WASHINGTON POST – az év fontos könyvei
PARADE – az év könyve (2020)
GOOD HOUSEKEEPING – az év könyve (2020)
USA TODAY – 10 Bestseller, ami ajándéknak is tökéletes
TODAY SHOW #ReadWithJenna könyvklub
Astrid Strick háromgyerekes anya, özvegy, hatvannyolc éves. A kisvárosban, ahol él, tanúja lesz egy halálos balesetnek, ami arra indítja, hogy a továbbiakban őszintébb legyen. Sorra veszi, mi mindenben hibázott, miközben felnevelte a gyerekeit. De ők vajon már készen állnak rá, hogy Astrid felnőtt számba vegye őket?
A Nem vagyunk már gyerekek bölcsen láttatja, mi történik, amikor a testvérek felnőnek, a szülők öregszenek, és a gimnáziumi-serdülőkori élmények, akár tetszik, akár nem, végigkísérik az életünket.
„Elmés megfigyelések, fanyar humor, nagy szív…” – Sunday Times
„Kedélyes és lélekteli mélyfúrás mindennapi viszonyainkba” – Daily Mail
„Napsugaras irodalom.” – New York Times
„Annyi kedvesség, megbocsátás, humor és szeretet van ebben a könyvben! Varázslatos! Muszáj volt együltő helyemben kiolvasnom. Imádom – és az egész világ imádni fogja.” – Ann Patchett
Tíz év telt el a Nyúlcipő óta, John Updike angolul 1971-ben megjelent regényében folytatja Harry „Nyúl” Angstrom történetét. A korábbi sportolóból pocakos, harminchat éves konzervatív lett, miközben az Eisenhower-érában megszokott Amerika élete is nagyon megváltozott: a technikai fejlődés, a képzelet, a drogok és az erőszak örvénylése tartja mozgásban az országot. Nyúl mellől lelépett a család, otthonában egy szökevény „virággyermek” és egy radikális vert tanyát, nyoma sincs a hajdani ambícióknak, minden romokban hever. Angstrom azonban ezek között a körülmények között is kapaszkodik a jóérzés és a felelősségtudat utolsó maradványaiba – leghőbb vágya, hogy tartozhasson valahova és hihessen valamiben. A Nyúlketrec John Updike híres regényfolyama, az ötkötetes Nyúl-sorozat második kötete. Magyarul 1988-ban jelent meg először Göncz Árpád fordításában. A 21. Század Kiadó most Gy. Horváth László új fordításában és a szerző által jóváhagyott, magyarul még soha nem publikált, végleges szövegváltozatban adja közre a huszadik századi amerikai irodalom feledhetetlen klasszikusát. A kiadó új szerzői életműsorozatában, új borítókkal jelenteti meg a Nyúl-sorozat további köteteit is. Kétségtelen, hogy John Updike az amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja, kétségtelen, hogy a Nyúl-sorozat a világirodalom legnagyobb vállalkozásainak egyike. Fél évszázadon át íródott, öt részből álló regényfolyam, melynek főszereplője „Nyúl” Harry Angstrom, a fiatal kosaras sztárból lett amerikai átlagember. A regény hatalmas siker volt és maradt, Updike két epizódért is elnyerte a Pulitzer-díjat – és az örökkévalóságot.
„A gyerek a kertben járkált, és nézte azt, ami ott volt. A kő vele együtt falta a látványt. Már tudta: bármivel képes életben tartani a követ, ami átmegy az érzékein. Még egy görönggyel is, ha ránéz, közönséges fűvel, amikor megérinti. Talán még a fű gondolatával is.”
A negyvennégy rövid történet főszereplői mindennapi tárgyak: fésű, teáskanna, cipők, gombok, tükör, kövek, melyeket az éles szemű elbeszélő éppúgy szóra bír, mint a saját családját: anyát, aki folyton takarít, halat pucol vagy mosogat, apát, aki talán még maga sem nőtt fel teljesen, és a mosogatón át, az ebéd maradékával szökne el a házból, nagypapát, aki helyett a halála után az élőknek kell megkeverni a teát, és dédit, aki vénségére egy párnahuzat-babát dajkál. Miközben bepillantást nyerünk a négy generáció életébe, történeteik hátterében kirajzolódik a lengyel falusi élet és a közelmúlt történelme is.
A Megetetni egy követ című debütáló kisprózakötetért 2016-ban Bronka Nowickának ítélték oda a legnagyobb elismeréssel járó lengyel irodalmi díjat, a Nikét.
