„Language: now, as always, it all started with language. The expropritation, the agressive seizure of language has swept us frighteningly far from reality. The crisis could not be more serious. Anyone trying to break free from the strangehold of half-truths and contrived thought experiments risks nothing less than expulsion from the „paradise” of lies. True, in a few decades from now – or a few centuries – such people could become icons; but the prisoners of the putrefying present are doing their utmost to mercilessly annihilate them here and now. With this volume Mária Schmidt is again taking a risk. According to her ironic profession of faith, however, she has no choice: what is at stake is liberty.”

The global conflagration that erupted in 1914 exploded the old world and opened the way to a new, unprecedentedly cruel era – the 20th century. Early attempts to interpret the Great War described it as a clash between good and evil. That narrative is still shared by many. Mária Schmidt’s wide-ranging analysis attempts to transcend these diametrically-opposed explanations of the war. With a mere 100 years of hindsight, we can say that this book marks a real beginning. It will serve as a reference for many future studies.

Nyugtalanító jelenséggel kell szembenéznünk. A Nyugat nem érti a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét, az egykori Vasfüggöny mögötti népek pedig értetlenül állnak a Nyugat érzéketlensége és az általa képviselt, magának kizárólagosságot követelő neomarxista történelemszemlélet előtt. Schmidt Mária ebben a könyvében fejezetről fejezetre teszi mérlegre az elmúlt három évtizedet. Olvasva egymásra épülő, elemző és értelmező esszéit, hamar kibontakoznak azok a törésvonalak, amelyek ezeket a nyugtalanító jelenségeket okozzák. Érdemes leszögeznünk: ez a könyv csak itt, Közép-Európában születhetett meg. 2020-ban ez a régió a világ legszabadabb térsége, ahol a múlt századi totális eszmerendszerek tapasztalatával, valamint a nemzeti függetlenségért, a hazáért vívott szabadságharcok hatalmas örökségével felvértezve lehet felvenni a küzdelmet a Nyugat által képviselt és a diktatúrákat jellemző egyneműsítő szándékkal.

Warum wird Europa auch noch ein Vierteljahrhundert nach dem Sturz des Kommunismus von einem politischen Denken beherrscht, das unfähig ist sich mit unseren tatsächlichen Problemen zu beschäftigen? Kennt man die menschliche Natur, eröffnet sich einem die Vergangenheit. Sieht man die Vergangenheit, wird es einem leichter sich in der Gegenwart zurecht zu finden und ab und an die Zukunft zu erahnen. Nur wenige gibt es, die genügend Mut besitzen, die sicheren und bestens betonierten Sackgassen leerer Phrasen zu verlassen. Die größte Gefahrenquelle stellt hierbei nicht das Risiko des Irrtums dar, sondern jene des Aussprechens der Wahrheit selbst. Das siebente Buch von Mária Schmidt lädt den Leser zu einem in jeder Hinsicht riskanten Abenteuer ein. Unsere Welt ist erneut zu einem derart gefährlichen Terrain geworden, auf dem nur jene eine Chance besitzen, die mutig und frei genug sind, um Erfassung und Analyse unserer Lage ohne Sicherungsseil anzugehen: nämlich die Vorstellung der von falschen Ideologien befreiten Wirklichkeit. Gerät man in eine Gefahrenzone, bleibt dies der einzige Ausweg. 

What challenges are facing the Western world in the early 21st century? What fate is awaiting the nation states? Will they continue to exist or will they be replaced by empires? What will the role of the state be? Will it shrink and lose significance or, on the contrary, grow stronger? Will everybody have to work, will they have a job in the future? In all events, will there be enough work for all? And what fate is awaiting the family? How about belief? What will follow from the prolongation of human life? Can social welfare systems, one of the most important achievements of the 20th century, be maintained? Can we wait until the West offers new answers and proposals for solutions or should we make up our minds and follow our own ideas? These are some of the questions to which Mária Schmidt seeks answers in this volume. While her point of view is undoubtedly that of a historian, her thoughts are focused on the future.

