Képzelj el egy olyan világot, ahol a mobilod nem fér el a kezedben; ahol az orvosod olyan gyógyszert ír fel neked, amely rosszat tesz a testednek; ahol rendszeresen előfordul, hogy a munkádat nem ismerik el eléggé. Ha ezek közül legalább az egyik ismerősen hangzik, nagy valószínűséggel nő vagy. A Láthatatlan nők bemutatja, hogy ebben a többnyire férfiak által és férfiak számára tervezett világban szisztematikusan semmibe vesszük a népesség felét: feltárja a nemek közötti adatszakadékot, vagyis az ismereteinkben lévő hiányt, amely súlyos hatást gyakorol a nők életére. Az újságíró Caroline Criado Perez a törvényhozástól a várostervezésig, az orvostudományi kutatásoktól a technológiai fejlesztésekig megdöbbentő történeteket és adatokat mutat be a világ minden tájáról. Az úttörő vállalkozásnak nevezhető Láthatatlan nők elolvasása után arra is más szemmel nézünk majd, amit magától értetődőnek tartottunk.
150 pont
A szociológia az a társadalomtudomány, amely ismeretanyagánál fogva ma már nélkülözhetetlen a legkülönbözőbb szakmák képviselői számára. Különösen fontos ez a tudás az emberekkel, emberi viszonyokkal dolgozó jogászok munkájához. Ez a tankönyv egyrészt a jogi felsőoktatás részét képező jogszociológia tantárgy előkészítését szolgálja, másrészt – ettől függetlenül – és szemléletformáló hatású lehet más területek szakemberei számára is: segítheti az egész társadalomban való gondolkodást.
A tankönyvben az olvasó átfogó képet kap a szociológiai elméletek fejlődéséről és néhány különösen fontos kutatási területéről. Részletesen szól a könyv a társadalom szerkezetével kapcsolatos kutatásokról, különösen a magyar társadalom viszonyairól.
A fejezetek többségét áthatja a történeti szemlélet, de ez a magyar társadalom strukturális jellemzői vonatkozásában különös jelentőséget kap. A szervezetek, a deviáns viselkedés és a kultúra szociológiája mellett szóba kerül néhány, a szociálpszichológia szakterületére tartozó kérdés is. A Függelékben a szociológiához szorosan vagy lazábban kapcsolódó társadalomtudományok egy-egy problémájának kifejtése található. Ezek a fejezetek kiegészítik a szociológia törzsanyagának számító alapismereteket, és tájékoztatást nyújtanak kevéssé ismert területekről.
Az egyetemi tankönyvnek szánt mű szerzője abból indult ki, hogy a társadalomtudományi szakterületek kölcsönös figyelme egymás iránt a társadalomismeret megszerzésének termékeny útját jelenti. Az érdeklődő olvasót a könyv fejezetei szerinti felosztásban tájékoztató bibliográfia segíti.
Lényegtelen információkkal elárasztott világunkban a tisztánlátás hatalom. Vajon értjük még egyáltalán a világot, amelyet alkottunk? Tudjuk, mi történik körülöttünk, melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Tudjuk, hogy mire tanítsuk a gyerekeinket?
Ez a könyv nem történelmi narratívának, hanem válogatott leckék gyűjteményének készült. Ám ezek a leckék sem szolgálnak egyszerű válaszokkal. Céljuk, hogy további gondolkodásra késztessenek, és segítsenek az olvasónak részt venni korunk fontos párbeszédeiben.
Mit jelez Donald Trump hatalomra kerülése? Mit tehetünk a járványszerűen terjedő álhírek ellen? Miért van válságban a liberális demokrácia? Isten visszatért? Új világháború közeleg? Melyik civilizáció uralja a világot? A Nyugat? Kína? Az iszlám? Nyitva hagyja-e a kapuit Európa a bevándorlók előtt? Meg tudja-e oldani a nacionalizmus az egyenlőtlenség és a klímaváltozás problémáit? Mihez kezdjünk a terrorizmussal?