A Férfiak nő nélkül című kötet történetei megidézik Ernest Hemingway-t, de, nem a nők utáni hajszolt vágyról szólnak, mint az amerikai klasszikus hasonló című korai elbeszélés-válogatása. Murakami novellahősei olyan férfiak, akiket elhagyott (vagy épp elhagyni készül) egy nő, érthetetlenséget, magányt, ürességet hagyva maga után. A szerző ezeknek a férfiaknak az érzéseit írja körül a maga jellegzetesen visszafogott, talányos stílusában. Aki szereti Murakamit és a novellákat, nem fog csalódni a hét virtuóz történetben, amelyek most is váratlan fordulatokat tartogatnak, miközben semmi sem hiányzik belőlük a már ismert motívumvilágból. Férfi szemszögből megírt sorsok és életek rajzolódnak ki Beatles-számok dallamára (Vezess helyettem, Tegnap), máskor az Ezeregy éjszaka meséinek (Seherezádé) vagy Kafka átváltozás-történetének (Samsa szerelmes) elemeiből merítve, hogy végül levonhassuk a következtetést: a nő nélküli férfiak számára a világ mardosó egyveleg, egy az egyben a hold túloldala.
"Kafuku nem tudta megérteni, miért kell a feleségének más férfiakkal lefeküdnie. Most sem érti. Ők ketten ugyanis, mióta csak összeházasodtak, mindig jó viszonyban voltak, házaspárként is, de a mindennapokat együtt görgető társakként is. Amikor idejük engedte, mindenről szenvedélyesen és őszintén beszélgettek, és igyekeztek megbízni a másikban. Kafuku úgy gondolta, lelkileg és szexuálisan is összepasszolnak. A környezetük is szerető, ideális párnak tartotta őket. El kellett volna határoznia magát, és megkérdeznie a feleségét, amíg élt, hogy akkor meg miért kellett más férfiakkal lefeküdnie. Egyszer már ott készült az ajkán a kérdés. Hogy mégis mit kerestél bennük? Hogy mégis mi hiányzott belőlem?"
A filozófia történetének regénye ma már klasszikus mű, amelyre hivatkozni illik. 45 nyelvre fordították le, 30 millió példányt adtak el belőle Európában; a könyv alapján film, valamint számítógépes társasjáték is készült.
Sofie Amundsen, miközben várja haza külföldön dolgozó édesapját, naponta talál levelet a postaládájában, amelyekben valaki a „nagybetűs életben” igyekszik őt eligazítani. Sofie komolyan veszi ezeket az üzeneteket, fejteni kezdi azok tartalmát, segítségükkel elmélyed az élet rejtelmeiben. A lét nagy kérdéseire keresi a választ, éppen úgy, mint bárki más, aki vár valamit az élettől.
Napi izgalmakra, gyermeki történetekre egyszerűsödik a filozófiatörténet, amelyekben nekünk, fiatalabb vagy felnőtt olvasóknak is részt kell vennünk.
1785 szeptemberében egy este türelmetlen kopogtatás hallatszik Jonah Hancock, a kereskedő ajtaján. Egyik hajóskapitánya toporog a küszöbön, miután eladta Jonah hajóját egy hableányért. A hír végigsöpör a dokkokon, kávéházakon, szalonokon és bordélyokon, minden áldott lélek Mr. Hancock csodálatos teremtményét akarja látni. A hableány érkezése kizökkenti a kereskedőt a hétköznapok világából, és a legelőkelőbb körökbe kínál számára belépőt. Így ismerkedik meg egy pazar estélyen Angelica Neallel, a neves kurtizánnal, s egyben a legvonzóbb asszonnyal, akit valaha látott… A találkozásuk mindkettőjük életét veszedelmes, új vizekre sodorja. Vajon képesek lesznek-e megküzdeni a sellőknek tulajdonított, pusztító erők hatalmával? Imogen Hermes Gowar régészetet, antropológiát, művészettörténetet és kreatív írást tanult. London délkeleti negyedében él, azon a környéken, ahol A hableány és Mrs. Hancock története is játszódik. Ez az első regénye. Sunday Times bestseller WOMEN'S FICTION PRIZE – rövid lista Desmond Elliott Prize 2018 – jelölés Sellők, madamok és intrika Londonban az 1780-as években: egyszerűen briliáns cselekmény. Nem lepne meg, ha ez a könyv lenne a 2018-as év Az essexi kígyója. - The Pool Imogen Hermes Gowarból pillanatok alatt sztáríró lesz. - Sunday Times
„Körbe akartuk utazni a világot egy vitorlással, álmodoztunk, akár a kamaszok, különleges emberekké akartunk válni, közben nekem munkába kellett járnom, neked pedig be kellett menned az egyetemre, de viseltem a gyűrűdet, még akkor is, ha fájt, azzal aludtam, zuhanyoztam, dolgoztam, tiltakoztam ellene, de soha nem vettem le.”
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
