Horace Hopper félig indián, félig ír, apját nem ismeri, anyját is alig, és egy rancson dolgozik, ahol a Reese házaspár a fiaként szereti. Horace kedveli ezt az életet, főként a lovakat, de közben a fehér emberek metálzenéjéért is rajong - és csábítja a város. Megszállottan edz, mert bajnok akar lenni, igazi, nagy bajnok, amilyen indián bokszoló még sohasem volt. Otthagyja hát Nevada zord hegyeit, és - mexikóinak adva ki magát - nekivág a bunyós karriernek. És győz, majd újra győz, mert olyan erősen tud ütni, mint nagyon kevesen. S aztán Las Vegasban találja magát, és már látja, hogy mocskos és kegyetlen világban kell felküzdenie magát a csúcsra... A Ne hagyj cserben szívszorító történet egy fiúról, aki az identitását keresi, aki meg akarja mutatni: méltó rá, hogy igazán tartozzon valahová.
Willy Vlautin (sz. 1967) annak az Amerikának az írója, amelyről alig tudunk valamit. Nevadában született, ott is él, country- és rockzenét játszik a saját világában népszerű együttesével, és olyan regényeket ír, amelyek számos országban jelennek meg - mint kuriózumok, szikár, de szuggesztív híradások az amerikai földdel együtt lélegző emberek kemény, gyakran kilátástalan életéről. Eddigi hat regénye közül kettőből film is készült. „
Willy Vlautin az egyik legbátrabb író manapság. Gyilkosokat, csalókat, szadistákat, a gonosz banalitásának látványos példáit könnyű megírni; mennyivel több bátorság kell ahhoz, hogy valaki hétköznapi jó emberekről írjon regényt - olyanokról, akik soha nem kerülnek a figyelem középpontjába, de szükségük van együttérzésre, s ők maguk is tudják, hogy mi az. Mint egy szentimentalizmus nélküli Steinbeck, mint egy összetört szívű Haruf,
Willy Vlautin elmondja nekünk, kik is élnek ma valójában Amerikában, a mi romos városunkban." Ursula K. Le Guin