A feminizmus a legkitartóbb és leghatékonyabb valamennyi politikai "izmus” közül, legalábbis, ami az indulatok gerjesztését illeti. Bő hetven éve töretlenül képes egymásnak feszülő szekértáborokat létrehozni, holott azok a célok, amelyekért a mozgalom elindult, már évtizedekkel ezelőtt teljesültek. De az aktivisták szűnni nem akaró dühe nem engedi, hogy kihunyjon a parázs, ezért újabb és újabb területeken vélik felfedezni a nők elnyomását. Az újfeminizmus követelései azonban kibékíthetetlen ellentmondásokat rejtenek, így fordulhat elő, hogy egyszerre küzdenek a prostitúció ellen, ugyanakkor a béranyaság legalizálásáért, holott mindkét jelenség a női test áruba bocsátásáról szól. Hasonló a helyzet a test emancipációjáért vívott kérlelhetetlen harc és a hidzsáb viselésének támogatása esetében, vagy a test feletti szabad rendelkezés jogának felmagasztalása és az abortusz által előidézett szenvedés teljes eltagadása kérdésében. Az már csak hab a tortán, hogy a magukat baloldali elkötelezettségűnek valló feministák azok, akik a legádázabban igyekeznek beszuszakolni a nőket a neoliberális munkaerőpiac kíméletlen darálójába.
A Viszlát, mademoiselle! emelkedett, ugyanakkor szenvedélyes stílusban és kíméletlen logikával tárja fel ezeket az ellentmondásokat, és leplezi le a kortárs feminizmus nyomorát, sőt tragédiáját. Hiszen a feminizmus nagyasszonyainak ideológiai elvakultsága már olyan fokú, hogy a nők szabadságát fenyegető legkonkrétabb veszélyeket sem hajlandók észrevenni: a hagyományos iszlám fenyegetését, amely tudomást sem vesz a nemek közötti egyenlőség eszméjéről; a nemek azonosításának és össze keverésének veszélyét; a piaci alapúvá váló orvostechnológia csapdáit, amelyek aláássák az anyaság privilégiumát. Eugénie Bastié alapos és mély reható elemzéséből megtudhatjuk, hogy miként torzult el végletekig a nőkért folytatott harc, és vált orwelli „izmussá”, bosszúszomjas és totalitárius ideológiává a feminizmus.
EUGÉNIE BASTIÉ a Le Figaro, a legfőbb konzervatív francia napilap véleményrovatának újságírója. Gyakran szerepel a televízióban és a rádióban is. Két könyvet írt a feminista mozgalom kritikájáról, az első, a most kézben tartott Viszlát, mademoiselle! A feminizmus kudarca (Adieu mademoiselle: La Défaite des femmes) 2016-ban jelent meg, ezt követte 2018-ban a Le Porc émissaire: Terreur ou contre-révolution [A bűn malaca: terror vagy ellenforradalom]. Legutóbbi kötete a 2021-es La Guerre des idées [Az eszmék háborúja], amely a francia értelmiség mai állapotát és szerepét elemzi.
Amikor húsz évvel ezelőtt Marjane Satrapi nagy sikerű Persepolis képregénye, majd sokszorosan díjazott animációs filmje révén bepillantást nyerhettünk abba a kultúrsokkba, amely egy muszlim lányt ért, aki a nyolcvanas években a szabadabb élet reményében Európába menekült Iránból, még kevesen sejtették, hogy ez csupán az érem egyik oldala. Az azóta eltelt idő azonban bebizonyította, hogy a bevándorlók integrációja messze nem problémamentes, és nemcsak számukra teljesen idegen az a világ, amelybe belecsöppennek, hanem a többségi társadalom számára is hasonlóan távoliak azok a szokások, amelyeket magukkal hoznak.
Ayaan Hirsi Ali, aki fiatal szomáliai muszlim nőként Hollandiába érkezve maga is megtapasztalta mindazt, amit a Persepolis Marjane-ja, ma már úgy látja, hogy a nyugati és az iszlám világ kulturálisan és értékrendjében sok tekintetben olyannyira nem összeegyeztethető, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban párhuzamos társadalmak alakultak ki. Bizonyos negyedekben, kerületekben például a nők – sokszor saját jól felfogott érdekükben – eltűntek az utcákról és a közterekről, az állam pedig alig tesz valamit azért, hogy megvédje őket és azokat a jogokat, amelyeknek a nyugati kultúrában alapvetőknek kellene lenniük.
