„Itt-ott legendákban, szájról-szájra adott történetekben még sokáig felbukkan. Esküdtek is, hogy látták.Ha a csillag villámgyors útja végighasít az emberiség felett a mennybolton, a vakító fényesség után behunyt szem egy darabig még látja a csodálatos csillag vonalát."
A magyar irodalom legnagyobb hatású költõjének lélekrajzát olvashatja ebben a regényben a kedves olvasó. Petõfi neve nem egyszerûen a népköltõ vagy a forradalmár neve a magyar kultúrában, hanem a reményé: lehetséges felemelkedni a legalacsonyabb sorból is, lehetséges átalakítani a világot. Harsányi Zsolt klasszikus regényének fõhõse a tehetségében bízó, és minden akadályt leküzdõ ember megtestesülése, aki heroikus küzdelmet folytat önmagával és az õt körülvevõ világgal. A regénybõl megismert Petõi mitikus alak ugyan, de nagyon is emberi, messze túlnõve az irodalomtörténetbõl ismert merev figurán. Szerelmein, családi kötõdésein keresztül megismerhetjük esendõ emberi arcát, ám a Sors nagyobb célokra szemelte ki: épp magánemberi esendõségeit levetkõzve volt képes megváltoztatni a hozzá nem túl kegyes Magyarországot.Petõfi legendája máig nem vesztett erejébõl. Olyan sikertörténet, amelynek még a korai vég sem szabhatott gátat, hanem a közösségi megváltás lehetõségét hozta a magyarok számára. Ez Harsányi Petõfijének titka, és ez adja a 90 esztendõ után újra kiadott könyvének újdonságát, amely a mai olvasók számára is árnyalhatja és új életre keltheti a nagy nemzeti költõrõl kialakult kultikus képet.
Dénes Zsófia: "Felkutattam mindent, hogy az Adyra vonatkozó, még nem ismert emlékezésekből megszólaltassam a kor hangját Adyról, a vele egy időben élők tanúságtételét. Valahogy azt éreztem: lecsengetés előtt ezek az utolsó percek. És sok minden járt eközben fejemben. Arra gondoltam, mennyi kutatással, találgatással jár manapság egy-egy múltbeli nagy költőnk – nagy emberünk – belső vagy akár külső élete adatainak, élményeinek felderítése… Lehet róluk eleget följegyezni? Eszembe jutott: nem igaz, hogy ami halandó, annak semmi köze a halhatatlansághoz… Így gyűjtöttem egybe az itt következő emléksorozatot, a fiatal Ady történetét, aki "kárhozottan" kóborol a "váradi éjben" majd a későbbiét is, aki ugyan eltávozott, de vissza-visszatért – utoljára 1918-ban – szeretett városába, Váradra. Az összeillesztett mozaikkövek – ha ezt kerestem, ha nem – szerelmek születésének, fejlődésének, elhalásának képét mutatják a szellemi élettel párhuzamosan; Váradon, Párizsban, Csucsán, mert "Akkor a hársak épp szerettek"
A Babits-szexregény szerzője, Onagy Zoltán tudatában van annak, hogy az a vád érheti: „igazságtalan Babitscsal”, hiszen ez a könyv nem „a költő nagyságát, életművét” tárgyalja. A prózaíró Onagy Zoltánt a Babits Mihály és felesége, Török Sophie közötti viszony érdekli: „hisz a korszak irodalmának fontos párosáról van szó, mindannyiunk érdeke, hogy egy-egy bővebben árnyalt epizód közelebb vigye a valósághoz az utópiateremtésben kiváló kedves olvasót”. Az foglalkoztatja „hogy Babits miképpen húzott le húsz évet akár boldogan, akár boldogtalanul egy ennyire mélyen (…) intellektualizált nővel, mi lehet ennek az oka”; „milyen szerződést köt Tanner Ilona, hírnévre vágyó költőcske és Babits, a mindenható szerkesztő, a kor egyik irodalmi etalonja”; „Tanner Ilonkának kiszolgáltatott Babits életén átok az akarnok, becsvágyó Török Sophie?”
1856-ban jelent meg Toldy Ferencnek az irodalmi arcképeit és beszédeit összegyűjtő kötete, melynek anyagából válogatásunk készült. Rövidebb tanulmányait és a régi magyar irodalom néhány vitás kérdését boncolgató előadásait Toldy Ferenc az eredeti kiadásban ezekkel a mondatokkal bocsátotta útjára:
„…többnyire a futó óra művei; s így vázlatok inkább, mint részletesen kifestett képek: de jobbára hosszas ismeretség emlékezeteiből kölcsönzött vonásokkal, mik – úgy biztatom magamat – jellemzők is, valók is. Nem mind nagy nevek. De ország nemcsak büszke alapeszekből, hanem középmagasságú dombok és síkokból is áll; város nemcsak tornyok és paloták, hanem közszerű házak és kunyhókból is: s annak és ennek ismerete az egészben van. Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak hasznosan: s fénytelen, de hasznos munka is önismertetésre és hálára méltó. Mégis, éppen a tárgyak, de kétségkívül a tárgyalás különbségei szerint is – mert alkalom és idő nem egyformán szolgáltak – különböző becsűek e képecskék: az egykori irodalomtörténész azonban mindegyiknek fog találni adatokat és iránypontokat, miket fán csak e lapon őriznek meg; a hazafi olvasó pedig felismeri azon ikercsillagát az eszmének és érzésnek, mely valamikor minden Jónak, derűben s borúban, úgy szerzőnek is, hosszú pályáján, kalauza és lelkesítője volt.”
Fieldingnek kevesen hódoltak tiszta szívvel az elmúlt két évszázadban. Műveivel halála után is számtalan ellenséget szerzett magának. S ami még különösebb: követői irigyelték a legsóvárabban.
Talán nem is a tehetsége – korának levegője, lehetőségei és illúziói után vágyakoztak utódai vagy csodálói: Scott, Thackeray, Dickens, Bernard Shaw, vagy a mi Szabó Dezsőnk. A polgárság írói soha többé nem szemlélhették oly napfényes derűvel az életet, mint Fielding. Sohasem „szólhattak ki” a regényből azzal a kedves közvetlenséggel, amellyel Fielding. Hőseiket se ábrázolhatták már bátornak, győzedelmesnek. Mert ők a polgári korszak hanyatlásának voltak áldozatai és tanúi. Fielding, a szerencse fia, azonban ott volt az új rend alapjainak lerakásánál.
"Mielőtt elolvastuk a Menyegzőt, azt hittük mindent tudunk a Holocaustról. Tévedtünk". Háárec, izraeli lap Salamon Pál önéletrajzi ihletésű regénye egy tizenhárom éves zsidó fiú és egy tizennégy éves keresztény lány szerelméről szól, 1944-ben. Vajon néhány nap alatt kivirágzott szerelmük segít, hogy életben maradjanak, vagy elnyeli őket a nagy világégés? Az árván maradt fiút a lány és az édesanyja rejtegetik, de az üldözők rátalálnak és elhurcolják. A kislány utánaszökik. Eszter és Gyuri együtt teszik meg a végzetes vonatutat a koncentrációs táborig. Salamon Pál a világhírű A Sorel - ház című regényét követő újabb felejthetetlen remekműve elgondolkodtató, és megrázóan szép olvasmány.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
