Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években. A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza.
A hetvenedik életévét betöltött Csepeli György Ferenczi Borbálával folytatott beszélgetései során feleleveníti élete meghatározó pillanatait. „Soha nem tudtam eldönteni biztosan, mi is akarok lenni. Nem volt egy erős szervezőelv vagy vezérfonál, amit követtem volna. Ilyen értelemben nem volt életstratégiám. Lehetőségeket kaptam a sorstól, amelyeket igyekeztem jól kihasználni. A tudomány az életem fontos része, de legalább ilyen erős a publicisztikai és a tudományos ismeretterjesztő munkám is. Azt hiszem, mindig is hatni akartam. Nem volt elég, hogy csak cikkeket és tanulmányokat irkálok. Valószínűleg ezért kóboroltam el a politika irányába is. A kommunizmus alatt nem mehettem volna a politika felé, de amikor lehetőség nyílt rá, megragadtam ezt a lehetőséget is. Soha nem tudtam eldönteni azt sem, hogy külföldön vagy itthon akarok élni. Állandóan pattogtam a két pólus között, mint egy pingponglabda. Tulajdonképpen mindig Fabrizio del Dongónak gondoltam magam, aki tudja, hogy mi a jó és az igaz, de nem tudja, hogy mikor hol van, s valamiképp mégis megmarad az eredeti értékei vonzásában. Őt is a sors hányta ide-oda. Végül Fabrizio del Dongónak lett egy élete, ami persze nem volt érdektelen élet, mint ahogy az enyém sem az. De nem mondhatom, hogy lett volna egy egységes terv, ami engem belülről vezérelt volna. Ez persze kívülről nem látszik, nem látható, de én belülről jól látom ezt a szétesettséget. Kívülről az látszik, hogy írtam 22 könyvet, körülbelül 300 cikket, bejártam rengeteg egyetemet, előadtam számtalan konferencián. Kívülről rendben van a karrierem. De belülről nekem ez olyan, mint egy sajt, ami tele van lyukakkal.” A beszélgetésekből kiderül, hogy Csepeli Györgynek sikerült-e kihoznia a saját képességeiből és adottságaiból a maximumot. „… a képességek és lehetőségek felismerése és kihasználása csak egy tényező. A szerencse jön először. Az én életem összes meghatározó pontján ott volt a szerencse. Ilyen szempontból a szerencse fia vagyok. Az én életemben mindig a véletlenek voltak a meghatározók. Más kérdés, hogy ezek szerencsés véletlenek voltak. Ha egy jelszót lehet mondani, akkor ez a Sors bona, nihil aliud. Jó szerencse, semmi más.”
A berlini fal 1989-es lebontását követő rendszerváltások idején (1989-91) 100 millió ember élete változott meg Közép- és Kelet-Európában. A gazdasági fejlődés motorjává a magántulajdon vált, az egypárt-rendszert felváltotta a többpárt-rendszer. A rendszerváltások – a Reagan és Gorbacsov máltai megegyezése alapján – a szavazatok erejével történtek, a háborúk ezúttal elkerülték Európának ezt a térségét. Magyarországon a Második Világháborút követő első szabad választások előkészítésében részt vett dr. Tóth Zoltán is, 1989 és 2004 között, 7 miniszterelnök és 8 belügyminiszter mellett, köztisztviselőként, a hivatali hierarchia minden lépcsőfokát megjárta. Az Országos Választási Iroda vezetőjeként 12 magyarországi választás és 4 országos népszavazás során irányította a választásokkal kapcsolatos állami feladatok végrehajtását. Volt közigazgatási államtitkár is, és büszkén mondhatja, hogy az Európai Parlament első magyarországi választásának előkészítésében is részt vehetett. Elsőként javasolta a demokratikus ellenzéki pártok összefogását – 2012-ben – az úgynevezett előválasztás keretében.
A taxis blokád és az Erzsébet hídi csata kapcsán a szemtanú hitelességével idézi fel az állam problémamegoldó képességének a korlátait. Elsőként javasolta a demokratikus ellenzéki pártok összefogását – 2012-ben- az úgynevezett előválasztás keretében.
”A választás a demokrácia ünnepnapja! Azonban a történelem vissza is fordítható. A damaszkuszi út lehet kétirányú is!” – mondja egyik interjújában Tóth Zoltán.
Saját munkáját így értékeli: ”Az eredményeimet a család, a tanárok és a munkatársak támogatásával értem el. A hibáim a sajátjaim”
Elkötelezett a demokrácia továbbvitele mellett, miszerint minden embernek joga van szabadon megválasztani vezetőit az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján.
Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években. A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza.
A kötet anyaga válogatás az ATV-n is sugárzott KrizShow című talkshaw beszélgetéseiből. A népszerű újságíró, televíziós műsorvezető sikerekről és kudarcokról, munkáról és magánéletről faggatja ismert vendégeit. A könnyű anekdotázás és az őszinte vallomások eredményeként elsöprő győzelmek és csúfos bukások történeteit ismerhetjük meg.
A XXI. Század Társaság 2000-ben alakult. Tagjai József Attila emlékére alapították a Hazám-díjat, amelyet 2001 óta minden év novemberében a magyar szellemi élet 7-7 kiválósága kap meg. Hagyományteremtő módon a díjazottakkal készített életinterjúkat kötet formájában megjelenteti a Kossuth Kiadó.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