A nőjogi aktivista szerző, aki 2019-ben a Mathias Corvinus Collegium meghívására hazánkban is tartott előadást a témában, több évnyi kutatómunkával feltárta az iszlám és a női jogok hanyatlása közötti összefüggés különböző aspektusait. Legújabb könyvében azokra a folyamatokra hívja fel a figyelmet, amelyek – gyakran a nyugati államok szemellenzős hozzáállásával tetézve – tovább mélyítik a szakadékot a befogadó társadalom és a bevándorló közösségek között.
Hogyan képzeljük el a magyar társadalom osztályszerkezetét? Terhes babapiskótaként? Piramisként vagy körteként? Az összetett és elvont jelenségek megértését megkönnyíti, ha már ismert dolgokhoz hasonlítjuk. A metaforák egy határig mozgósítják a képzelőerőt.
E könyv a félperifériás magyar társadalom osztályszerkezetét egy olyan csepphez hasonlítja, amely az elmúlt négy évtizedben mindinkább széthúzódott. Egyaránt nőtt a távolság a felül és az alul levők, az uralkodó és az alávetett helyzetűek, a tőkések és a munkások között. Vajon mi okozza az egyenlőtlenségek növekedését, az élethelyzetek eltávolodását, a társadalmi felemelkedés és lecsúszás esélyének alacsony szintjét? A kötet válaszai szerint egyfelől a globális kapitalizmus, a tőkés világrendszer dinamikája, másfelől a magyar államot elfoglaló osztályok és osztályfrakciók politikája. A magyar társadalom osztályszerkezete csepp a kapitalista világrendszer tengerében.
Egyetlen apró alkotóelemként sűrítve foglalja magába az egész valamennyi feszítő ellentmondását.
A könyv célja, hogy közelebb vigyen a változáshoz. A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezetének feltérképezésével átalakításának ügyét kívánja előremozdítani. Azért akarja működését feltárni, hogy egyesült erővel, közösen változtathassuk meg.
A SZERZŐRŐL
Éber Márk Áron (1981) szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszékének oktatója, a Helyzet Műhely és a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagja, az Új Egyenlőség szerkesztője. Kutatási területe: tudásszociológia, társadalomszerkezet, osztályszerkezet, globális politikai gazdaságtan.
A SOROZATRÓL
A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre 11 ösztöndíjas kutató bevonásával, akik azóta rendszeresen vitatják meg egymás és külsős szerzők kutatásait és írásait. 2017 folyamán a Politikatörténeti Alapítvány ismét ösztöndíjpályázatot írt ki, hogy lehetővé tegye új műhelytagok csatlakozását a közös munkához. A Társadalomelméleti Műhely célja, hogy hozzájáruljon a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz. A műhelyben nagyon sokféle témakör talált otthonra: ideológiák, a poszt-marxizmus, politikai gazdaságtan, demokráciaelmélet, populizmus, ökopolitika, a művészet és az emancipáció kapcsolata, társadalmi igazságosság és szolidaritás, nacionalizmus és így tovább. A tagokat az a társadalomelméleti keretrendszer köti össze, amely folytatni kívánja a valóság megértésének baloldali kritikai hagyományait.
Ki ne szeretné, ha éveket letagadhatna a korából? Félünk az öregedéstől, bármit megtennénk, hogy elkerüljük. Anne Karpf szociológus arról ír könyvében, mennyire meghatározza az öregedéshez való viszonyunkat történelmünk és kultúránk. Egyúttal szemléletmódunk megváltoztatására ösztönöz, konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogy az öregedés életünk szerves része, és akár gazdagító tapasztalat, fejlődési lehetőség is lehet. Korunkban, amikor az erkölcsi és értékrendi zűrzavar egyre nő, az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat, mely olyan mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, a szex, a testedzés vagy az egyedüllét, épp erre vállalkozik. Alain de Botton, a sorozat szerkesztője.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
