Hella 2019. július 12-én született a kétútközi Graefl majorban. Javarészt mudi, de van benne, a nikkel bolha mellett, némi foxi beütés is. Hella a nyugis majorsági életet cserélte fel a városi nyüzsgésre. Két gazdája ugyanis a második látásra beleszeretett, és befogadta az örökké izgő-mozgó mudi lányt. Hogyan szokta meg Hella az új otthonát? Miként válik egy tanyasi lánykából kisvárosi lady? Nevezhetünk-e egy kölyök kutyát rossznak, csak azért, mert elképesztően eleven (s valljuk meg: kicsit azért rossz)? Van-e határ, amikor a gazdiból gizda lesz, és legszívesebben visszaküldené Őkelmét a feladóhoz? És mit szól a kiképzéshez a család 11 és fél éves ír szettere, Mazsola, aki nyugodt, csendes nyugdíjas korban reménykedett? Hella történetét az egyik gazdi a Facebookon a Hella blogja sorozatban (facebook.com/hellablogja) örökíti meg, naponta frissülő új sztorikkal. Itt most a honfoglalás első nyolcvan napja kerül terítékre. Ha a történet elolvasása után valaki kétséget érez, hogy mudit akar-e tartani, olvassa el még egyszer a könyvet... (Akkor már biztos ő is mudirajongó lesz!)
Underground Egyéb műfaj 
„Magányos vagy? A kutyának se kellesz? Kellene valami életcél, ami miatt reggel érdemes felkelni? Fogadj örökbe egy kóbor állatot, és olyat tanulhatsz tőle, amit ti, kétlábúak, képtelenek vagytok önállóan elsajátítani: feltétlen szeretetet. Ha ezt tudod, mindent tudni fogsz. Csak kell hozzá egy négylábú szellemi vezető. Meg némi töpi.”
Demény, az ország vizslája, legismertebb celEBe, szabadszájú véleményvezére és leghatékonyabb gazditrénere. Deményista tanait, gazditartási tanácsait kétlábúak tízezrei követik.
Demény, a négylábú bestselleríró Nektek ugatok című könyve a 2014-ben megjelent, nagy sikerű Most én ugatok átkutyult, javított, bővített kiadása örökérvényű "igazságokkal, új történetekkel és több mint 30 fotóval. Nélkülözhetetlen alapmű őrült rajongóknak és kezdő kutyatartóknak is. Az elmúlt 10 év vidám és szívszorító történésein túl összefoglalja a gazditartás alapjait, de mesél fáradságos munkájáról is, hogy a jövőnk valódi kutyavilág legyen.
Egyedi humorral fűszerezett sorai egyben görbe tükröt is állítanak a magukat felsőbbrendűnek tartó kétlábúaknak.
„Népemnek, a végtelen rajongásért és a töpiért,
amiből azért lehetett volna több.
És mindenkinek, aki szeretett valaha kutyát.”
Demény és a falkatagok fotóit a Vizslafotózás (www.vizslafotózás.hu) készítette.
A könyv bevételéből az Eszkuláp Állatvédő Egyesületet támogatjuk.
Csányi Vilmos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül pillantanának be a kutyaetológia világába. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angol, német, olasz, szlovák és orosz nyelven is megjelent a kötet. Az új kiadás tartalmaz néhány új, érdekes tényt is, amelyet az ELTE etológia tanszékének kutatói fedeztek fel az utóbbi években. Módszereiket átvették külföldi laboratóriumok, és ma már a tudományos közösség is elhiszi, hogy egyben s másban a kutya az emberre hasonlít. Tehát nem csupán hangzatos cím, hanem kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek.
Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában kezdetben a halak, a későbbiekben a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.
Jeromos sok olvasónak régi ismerőse, megfigyelések tárgya, tudományos eredmények előmozdítója, de ami a legfontosabb: a szerző barátja. Ez a kis könyv e barátság történetét és epizódjait eleveníti fel, és közben az emberi lét legfontosabb kérdéseit próbálja megválaszolni. Mitől lesz valamiből valaki? Mikortól lesz a jelek együttese nyelv? A kötet még a kutyátlanok kedvét is meghozza a kutyatartáshoz, a kutyásoknak pedig segít, hogy igazi barátságba kerülhessenek velük, hogy ők is átélhessék, mennyi mindent elmondanak a kutyák, ha megadjuk nekik a lehetőséget.
Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.
Csányi Vilmos etológusprofesszor Bukfenc és Jeromos után végre megírta harmadik kutyája, Janka történetét is. Az érdekes és sokszor kacagtató epizódokból egy kíváncsi, érzelemgazdag, társas interakciókra alkalmas élőlény képe rajzolódik ki előttünk, akinek sajátos elgondolása van a világról. Janka husky őseit meg nem hazudtoló módon szabad kutya, aki nem pusztán eligazodik az őt körülvevő környezetben, hanem igyekszik azt saját ízlésének megfelelően formálni is.
Csányi egy vérbeli tudós kíváncsiságával és nyitottságával jegyzi le kutyája kalandjait, hogy aztán bravúros könnyedséggel vezessen be bennünket az etológia kulisszái mögé, s világítson rá a megfigyeltek mögött rejlő tudományos magyarázatokra.
László Bandy rajzaival.
Collier 1921-ben íródott műve máig az egyik legalaposabb és a legtöbbet hivatkozott szakkönyvnek számít, amely a kínai és ázsiai eredetű kutyák eredetével, s azok kultúrtörténeti jelentőségével foglalkozik. A szerző klasszikus kínai és korabeli nyugati beszámolók hatalmas forrásanyagát, régészeti leletek dokumentációt feldogozva, tesz kísérletet arra, hogy az olyan kutyafajtáknak, mint pl. a pekingi palotakutyácska, a shi-tzu, a chow-chow, a mopsz, a tibeti masztiff, a japán chin stb. eredetét, kialakulását és európai megjelenését feltárja. Ma már páratlannak számító dokumentumok, történeti művek, úti beszámolók alapján elsőként tisztázza a kínai kutyák tenyésztésében elsődleges szempontnak számító oroszlánnal történő kapcsolatot, de szemérmesség nélkül tudósít a kínaiak kutyaevési szokásáról is, valamint a kutyákhoz fűződő hiedelmekről és babonákról. Jól lehet, a könyv címe csupán a kínai eredetű kutyákra utal, mindemellett Collier máig kiváló műve az ázsiai eredetű kutyák kultúrtörténetének is nélkülözhetetlen kézikönyve.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
