Ez a kötet a sci-fi egyik legnagyobb mesterének, a lengyel Stanisław Lemnek két kultikussá vált, a robotok világába kalauzoló gyűjteményéből válogat: a Kiberiádából és az Amit a robotok mesélnek című kötetekből. Az utóbbi két zseniális robotépítő mérnök, Trurl és Klapanciusz különleges utazásairól és kalandjairól mesél, az előbbiben pedig tobzódnak az acéllovagok, az elektronikus boszorkányok, a szerelmes robotkirályfik és a rátarti robotkirálylányok. A történetek egyszerre poétikusak és groteszkek, a bennük rejlő társadalomkritika pedig a mai olvasó számára is rendkívül friss és élvezetes. Ugyanis ez a metsző iróniával elénk tárt kibernetikus csodavilág - a maga zsarnok gépkirályaival, talpnyaló udvaroncaival meg agyafúrt robotzsiványaival együtt - nem csupán Lem kortársainak, hanem a 21. század olvasóinak is ismerős lehet.
122 pont
Kris Kelvin pszichológus megérkezik egy távoli égitest, a Solaris felszíne felett lebegő űrállomásra. A bolygót plazmaóceán borítja, mely élet, sőt különös intelligencia jeleit mutatja, de az emberek mindeddig sikertelenül próbáltak kapcsolatot teremteni vele. Kelvint senki sem fogadja az Állomáson, és a zavartan viselkedő dr. Snaut rejtélyes figyelmeztetésekkel próbálja megértetni vele, hogy veszély leselkedik rá. Még furcsább a merev és máskor mindig hivatalos Sartorius, aki be sem akarja engedni Kelvint a laborba, ahová elbarikádozta magát. A pszichológus lassan rájön az igazságra: az óceán őrületbe hajszolja a kutatókat, saját személyiségük legbelső, eltitkolt démonait szabadítva rájuk… A regényt először Borisz Nierenburg vitte filmre 1968-ban. Andrej Tarkovszkij Solaris-a 1972-ben készült, majd 2002-ben Steven Soderbergh is megfilmesítette a történetet. Michael Obst német zeneszerző hasonló címmel operát írt belőle. Stanislaw Lem műve olyan gazdag, sokrétű tudományos, filozofikus, különös művészi alkotás, mintha ezek a zseniális feldolgozások különböző regényekből készültek volna. Stanislaw Lem (1921–2006) a huszadik század legsikeresebb, legolvasottabb sci-fi-írója, művei negyvenegy nyelven jelentek meg a világon. 1973-ban elnyerte az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének (SFWA) tiszteletbeli tagságát, de azt később – az amerikai sci-fi igénytelenségére tett kritikus megjegyzései miatt – visszavonták. „Mikor remekművel kerül kapcsolatba az ember, hallani kezdi ugyanazt a hívó szót, amelyik a művészt is alkotásra késztette.” (Andrej Tarkovszkij)
Mi történik, ha a tündérek világa találkozik az emberekével? Vajon megértik-e egymást? Szeretet vagy gyűlölet alakul ki köztük, vagy esetleg a szerelem dúlja fel a két világot? A király első lovagja hatalmat, gyönyörű feleséget szerez vitézségével, s a királyi adománnyal, tudtán kívül, tündér lakta erdő birtokosa is lesz. A vadon rejtekében már hosszú idő óta háborítatlanul éltek a tündérek, manók, koboldok. Békés világukat feldúlja Csanád lovag, a vidék új ura: itt építteti fel várát. Az erdő védelmezője, a csodálatos erdőtündér bosszút esküszik. Az erdőt egy szörny keríti hatalmába, nyomtalanul eltűnik a várúrnő, s a vár elátkozottá válik. Az itt nevelkedő két apród, Márton és Detre, a vár és az erdő közti harcok középpontjába kerül. Izgalmas kalandok és veszélyes harcok árán érnek férfivá, sőt lovaggá. És egy valódi lovag életéből a szerelem sem hiányozhat. Majsányi Kati második regénye, az Erdőmese megidézi a középkor hangulatát és egy varázslatos világot, mely a természet csodáit és az erdő szeretetét hirdeti.
A családi átok megtörése után a Widdershin nővérek elhagyhatják börtönüket, Hollókő szigetét. Ám a testvéreknek különleges érzékük van a kalandok megtalálásához, így amikor egy titokzatos lány érkezik Zsivány Zsebbe, újabb bonyodalomba keverednek.
Kisvártatva Charlie-nak nyoma vész, Betty és Fliss ádáz kalózokkal, kísértetjárta hajóronccsal és egy leheletnyi boszorkánysággal megspékelt útja pedig egy rejtélyes szigetre vezet. Ki rabolhatta el a nővérüket, és vajon megtalálják, mielőtt túl késő lenne?
Miután végre találkozott rejtőzködő apjával, Marcusszal, és megkapta három ajándékát, melyek teljes jogú, felnőtt boszorkánnyá teszik, Nathan még mindig menekül. Meg kell találnia barátját Gabrielt, és meg kell mentenie Annalise-t, aki most egy nagyhatalmú fekete boszorkány, Mercury foglya. De legfőképpen meg kell tanulnia kézben tartani képességét, ezt a furcsa, vad, új erőt, ami félő, hogy legyőzi őt. Nathan Byrn Szökésben van A Fehér boszorkányok vadásznak rá A Fekete boszorkányok gyűlölik Vérengző apjától kapott képessége Vad, új erő, amit képtelen kézben tartani Meg kell találnia a lányt, akit szeret Akit talán elárulta A Fekete és Fehér boszorkányok közötti harcban, Amikor mindkét félhez hűségesnek kell lennie A legnagyobb veszély, amivel Nathan szembesül, Talán ő maga. A sorozat első része, a Half Bad lenyűgöző folytatása.
A pitykések birodalmában szigorú rendet tart a keménykezű királynő. Ám az erdő állatbőrt viselő vademberei, a prémesek felkelnek az elnyomás ellen, a határon ellenséges hadsereg állomásozik, és a pórnép is zúgolódik. Minderről mit sem tudnak a királynő ikerlányai: Govalinda és Prillaszári, akik tizenhetedik születésnapjukra készülődnek. Az ünnepség reggelén védett világukba betör egy prémes, aki nemcsak a palotát dúlja fel, hanem a jövőjüket is. Vajon képesek lesznek a királykisasszonyok a birodalom lakóival együtt leküzdeni a tomboló gyűlöletet, vagy kitör a mindenkit elsöprő háború?
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.