A korona főszerepét játszó Claire Foy készít belőle filmadaptációt Benedict Cumberbatch közreműködésével.
„Ez a regény igazi csoda. Sorai reményt árasztanak, és gyógyírt nyújtanak gondterhelt korunkban. Charlotte McConaghy prózája csontig hatol.”
(Lara Prescott, a Titkos útjaink szerzője)
A 19 éves Leila egy átlagos iskolai nap után hazafelé indul, csakhogy nem érkezik meg. Őt és a város lakóit fegyveres katonák terelik az ismeretlen elkerített Zónába. A hely egy tábor, ahol a halál szelleme veszi körül az embereket. A pusztulás világában Leila lát valakit, aki iránt egyszerre érez félelmet és vonzalmat. Kék szeme teljesen megbabonázza. De van ott más is, aki szem nélkül is lát mindent, és nem tűri, ha beleszólnak a tervébe. A tervbe, melyben nem szerepelt egy különös találkozás. H. ROSE harmadik regénye, a Xavér egy lebilincselő romantikus történet, melyben a misztikum új oldaláról mutatkozik be. Egy olyan világ tárul eléd, mely nem fekete vagy fehér, ahol nehéz meghúzni a határt a jó és a rossz között. Ha belekezdesz, tanúja leszel a túlvilág haragjának és rabja leszel egy elérhetetlen szerelem történetének.
Színész, a stalker és Szuvenír, az odaveszett osztag parancsnoka képtelenek elfogadni bajtársaik halálát. Nem tudnak belenyugodni abba, hogy a titokzatos N–23-as laboratóriumkomplexum, melyben a barátaik végzetéhez vezető kísérleteket folytatták, még mindig létezik, és szörnyű veszélyt jelent mind a Zóna, mind az azon kívüli világ lakóira. Kutatásaikat sokáig nem koronázza siker, mígnem egyszer csak tudomást szereznek a Minótaurosz Projektről. Ki kell deríteniük, tulajdonképpen mi is ez, és hogyan kapcsolódik a keresett laborhoz.
Kalandos és életveszélyes „kirándulás” veszi kezdetét a Zónába. A két bajtárs sebesülten, félholtan sem adja fel, kitartanak a végsőkig, hogy akár életük árán is elérjék a kitűzött célt: megsemmisíteni a kártékony labort.
2033-ban az emberek kénytelenek elhagyni a föld lakhatatlanná vált felszínét. Párizsban a túlélők csoportjai a metróba húzódnak le, és a Balpart különböző állomásain találnak menedéket.
„Pierre Bordage minden valószínűség szerint a legnagyobb kortárs francia sci-fi szerző. Megtiszteltetés, hogy a Metró 2033 Univerzum részévé vált, mely ezzel a posztapokaliptikus Párizsba tett lélegzetelállító utazással csak még nagyobbá tágul!” – Dmitry Glukhovsky 2033-ban az emberek kénytelenek elhagyni a föld lakhatatlanná vált felszínét. Párizsban a túlélők csoportjai a metróba húzódnak le, és a Balpart különböző állomásain találnak menedéket. Ezek a közösségek kapcsolatban és gyakran konfliktusban állnak egymással. A felszíntől rettegnek a sugárzás miatt, a Jobbpartot pedig elátkozott helynek tartják. A háromkötetesre tervezett komor, barokkosan nagyszabású műben Párizs legmélyebb bugyrainak föld alatti útvesztője elevenedik meg, ahol minden érzelem szélsőségesebb, az indulatok makacsabbak, a gyűlölet pedig végletesebb.
Lilith életet ad egy látszatra normális fiúnak, akit Akinnak nevez el. Akinnak öt szülője van: egy férfi és egy nő, egy hímnemű és egy nőnemű oankáli, valamint egy nemtelen óloj. Az oankálik és az ólojok annak az idegen fajnak a tagjai, akik megmentették az emberiséget a nukleáris holokauszt idején, ám ezért cserébe beolvasztották a génállományukat az övékbe. Ennek drasztikus hatásaként megjelentek az új, genetikailag módosított emberek, akik tökéletes harmóniában élnek az idegenekkel, míg az ellenállók tőlük szeparáltan, különböző falvakban és kisebb városokban próbálnak cserekereskedelemmel és fosztogatással boldogulni. Szaporodni nem tudnak, mivel az oankálik sterilizálták és megfosztották őket attól a „genetikai hibától", amely majdnem a teljes kipusztulásukat okozta. Végső kétségbeesésükben ezért nehéz lépésre szánják el magukat. Egy nap néhány lázadó elrabolja a még gyermek Akint, akire fajtájától elszakadva borzasztó sors vár. De ahogy Akin egyre több időt tölt el a régi emberekkel, mind jobban megkedveli őket. Annyira, hogy ennek végül beláthatatlan következményei lesznek. Octavia E. Butler Hajnal című klasszikusának folytatásában még komolyabb filozófiai kérdéseket tesz fel az olvasónak. Mi teszi az embert emberré? Miért viselkedünk úgy, ahogy? Miért félünk a változástól? Az Átváltozás egyszerre lenyűgöző hard sci-fi és könyörtelen szembenézés legbelső félelmeinkkel – az üzenete pedig talán még az 1988-as eredeti megjelenésekor sem volt olyan erőteljes és aktuális, mint napjainkban.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
