Történetek egy macska tollából, akarom mondani: karmából. Sirmic, avagy a "Kapsz egy pofont, Sirmic", egy kék-krém perzsa macska meséli el kalandjait, úgy ahogyan azt csak egy macska mesélheti el. S hozzá nem is akármilyen kalandokat! Az első történetben Sirmic és ember családja a kutyájukkal és a lovaikkal vidékre költöznek. Titokzatos szomszédságuk sok fejtörést okoz a gyerekeknek és az állatoknak. A rejtély megoldása rengeteg izgalommal jár, maga a titok pedig, amelyre végül fény derül, valósággal hajmeresztő. A második történetben Sirmic nagy bajba kerül. Beleesik a szelektív hulladékgyűjtőbe - szerencsére abba, amelyikben a műanyag palackokat gyűjtik -, és messzire kerül az otthonától. Sirmic hazaindul, és tűzön-vízen át haza is ér, ám közben számtalan nehézséggel kell megküzdenie. Különös, sőt kimondottan furcsa emberekkel és állatokkal találkozik, és veszélyes helyzetekbe kerül. Sirmic macska létére szívesen és könnyedén mesél, mert ő az, akivel mindig történik valami. Mesél mindenkinek, aki szereti a macskákat, a humort és a kalandokat. Mindenkinek, aki könnyed olvasmányra vágyik, legyen az illető kisiskolás vagy aggastyán. Miauu! azaz: Jó szórakozást!
30 pont
Népszerű novellistánk, Fedina Lídia regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. Fedina a szeptemberi Galaktikában olvasható interjúban hangsúlyozza, hogy izgalmas volt számára olyan vírusról írni, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a földön. A Virokalpszisban lényeges momentum lesz, hogy mi történik akkor, ha visszajönnek azok, akik az emberiség hajnalán itt hagyták a Földet, most pedig találnak egy, az övéktől teljesen más irányba fejlődő civilizációt.
Modern stílusú mese a mai gyermekeknek, akik már két, hároméves korban tévét néznek, négy, ötévesen telefont használnak. Ezek mellett a mese a hagyományos értékeket képviseli, a gyermekek lelkét a koruknak megfelelő érdeklődés szerint terelgeti a szeretet, a becsület és az okosság irányába.
Az ikertestvérek mindig nagyon hasonlítanak egymásra. Ezt mindenki tudja, aki látott már ikertestvéreket. A dakszlikutyák is nagyon hasonlítanak egymásra. Ezt is tudja mindenki, aki látott már dakszlikutyákat. És a dakszliikrek? A dakszliikrek annyira hasonlítanak egymásra, hogy elég, ha csak egy dakszlit képzeltek el, mert a másik úgyis pontosan ugyanolyan. Könyvünk főszereplői pedig éppen dakszliikrek, akik boldogan élnek Borbála néni és Bertalan bácsi levendulaszagú kertjében. Vidám kalandjaikkal nemcsak szerető gazdáikat örvendeztetik meg, hanem a történetüket hallgató, rajzokat nézegető olvasókat is. Réber László rajzaival.
"Megáll a koldusasszony a bölcsek előtt, s mondja:
-Olyan nevet akarnak adni a királyfinak, amilyen nincs több a világon? No, bizony kár azon törni a fejüket. A királynak egyetlenegy fia van, akkor annak Többsincs az illendő neve.
Összenéztek a bölcsek, elmosolyodnak, hajtogatják a fejüket, s mondják:
-Ez bizony jó név.
Mondja a király is:
-Szívem szerint szóltál, te koldusasszony, legyen a fiam neve Többsincs.
Annyi aranyat s ezüstöt adott nagy örömében a koldusasszonynak, hogy holtig urasan élhetett belőle."
Így kapta nevét a hős királyfi, aki a többi mese ifjaival együtt bátran megküzd ezer veszéllyel és bebizonyítja, hogy érdemes nevére.
Emil barátunk iskoláskorba ér, de ez ne tévesszen meg senkit: ugyanolyan csibész, mint eddig! A dombréti árverésen jó üzleti érzékkel szert tesz egy sánta tyúkra meg egy tébolyult tehénre, és tűzoltófecskendőjével véget vet egy igazi tömegverekedésnek. Másnap háromszor is megpróbálja megszabadítani Linát, a szolgálólányt sajgó zápfogától, majd összetintázza a húga arcát. De sokkal fontosabb a téli ítéletidőben véghezvitt hőstette, amellyel legjobb barátja, Alfréd segítségére siet. Nem is csoda, hogy egy napon Juharfalvi Emil lesz a községi önkormányzat elnöke.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
