Hazugságok, átkozott hazugságok és történelem

„Ne szépítsük, csináltam én már ritka nagy marhaságokat. Sokszor voltam vakmerő, de még sosem tettem tönkre ennyi embert, és sosem végeztem akkora rombolást, mint ebben az esetben.”

 

Max nem érzi jól magát a bőrében. Amíg a kollégái a teutoburgi erdőbe indulnak, hogy megfigyeljék a rómaiak és a germánok egyik legnagyobb csatáját, ő maga kénytelen beérni azzal, hogy egy rettenetesen elhízott, undok és ordenáré királynét üldözve rohangál a westminsteri apátság körül.

Aztán a St. Mary soron következő – rendkívül sikeres – küldetése után a Thirsk régészei előkotornak a földből egy rejtélyes rendeltetésű, ősrégi kardot. A lelet az egyetem archívumába kerül, ám néhány nappal később balszerencsés, sőt tragikus események történnek az ásatás helyszínén. Egyes múltjárók és biztonságiak – igen, Markham is nyakig benne van – biztosra veszik, hogy a két dolog összefügg, és akcióba lépnek.

Max, aki sosem rajongott a szabályokért, ezúttal túl messzire megy, amiért sokan megfizetnek, többek között ő maga is: a jelek szerint soha többé nem vehet részt küldetésben. A kérdés az, hogy az adott körülmények között sikerül-e helyrehoznia a dolgokat. A kilátástalannak tűnő helyzetben őrült nagy dobás kell ahhoz, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba.

A semmi lány felnőtt…

A Frogmorton farmon a megszokott módon zajlik az élet – ami azt jelenti, hogy az események rég túllépték a „különc” szintet, és most nyílegyenesen vágtáznak a „teljesen bizarr” felé.

Jenny ismét azért küzd, hogy a Russell Checklanddel kötött házassága viharos tengerén hánykolódva valahogy a felszínen maradjon. De szerencsére nincs egyedül, mert ott vannak neki a patagóniai rohamcsirkék; Jack, a szomorú szamár; és Mrs. Crisp titokzatos barátja.

Tehát semmi újdonság… leszámítva egy titokzatos alakot, aki újra és újra felbukkan a ház körül, és akire Jenny azt mondaná, hogy nem más, mint az unokatestvére, a gonosz Christopher, ha nem tudná, hogy ez lehetetlen. Akkor látta utoljára a férfit, amikor Russell kihajította a házból, és nem lehet olyan ostoba, hogy visszatérjen, és újra megpróbálkozzon valamivel… vagy igen?

A St. Mary nagyjából talpra állt az Időrendőrséggel vívott ütközet után, a Nagyfőnök kinevezi Maxet a Múltjáró Részleg állandó vezetőjének, akinek persze egyetlen küldetést sem sikerül megúsznia baj nélkül, ráadásul az ő feladata a nyílt nap szervezése is. Markham kísértetet lát, amit rajta kívül senki más; a nagy londoni tűzvészben megmentett láda meghökkentő tartalommal bír; a firenzei hatalmas máglyáról megmenekül néhány Botticelli-festmény; a thermopülai csata kulcsfiguráját egy múltjárónak kell helyettesítenie; és mindezek után a történet egy esküvővel zárul, ami, természetesen, nem folyhat a dolgok megszokott medrében…

Az ötödik kötet cselekménye sok kisebb küldetés köré szerveződik, és még több izgalomban és humorban bővelkedik, mint az előzőek…

A semmi lány felnőtt…

A Frogmorton farmon a megszokott módon zajlik az élet – ami azt jelenti, hogy az események rég túllépték a „különc” szintet, és most nyílegyenesen vágtáznak a „teljesen bizarr” felé.

Jenny ismét azért küzd, hogy a Russell Checklanddel kötött házassága viharos tengerén hánykolódva valahogy a felszínen maradjon. De szerencsére nincs egyedül, mert ott vannak neki a patagóniai rohamcsirkék; Jack, a szomorú szamár; és Mrs. Crisp titokzatos barátja.

Tehát semmi újdonság… leszámítva egy titokzatos alakot, aki újra és újra felbukkan a ház körül, és akire Jenny azt mondaná, hogy nem más, mint az unokatestvére, a gonosz Christopher, ha nem tudná, hogy ez lehetetlen. Akkor látta utoljára a férfit, amikor Russell kihajította a házból, és nem lehet olyan ostoba, hogy visszatérjen, és újra megpróbálkozzon valamivel… vagy igen?