Der 1914 vom Zaun gebrochene Krieg, der bald globale Dimensionen annehmen sollte, bereitete der alten Welt ein Ende und ebnete auf ihren Trümmern den Weg in eine neue Epoche, die an Grausamkeit alles Dagewesene in den Schatten stellen sollte und die wir das „kurze zwanzigste Jahrhundert“ nennen. Die ersten Interpretationsversuche vom „Großen Krieg“ entsprangen der ureigensten Kriegslogik, die Ereignisse als ein Ringen zwischen Gut und Böse zu beschreiben. Diese Interpretationsart hat bis heute viele Anhänger. Die Historikerin Mária Schmidt unternimmt mit dem vorliegenden Essay als eine der ersten den ehrgeizigen Versuch, diesen mit Gegensatzpaaren operierenden Erklärungsansatz hinter sich zu lassen. Erst einhundert Jahre sind seit dem Krieg vergangen, so dass wir mutig behaupten können: Dieses Buch ist ein wahrer Anfang. Viele werden sich noch darauf berufen.

Molnár Tamás Az értelmiség bukása című műve a szerző legalaposabban megírt, legnagyobb terjedelmű munkája. Témája a társadalomalkotó értelmiségi felfogások elméleti és történeti kudarca, képviselőik visszatérően látványos bukása. A szerző éles szemű kritikája szerint az európai felvilágosodás, a marxizmus, de a liberális és a konzervatív értelmiség egyaránt arra törekedett és részben törekszik ma is, hogy a politikum sajátosságát felülírva ideológiai meggyőződések szerint formálja át az embert és társadalmait. E felfogások kritikája kiterjed az Amerikai Egyesült Államok vezetőinek ma is érvényes önértelmezésére. Noha 1961-ben jelent meg először, kiindulópontja pedig gyakran az akkori publicisztikai, közéleti, politikai és kulturális helyzet, a mai olvasó megállapítások sokaságában ismerhet rá a 21. század számos rokon fejleményére, különösen az 1990 után bekövetkezett magyarországi változások egyes jellemzőire. A kötet korábban megjelent német, olasz és spanyol fordításban, valamint magyarul is 1996-ban. Az első magyar fordítást a jelen kötet minden részletében átnézve és javítva közli, és kiegészíti a Molnár Tamás Összegyűjtött Művei sorozatszerkesztőinek többszáz tételből álló jegyzetanyaga, amely megvilágítja a szöveg egyes utalásait, idézeteit, kiemeli a ma már kevésbé ismert személyiségeket. A Hoppál Bulcsú és Mezei Balázs által gondozott kötethez Pogrányi Lovas Miklós írt utószót. A mű tanulmányozásával az olvasó jobban megértheti a kort, amely a klasszikus európai kultúra összeomlása nyomán formálódik a szemünk előtt.

A kötetet fordította: Mezei Balázs

Az egykori CDU/CSU-frakcióvezető, Friedrich Merz meghatározó személyisége napjaink németországi politikájának. Karizmatikus, ötletekkel és energiával teli politikus, aki szókimondásával és közvetlenségével üde színfoltja a német politikai palettának. Míg az elmúlt években a német közéletben jellemzően háttérbe szorultak a konzervatív hangok, Friedrich Merz letisztult, polgári szemléletével mégis nagy népszerűségre tudott szert tenni a szavazók körében. Politikai javaslatait a német közönség számára 2020-ban megjelent Új idők – új felelősség című könyvében foglalta össze, amely egyben a CDU pártelnöki pozícióra történő jelölése programjának tekinthető.

Ahogy a tanulmánykötet szerkesztője, Simon János vallja, a „múltat ismernünk kell, hogy a jelenben tudjunk gondolkodni, és jobb jövőt tudjunk építeni”. Ezen építőmunkához kívánnak segítséget nyújtani az immár két évtizede ötévenként megrendezett évfordulós konferenciák, amelyeknek résztvevői időről időre számot vetnek a diktatúra örökségével, a rendszerváltás folyamatával és az azóta eltelt időszak történéseivel. A világjárvány ellenére sem szakadhatott meg ez a hagyomány 2020-ban, ugyanakkor rendhagyó módon csupán írásban, e kötetbe foglalva adhatják át gondolataikat a szerzők: jogászok, közgazdászok, újságírók, történészek, politológusok, szociológusok és filozófusok.
Ajánljuk a kötetet minden, a demokrácia megismerése és építése iránt elkötelezett gondolkodó számára.

