Does public management, i.e. the management of public interest organisations, differ from business management, i.e. the management of profit-oriented organisations, and if so, in what way? This is the question that the book in the hands of the reader seeks and provides possible answers to. It is framed by the contingency theory, which assumes that there is no single best solution and method that is equally applicable in all circumstances; that there is a need for flexibility in the methods to be applied; and that the methods to be applied in a given situation must be adapted to the circumstances. Public Management in the Context of Contingency Theory addresses the issue of situational management in public administration organisations, as their specific environment – its complexity, dynamics and changes – also implies a need for their managers to adapt; one possible means of doing so is the adaptive use of contingency theory.

Az elismert befektetési szerző, Wayne Walker bizonyított és nagyon jövedelmező módszerekről számol be az Útmutató a Bitcoin és a Kriptopénz Működésének Elsajátításához c. könyvében. Ezeket egy elit koppenhágai üzleti iskolában és a Nanjing Egyetemen tanított üzletembereknek. Wayne bárkit megtaníthat a Bitcoin és más kriptovaluták, mint amilyen az Ethereum kereskedelmére, korábbi befektetési tapasztalattól vagy a kriptovaluta ismeretétől függetlenül.

Egyszerűen, lépésről lépésre megtanulja, hogyan lehet nyereségesen kereskedni és befektetni a Bitcoinba. Az oldalakat a szerző egyénileg tesztelt kripto kereskedési technikáinak frissített profitstratégiái töltik ki. A kriptopénzipar által elismert GCMS Bitcoin & Cryptocurrency tanfolyam tippjeihez is hozzáférhet.

Jelen kötetet az hívta életre, hogy szerzői bemutassák, miként tud egy cselekvő, ösztönző állam hozzájárulni polgárainak jólétéhez és boldogulásához. Az elmúlt évtized egyértelműen megmutatta, hogy új világrend van kialakulóban, amelyben csakis az az állam tud hasznos lenni, amely kiveszi a részét a társadalmi és gazdasági folyamatok alakításából, figyelmet szentel fontosnak ítélt értékei megőrzésének és ápolásának, és nem hagyja sorsukra sem az embereket, sem a vállalkozásokat. Magyarország 2010 óta ilyen elvek mentén halad, építkezik, és ennek a szemléletnek meg is van az eredménye: hazánk jó úton van a felé, hogy végérvényesen felzárkózzon a fejlett országok közé, ahová történelme, kultúrája és a magyarok tenni akarása szerint mindig is tartozott. E tanulmányok segítenek az olvasónak megérteni, hogy az elmúlt évtizedben felépített, erős magyar állam miként szolgálta ezt a célt.
Orbán Balázs
miniszterhelyettes
Miniszterelnökség

Az ösztönző állam működésének bemutatása sorában a harmadik tanulmánykötet segítségével most az újraindítás feladataival, a fenntartható fejlődési pályára történő visszatérés teendőivel és – nem utolsósorban – az ezzel járó felelősséggel ismerkedhet meg az olvasó. A kötet – hasonlóan a korábbiakhoz – Parragh Bianka kiváló, elkötelezett kutató-szervező munkáját dicséri. Ehhez ad keretet a sokféle nézőpontot egységes ívbe rendező, Báger Gusztávval közös, tudományos igényű bevezető tanulmány és szerkesztői teljesítmény. A kötetet olvasva árnyalt és sokoldalú képet kaphatunk arról, hogy az ösztönző állam hívószava, szellemisége valójában milyen gazdag tartalmat fejez ki, s ez miként vezet el a sikerhez. Ajánlom a könyvet mindazok figyelmébe, akik fogékonyak annak megértésére, hogy a küldetés sikere itt is a modell mint koncepció és a részletek összhangján múlik.

Kovács Árpád,
a Költségvetési Tanács elnöke,
egyetemi tanár

Miért nem adunk borravalót a légiutaskísérőknek? Ha terroristák lennénk, hogyan kellene támadást indítanunk? Miért fizessünk a gyerekeinknek a jó osztályzatokért? A közgazdász-újságíró szerzőpáros, a Lökonómia és az Agyament gondolkodás című könyvek szerzői, első kötetük sikere után szórakoztató közgazdasági rádióadást és blogot indítottak. A több mint 8000 bejegyzésből kiválogatták a legjobbakat, és ebben a kötetben teszik közzé. Miről és miért hazudnak az emberek, hogyan csökkentsük a fegyveres támadások számát, miért lenne itt az ideje egy szexadónak, és tényleg, mikor raboljunk bankot. (Röviden: sohasem, a befektetés megtérülése szörnyű.) Könyvük szórakoztató és tanulságos olvasmány.