Egy tinédzserkori fellángolás, egy szerelmes éjszaka – ennek köszönheti az életét az immár tizennyolc éves magyar fiú, Martin. A fiú apja nem más, mint Wayne "Sunny" White amerikai rocksztár, aki nagyszabású születésnapi partira hívja egykori szerelmeit. Martin anyja, Lina azóta lelkében lezárta a régi kalandot, ám egy sokkoló felfedezés hatására – és a zene iránt elkötelezett fia érdekében – mégis elfogadja a meghívást.   Örökölhető a tehetség? Fellobbanhat évtizedek múltával újra a szerelem? Van visszaút az önzésből a család felé, és kibékíthető egymással apa és fia, akiket a hírnév és csillogás fényévekre repített egymástól?   A zenei vénával megáldott, zűrös és hangos család együtt karácsonyozik New Yorkban, de a találkozás életre szóló tanulságokkal szolgál mindannyiuknak; tehetségről és bukásról, felfedezésről és elengedésről, gondtalanságról és felelősségről, de legfőképpen arról, hogy szeretni sosem késő.   Fejős Éva egyik legnépszerűbb regényének hangulatát talán úgy lehet a legjobban érzékeltetni, ha elképzeljük, milyen az, amikor a Csendes éjt egy vadító pasikból álló rockbanda játssza.  Kalandos, szerelmes, izgalmas, és az év legszebb eseményét ünneplő könyvet tart kezében az olvasó - egy nagy siker új kiadását.   

A huszonhat éves Hannah Sugarman szinte mindent megkapott az élettől, amire egy maga korabeli nő vágyhat. Remek állást, jóképű, nagymenő pasit és egy igazán csilivili lakosztályt Washington D. C. egyik legjobb negyedében. Csupán egy a bökkenő: Hannah a pokolba kívánja az egészet. A tudományos konferenciák és a fényűző partik helyett a sütik és sültek világában érzi igazán otthon magát, munkaidőben is recepteket körmöl, titkos lakáséttermet nyit főbérlője tudta nélkül, és a mintaszerű hercegnőt úgy dobja le magáról, akár a felesleges kilókat… hogy a szerelem és a káosz új ízeket vigyen az életébe ­– és mindazokéba, akik megkóstolják a főztjét.Az Iránytű a szerelemhez és titkos lakáséttermekhez igazi ínycsiklandó sikerkönyv egy olyan „szomszédlány” főhőssel, aki gyakran hülyét csinál magából a partikon, de pontosan tudja, mitől jó egy répatorta. És bár az álmai néha cukormázosak, azt már megtanulta, hogy az élet legfontosabb hozzávalója: higgy magadban.„Sütiillat, szerelem… ezt ígérte a regény, de sokkal többet adott nekem. Például megerősítést, hogy amikor valamiben nem érzed jól magad, akkor tovább kell lépned. Humoros, nagyon kedves, csoki-, narancs- és fahéjillatú történet az újrakezdésről és arról, hogy sose adjuk fel, mert a gödör aljáról is felfelé vezet az út.” Fejős Éva

Poppy Brown szingli. 

Szingli is marad. 

A karácsony után Poppynak az újév ünneplésével kell szembenéznie. Egyedül. 

Még jó, hogy Poppynak remek barátai vannak, és nem hagyják egyedül a lányt az ünnepélyes alkalomkor. 

Vajon egy újévi csók meghozza Poppynak a szerelmet, vagy balszerencsés vége lesz? 

Kövesd nyomon Poppy Brown néhol zűrös, de vicces küzdelmét a mindennapokban. 

Egy itáliai komédia a 16. századból, egy francia komédia a 18. század elejérõl, egy németül írott vásári bábjáték a 19. század cseh piactereirõl. Három eltérő stílusú, eltérő műfajú, egyaránt szórakoztató mű. Ruzante darabját korábban A csapodár madárka címen játszották és szelídítették meg - az eredeti mű és Fábri Péter fordítása vad és erotikus - erre utal már az új cím is, A csábító pillangó. Marivaux-nak alig néhány műve van magyarra lefordítva, pedig hatalmas életműve Franciaországban ma is része az élő színháznak. A második váratlan szerelem egy özveggyé lett márkiné és egy, előző szerelmét annak zárdába vonulása miatt elvesztett lovag első látásra születő, de nehezen bevallott szerelméről szól. A Brabanti Genovéva, amelynek szerzőjét nem ismerjük, minden szabályt felrúg, amit csak felrúghat. Az egyik pillanatban fergeteges humorát élvezzük, a másikban abszurd szélsőségein lepődünk meg.