A politikai manipuláció / varázslat / az, ami egy országban különösen befolyásolja az emberek életviszonyait. Áttekintve a helyzetet minden jel arra mutat, hogy ha ma, 2020-ban akarna Magyarország belépni az Európai Unióba nem vennék fel. Nyugati sajtóorgánum szerint az egyik alapprobléma az, hogy bár az Európai Unió a csatlakozási folyamat közben vizsgálja, hogy a jelölt országok megfelelnek-e a közösség normáinak, de azzal nem számolnak, hogy egy tagország már a csatlakozás után vált irányt, ahogy ez történt Magyarország  esetében. Tehát most nem vennék fel hazánkat, mert a 2010-ben hatalomra került – Fidesz-KDNP szövetség- Orbán Viktor és csapata lebontotta a jogállamot, korlátozza a szólásszabadságot, a demokrácia intézményeit elfoglalva kizárólagos hatalmat gyakorol, ami ellenkezik az uniós normákkal. /megjegyzem saját un. Alaptörvényükkel is/ Minden napos a kérdés: hogyan jutottunk idáig? Erre és ehhez kapcsolódó kérdésekre kerestem a választ, kutakodva a sajtó és más fellelhető dokumentumok körében.  A korábban megjelent - „Hazudott-e Gyurcsány” és a „Kell-e nekünk demokrácia” c. - könyveimnek mintegy folytatásaként- ebben a könyvben XVI fejezetben kísérlem meg bemutatni azt.

Az ​európai civilizáció hanyatlásáról Oswald Spengler könyve óta vitatkozik az értelmiség. Napjainkra ez a téma már túl is nőtt az elit diskurzusainak keretein, és alapvető identitáspolitikai kérdéssé vált. David Engels, a fiatal konzervatív író, történész, filozófus a szemünk láttára meghasonló európai identitás szemlélőjeként vázolja fel az európai civilizáció realista-pesszimista forgatókönyvét. Eredetileg saját szorongásainak leküzdése céljából lejegyzett, de végül a széles nyilvánosság elé tárt könyvében arra tesz kísérletet, hogy meghatározza a konzervatívok feladatait: a jobboldali gondolkodású emberek ragaszkodjanak az európai szabadság hagyományaihoz, az antik örökséghez, őrizzék az idejétmúltnak tűnő tevékenységeket, olvassanak, beszélgessenek, alakítsanak közösségeket, maradjanak erényesek és hűségesek, legyenek jó szakemberek, megbízható munkatársak, tartsanak ki a párjuk mellett, neveljék fel szeretetben és hitben gyermekeiket – és mindenekelőtt ne pusztán értékként kezeljék a keresztény hagyományokat, de éljenek is a hitben. Az európai civilizáció értékeinek megőrzése így személyes feladattá válik, és mindannyiunk egyéni felelőssége, hogy ehhez miképpen járul hozzá.

Noam Chomsky új kötetének témája az emberiségre leselkedő klímakatasztrófa és a nukleáris háború réme, két olyan fenyegetés, amelyet mi magunk hoztunk létre. A szerző eddig még egyetlen figyelmeztető és tettekre felszólító írásában sem fogalmazta meg ilyen világosan és meggyőzően érveit és gondolatmenetét.

Chomsky eredeti módon követi nyomon, hogy a nukleáris fegyverek és a klímaváltozás miként fenyegetik létezésünket. Bemutatja például, miként bontakoztak ki ezek a veszélyek, és hogyan kapcsolódtak össze egymással. Chomsky szerint nagyon sürgősen klíma- és leszerelési megállapodásokat kellene kötni, illetve arra is rámutat, mennyi mindent tehetnek a civilszervezetek annak érdekében, hogy a civilizációnkat fenyegető veszélyekkel való szembenézésre késztessék a kormányokat.