Ha háromszor ír meg valamit az ember, annak különös oka lehet. Van is. Ennek az életrajzi kötetnek a főszereplője is legalább háromszor kelt életre, és győzött filmvásznon, hanglemezeken, sikereit fölelevenítő utókori slágerbajnokok föllépésein. Karády Katalin legenda és mítosz lett. Ha ma élne, firkászok siserehada futna a nyomában, kereskedelmi tévék kamerái vennék üldözőbe, hetente jelenne meg róla valamilyen álhír. Neki valóban nemcsak ötperces halhatatlanság jutott osztályrészéül. A Rákosi-korszak emigrációba, a Kádár-korszak kényszerű Csipkerózsika álomba kényszerítette, de ő még életében feltámadt: hangja és filmjei a tiltottból a tűrt kategóriába emelkedtek. Haza ugyan nem tért sohasem, bármit is fantáziáltak szenzációéhes zsurnaliszták, de figurája mélyen ágyazódott bele az utókor tudatalattijába. Kelecsényi László filmtörténész, aki korábban két kiadásban is napvilágot látott társadalomtörténeti esszéjében foglalkozott a halhatatlan dívával, most egykori önmagával vitatkozva, palimpszesztként írta újra hajdani kéziratát. A kötetet Karády szerepeinek minden eddiginél részletesebb felsorolása és egy bőséges irodalomjegyzék egészíti ki.
Bérczes László könyve életinterjú.
Beszélgetés - Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról. „Majorelvtárs” és Zsótér Sándor, Grigorij Konszkij és Anatolij Vasziljev, Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila itt ugyanolyan súllyal esik latba.
Beszélgetés - Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról, akivel egyszer majd a Fekete-tengerben fognak találkozni...
Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem - ahogy Bérczes László mondja – „azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt, bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik. Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni.”
„Tudni kell szeretni.” (Törőcsik Mari)
Clint Eastwood Hollywood egyik legnagyobb élő legendája, az amerikai mozitörténet számos kiemelkedő alkotását köszönhetjük neki. Eliot kíméletlen őszinteséggel ír Eastwood életének csúcs- és mélypontjairól, művészi sikereiről és bukásairól, valamint arról az izgalmas és összetett kapcsolatról, amely mesterségéhez fűzi. A szerző részletes kutatómunkát követően mutatja be, hogyan lett az egyetemről kibukott, becsvágy nélküli élvhajhászból Hollywood „szexi lázadója”, és végül minden várakozásra rácáfolva egy többszörös Oscar-díjas alkotó. A könyv kiemelt figyelmet szentel Eastwood több évtizedes, töretlenül sikeres életművének legjobb, hamar klasszikussá vált filmjeire: Egy maréknyi dollárért, Piszkos Harry, Nincs bocsánat, A szív hídjai, Titokzatos folyó, Millió dolláros bébi, Gran Torino.
A minden korábbinál részletesebb életrajz páratlan betekintést kínál Clint Eastwood magánéletébe és munkájába. A hollywoodi legenda, aki a „Névtelen férfi” szerepével vált világszerte híressé az 1960-as években, a filmtörténet megkerülhetetlen alakjává vált.
Salvatore Esposito a nagysikerű tévésorozattal, a Gomorrával vált híressé Genny Savastano szerepében. Sokan és sokszor találgatják, vajon ki rejtőzik valójában a hideg, könyörtelen arc mögött?
Talán olyasvalaki, aki maga is a bűn útját járta, és ezért olyan meggyőző Gennyként?
Esposito úgy döntött, elmondja a történetét, mert úgy véli, az ő sorsa épp elég különleges ahhoz, hogy ösztönzőleg hasson, különösen a fiataloknak szolgálhat például.
Salvatore egyszerű nápolyi családban nőtt fel, hamar munkába kellett állnia. Ellentétben sok kortársával, őt nem tudta elcsábítani a Camorra a "könnyű pénz" ígéretével. Ő amolyan igazi rendes srác volt, aki hisz a tanulásban és a munkában, talán pont azért, mert láthatta, milyen sorsra juthat az, aki a bűn útjára lép.
Aztán egyszer csak egy mindet elsöprő szenvedély támad fel benne a színjátszás iránt. Ekkor éppen a McDonald'snál dolgozott, lehetetlennek tűnt, hogy a hamburgeres fiúból valaha is színész legyen.
Hogyan lett végül híres színész?
Miként lett belőle Don Gennaro, a főnökök főnöke?
Ezt a nem mindennapi utat ismerhetjük meg a könyvből, amelynek legfontosabb üzenete, hogy az ember ne keressen kifogásokat, igenis kövesse az álmait, mert azok valóra válthatóak.
A Nem akartam főnök lenni ugyanakkor tisztelgés és főhajtás Nápoly előtt. A város előtt, amely annyit mindent adott neki, ahol jó a zene, kedves emberek élnek, és amelyet nem szabad kizárólag a Camorrával azonosítani.
Ebben a kötetben Lauren Graham egy pillanatra megállítja az időt, és végignéz eddigi életén. Hangos nevetésre késztető történeteket mesél a gyerekkoráról, a karrierje beindításának időszakáról és arról, amikor évekkel később a Vásott szülők forgatásán a lakókocsijában ülve feltette magának a kérdést: „Te most… ööö… befutottál?”
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
