Az én rövid történetem Stephen Hawking valószínűtlen utazását idézi fel a háború utáni Londonban töltött gyermekkorától a nemzetközi elismertségig és ünnepeltségig. A tömör, szellemes és őszinte beszámoló abba a világba vezeti be az olvasót, amelyet korábbi könyveiben Hawking alig-alig villantott fel. Mesél a kíváncsi iskolásfiúról, akit osztálytársai Einsteinnek hívtak; a tréfacsinálóról, aki egy bizonyos típusú fekete lyuk létezésében fogadott a kollégáival, és a fiatal férjről és apáról, aki azért küzd, hogy megvesse a lábát a fizika és a kozmológia világában. A könyvet olyan fotók illusztrálják, amelyeket eddig csak kevesen láthattak.

„Azt tartják, a tények néha furcsábbak a fantázia szüleményeinél, és ez sehol másutt nem igaz annyira, mint a fekete lyukak esetében. A fekete lyukak különösebbek, mint bármi, amit csak a tudományos-fantasztikus írók megálmodtak.”

Stephen Hawking professzor 2016-ban két előadást tartott a BBC Reith-előadássorozatában, arról a témáról, amelyik már évtizedek óta foglalkoztatja őt – a fekete lyukakról. A legendás fizikus ebben a két, maradandó élményt adó előadásában kifejti, hogy csak akkor juthatunk közelebb az univerzum titkainak feltárásához, ha megértjük a fekete lyukakat és azt a kihívást, amelyet ezek az objektumok a tér és az idő természetére vonatkozóan jelentenek.

Leonard Mlodinow egyedülálló és mélyen személyes visszaemlékezésében azt a csaknem két évtizedet idézi fel, amikor Hawking munkatársaként és barátjaként ezzel a sokoldalú emberrel dolgozott. Találkozunk azzal a zseniális Hawkinggal, aki a világegyetem rejtélyein gondolkozik – és végül megfogalmazza a fekete lyukak úttörő elméletét, amellyel új lendületet ad a kozmológiai kutatásnak és utat mutat a fizikusok számára, hogy merőben újszerű módon vizsgálják az univerzum eredetét. Megismerjük Hawkingot, a kollégát és az embert, aki betegsége miatt percenként mindössze hat szót képes megformálni, mégis arra törekszik, hogy beszélgetéseit humorral fűszerezze. Emellett találkozunk Hawkinggal, a baráttal, aki grimaszaival, mosolyával, vagy egyszerűen csak szemöldöke rándításával közvetíti gondolatait és érzéseit.

Mlodinow bepillantást enged Hawking magánéletébe, amint a bor és a curry iránti szenvedélyének hódol; megosztja érzéseit szerelemről, halálról és saját fogyatékosságáról; vagy éppen a filozófia és a fizika legmélyebb kérdéseivel birkózik. Akár Hawking munkája iránti odaadó lelkesedését ábrázolja, akár azt mutatja be, miként ragadja meg a pillanat varázsát, például amikor a Cam folyón csónakáznak (bár a kis kirándulás halálos kockázatot jelent számára). Mlodinow mindig kidomborítja Hawking öntörvényű szellemét. Mélyen megható beszámolója barátságukról nemcsak a fizika természetéről és gyakorlatáról szól, hanem számos tanulságot rejt az életről, valamint arról, hogy sokkal többet is el tudunk érni, mint amire képesnek tartjuk magunkat.

Közel 50 évnyi keresés ellenére még mindig nincs semmiféle bizonyíték a Földön kívüli élet és értelem jelenlétére az Univerzumban. A szerző a maga komplexitásában mutatja be a témát: Földünk párjának, vagyis egy Föld-szerű exobolygónak a keresését, a földi élet párja, vagyis egy a földitől független életforma utáni kutatást, továbbá magát a SETI-programot, mely végső soron egy intelligens kozmikus partnerrel való kapcsolat felvételére irányul.

„Azt tartják, a tények néha furcsábbak a fantázia szüleményeinél, és ez sehol másutt nem igaz annyira, mint a fekete lyukak esetében. A fekete lyukak különösebbek, mint bármi, amit csak a tudományos-fantasztikus írók megálmodtak.”

Stephen Hawking professzor 2016-ban két előadást tartott a BBC Reith-előadássorozatában, arról a témáról, amelyik már évtizedek óta foglalkoztatja őt – a fekete lyukakról. A legendás fizikus ebben a két, maradandó élményt adó előadásában kifejti, hogy csak akkor juthatunk közelebb az univerzum titkainak feltárásához, ha megértjük a fekete lyukakat és azt a kihívást, amelyet ezek az objektumok a tér és az idő természetére vonatkozóan jelentenek.

VIGYÁZAT! Veszélyes olvasmány: gondolkodásra ösztönöz! A szerző majdnem 50 évig tervezte a megírását, most végre elkészült. Tudnia kell, hogy ez a mű ÖNRŐL is szól, benne vannak ön és utódai, és azok a milliárdok, akik még meg sem születtek. A Mindenség könyve ez, lapjain a múlt, a jelen és a jövő szédítő perspektívái tárulnak fel. Egymásba folyó Univerzumok, világok kezdetei és végei, százmilliárd évek története. Hogyan látja mindezt a tudomány és hogyan a szerző? A tudásuk révén istenné változó emberekről, idegen civilizációkról, világok találkozásairól, időtlen idők félelmetes eseményeiről olvashat. Legyen kíváncsi és bátor, lásson neki! De vigyázzon! Ha hétfőn kezdi, kedden és szerdán már másképpen fog érezni, csütörtökön és pénteken másképpen fog gondolkodni, a hét végére talán már egészen más emberré lesz, miután megismerkedett a világok világaival, a végtelen Univerzumok titkaival.

„Néha sötétség kell ahhoz, hogy lássunk. Néha inkább fény.”

Sara Seager elismert asztrofizikusként megszállottan kutat a Földön kívüli élet jelei után távoli naprendszerekben, számos űrkutatási programban vesz részt, többek között az MIT-nak és a NASA-nak is dolgozik. Míg az ismeretlen univerzumokban otthonosan mozog, a mindennapok problémáinak megoldása, hosszú ideig nem diagnosztizált autizmusa miatt, komoly kihívást jelent a számára.

Férje tragikus halálát követően, negyvenévesen egyedül marad két kisfiával. Teljes embert követelő ambiciózus karrierje mellett, egyszerre kell megküzdenie a háztartás és a gyereknevelés kisebb-nagyobb problémáival, és a társa elvesztése miatt érzett mérhetetlen fájdalmával.

Önéletrajzi írásában Seager, lebilincselően őszinte stílusban, vall különleges munkájáról, nehézségeiről és élete újraépítésének rögös útjáról. Önmaga keresése és a földi élet „tanulása” közben új barátok segítik. Támogatásukkal, rendkívüli saját erőfeszítéseivel, valamint a csillagok kifürkészhetetlen összejátszásával pedig megtalálja a céljait és a boldogságot a Földön is.