A szerző a megszokottól eltérően közelíti meg a globalizáció kérdését. A globalizáció, pontosabb nevén a transznacionális monopolkapitalizmus lényegének azt tartja, hogy a tőkének sikerült újból egyetemlegesen korlátlan uralma alá hajtania a munkát, az emberiség túlnyomó többségét. A tőkének ez a hatalma az ipar-szolgáltatási tartaléksereg felduzzasztása révén a munka mennyiségének és intenzitásának növekedését, a munkaerőáru értékének csökkenését eredményezi, vagyis a kizsákmányolás növekedésével jár.

A szerző a tőkés termelés nemzetileg és nemzetközileg is hierarchikus jellegének hangsúlyozásával kimutatja, hogyan hárítja át a fejlett országok tőkéje időről időre saját válságait nemcsak saját munkástömegeire, hanem a fejletlenebb országokra, azok tőkéjére és munkásosztályára, hogyan áll szemben a kis- és nagytőke egymással a konkurencia miatt.

A könyv bemutatja azt is, hogyan kuszálódnak össze a többszörös hierarchiákkal átszőtt tőkerendszerben a társadalmi szembenállás frontvonalai, a kis- és nagytőkék szembenállása a tőke-munka ellentéttel, a világ munkásarisztokráciájának a jóléti államért folytatott reformista utódvédharcai a fejlődő világ már régen elnyomott munkástömegeinek érdekvédelmével, a nacionalista, retrográd antiglobalizmus a globalizáció világtörténelmi alapjait nagyon is üdvözlő, de annak magántőkés formáját elutasító globalizációkritikai mozgalmakkal.

Életképes lehet-e az autokratikus kapitalizmus? Létezik-e illiberális demokrácia? Kívánatos-e követnünk Kína példáját? Magyarországon 2010-ben a jól-rosszul működő demokrácia kiépítése megtorpant, az ország erőteljes U kanyarral visszafelé indult. A fékek és ellensúlyok rendszerét hamar elkezdték lerombolni, sajátos képződmények jöttek létre. A régió posztszocialista országai közül elsőként Magyarországon mozdult el az autokrácia felé a kormányzati berendezkedés. A gazdasági szereplők viszonyrendszere átalakult, megszűnt a jogbiztonság és a magántulajdon védettsége, újra előtérbe került a központosítás. Kornai János, a nemzetközileg is elismert közgazdász, akadémikus, emeritusz professzor ezt az átalakulást ismerteti a második Orbán-kormány megalakulásától napjainkig. Pontos pillanatképeket, döbbenetes éleslátással felvett „látleleteket" közöl hat mértékadó tanulmányában, amelyekben a pozitív elemzés eszközét használva, logikus és közérthető érveléssel mutatja be a demokráciától mindinkább eltávolodó, egyre keményebb szabályozással működtetett Magyarországot. A Tettamanti Béla illusztrációival gazdagított esszékből átfogó, kiegyensúlyozott képet kapunk a változások jelentőségéről, és árnyaltabban gondolkodhatunk a szerző által elemzett rendszerről és a régió országai előtt álló lehetséges pályákról.

Magyarország az Európai Unió tagjaként alkalmazza az Európai Unió állami támogatási szabályait, próbálja betartani, betartatni azokat. Az állami támogatások joga jelentős mértékben befolyásolja mindennapjainkat; a koronavírus-válság nyomán ugyan a korábbinál rugalmasabb megközelítéssel, de változatlanul áthatja mindennapi életünket. Gazdasági támogatások, kedvezményes állami hitelprogramok vagy az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott, Magyarország által kiírt infrastruktúra- és gazdaságfejlesztési célú pályázati felhívások, különböző adószabályokban egyes adózók által érvényesíthető kedvezmények esetében egyaránt ezek a szabályok alkalmazandók: számos területen kell az állami támogatási szabályoknak való megfelelést biztosítani.
Hangsúlyosan gyakorlati megközelítésű a szakkönyv, nem törekszik az állami támogatások gazdag elméleti és szakirodalmi hátterének feldolgozására és bemutatására. Találhatók benne ugyan szakirodalmi hivatkozások is, azonban a gyakorlati megközelítés nyomán a szabályozáson túl jelentős mennyiségű bizottsági határozat és bírósági ügy, valamint ítélet feldolgozásával és a következmények bemutatása útján ismerteti meg az olvasót a tudnivalókkal, illetve ad gyakorlati útmutatást, hogy miként kell eljárni egyes kérdéseknél.
A szerzők feltételezése szerint a kötet segíti az állami támogatások jogának és a szabályozás motivációinak jobb megértését, a mélyebb ismeretek terjedését. Bízunk abban, hogy az olvasó az összefoglalt ismereteket tanulmányai vagy munkája során sikerrel tudja hasznosítani.