In Peru besteht zu der Zeit, zu der die Geschichte spielt, die Gesellschaft aus drei Hauptgruppen. Es handelt sich um die Nachfahren der spanischen Konquistadoren, den Mischlingen zwischen Europäern und den Eingeborenen (Mestizen) und den Indianern. Der Marquis Don Vergal, dessen Vermögen stetig abnimmt, ist ein Spanier, der aufstrebende Neureiche Andreas Certa ein Mestize und Martin Paz ein Indianer.

The story starts with a comet that touches the Earth in its flight and collects a few small chunks of it. Some forty people of various nations and ages are condemned to a two-year-long journey on the comet.

Die belgische Kleinstadt Quiquendone, besteht seit 800 Jahren, hat 2393 Einwohner und liegt 15,25 km südöstlich von Brügge in Flandern an der Vaar, einem Nebenfluss der Schelde. Von dem Naturwissenschaftler Dr. Ox wird sie wegen des phlegmatischen Charakters ihrer Einwohner zum Schauplatz eines ungewöhnlichen Experiments ausgewählt. Dieser hat für eine Gasbeleuchtung in der gesamten Stadt Rohre verlegt. Die Gasbeleuchtung soll mit Knallgas, einer Mischung aus Wasserstoff und Sauerstoff betrieben werden.

Der französische Ich-Erzähler wartet auf dem damaligen Theaterplatz (heutiger Rathenauplatz) von Frankfurt am Main vergeblich auf drei Stadtverordnete, die an seiner Ballonfahrt teilnehmen wollten. Aufgrund der enttäuschten Zuschauer, die dem Start entgegenfiebern, beschließt der Ballonpilot den Aufstieg allein durchzuführen. Im Moment des Ballonstartes springt ein Fremder zu ihm in die Gondel. Der Blinde Passagier zwingt den Ballonfahrer immer höher zu steigen und erzählt diesem anhand einer Reihe von Kupferstichen von der verlustreichen Geschichte der Luftfahrt.

A Pickwick Klub Charles Dickens első regénye. A történet eredetileg a grafikus Robert Seymour ötlete volt, aminek megírásához Dickens segítségét kérte. Dickens azután kezdett a témával foglalkozni miután Seymour öngyilkosságot követett el.

Samuel Pickwick úr, a róla elnevezett klub díszelnöke, aki három barátja, és klubtársa kíséretében elindul, hogy Anglia területén sebészi műgonddal, a legapróbb részleteket is feltárva tanulmányozza az emberi természetet. Változatos és humoros kalandjaikat ismerhetjük meg e történetben.
A pikareszk regény cselekményességével több filmrendezőt is megihletett, a szöveg legalább három adaptációját ismerhetjük. Az 1913-as és 1921-es némafilm-feldolgozás után, 1952-ben hangosfilm készült a történetből.

A kiadó a szerzõ eredeti szövegei alapján készült új fordításokat jelenteti meg, és nem a régebbi, az ifjúság számára átdolgozott regényeket adja ki újra. A híres vadász, Old Shatterhand saját maga beszéli el, hogyan nyeri el a legnemesebb apacs, Winnetou barátságát. A történetnek komor hangulatot kölcsönöz a vadon rózsája, a gyönyörû indián lány, Nsocsi tragikus sorsa, értelmetlen halála. Megismerkedünk a Vadnyugat híres hõseivel: Old Death nyomkeresõvel, Old Firehand trapperrel, majd találkozunk régi ismerõseinkkel: Sam Hawkens, Dick Stone és Will parker vadászokkal. A komancsok között és Kaliforniában átélt sok érdekfeszítõ élmény után a szerzõ - a legnemesebb törzsfõnök élete és halála tükrében - maradandó emléket állít a pusztulásra ítélt rézbõrûeknek. A tragikusan végzõdõ regénytrilógiát az apacs-hagyatékról szóló beszámoló zárja.

Vernének ​ez a kései műve kaland regénybe oltott krimi, s persze múltszázadian és vernegyulásan tanulságos történet is: a testvéri szeretet és az igazság diadalának dicsérete. A távoli, egzotikus helyszíneken pergő cselekmény rémdrámára emlékeztető eseménysora egy új-zélandi kikötői kocsmában indul, ahol Flig Balt fedélzetmester és Vin Mod kormányos sűrű poháremelgetések között aljas tervet főznek ki a James Cook nevű vitorlás megszerzésére, melynek első lépéseként a derék Gibson kapitányt kéne eltenni láb alól. A lebujban mulatozó söpredék között nem soká kell keresgélniük vállalkozó szellemű és kalózkodásra hajló társak után, s már csak az alkalmat lesik az újdonsült cimborák a zendülés kitöréséhez. Az alkalmat azonban késlelteti egy hajótörés két életben maradobtjának – a címszereplőknek – a megmentése a talpig becsületes holland testvérpár jelenléte ugyanis rontja az összeesküvés esélyeit a Csendes-óceánon hajózó James Cookon. Az idegfeszítő várakozás után a tasmániai Port-Praslinban mégis végrehajtják gaztettüket az összeesküvés vezetői: a két testvér elveszettnek hitt tőrével meggyilkolják a kapitányt, majd a fegyvert Kip Károly és Péter poggyászába csempészik, ahol a nyomozó hatóság rá is bukkan, s mint cáfolhatatlan bűnjelet használja föl a tárgyaláson, ahol a testvéreket életfogytig tartó kényszermunkára ítélik. Innét kezdődik a történetben a testvéri összetartozás és az igazság mindenkori fényre kerülésének apoteózisa. A rettenetes körülmények és a nem kevésbé elrettentő rabtársak között híven őrzik a hollandok egymás hitét és becsületét, s a megpróbáltatások ellenére sem adják föl a reményt, hogy kiderül az ártatlanságuk. Verne egy, a korban divatozó természettudományi tévhittel oldja meg a csaknem rosszul végződő történet tragikumát. A századvégen Amerikában elterjedt hiedelem szerint a halott szemének recehártyája fényképezőgépként őrzi az élet utolsó pillanatában látott képet. Amikor a kapitányról készült utolsó fényképet barátja és üzlettársa, Hawkis úr kinagyítja, döbbenten fedezi fel a halott nyitott szemében a valódi gyilkosok képmását.

Az izgalmakban bővelkedő történet természetesen kitűnő alkalom az író számára, hogy számos tudnivalót közöljön Ausztrália és Óceánia természetrajzáról, népeiről, kereskedelmi életéről, a gyarmatosítás históriájáról, miközben szörnyű viharok tombolnak, emberevő pápuák támadnak a hajósokra, sőt a regény szálai elágaznak egészen az íreknek az angolokkal szemben folytatott fölszabadító küzdelméig.

„A nagy költőóriások közül Juhász Ferenc az egyik utolsó, és szerencsések vagyunk, hogy a magyar irodalom élő lelkiismereteként van ma is közöttünk.” Új kötete 24 új verset tartalmaz, melyekben a türelem, a hűség és szerelem erejével felvértezve mutatja be saját szemével, sokszorosan összetett és mindent egyszerűen átvilágító nyelvével az utazás, a gyökerek, a származás és a család, a gyermekkor, a barátok, a halál és a hit elemi erejét, meghatározó szerepét életében. Bejárta és megismerte a világot, s nem tagadta meg, ahonnan indult.

Elmélkedésre, titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent „beletitkolt” (így mondta szó szerint: „hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen” egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze – ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal – az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája – a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen „összemérhetetlent”, amelybe beleépül a „világ és az ember története is”. (Európa Könyvkiadó, 1967)