A szerző ismét összegyűjtött versekkel szeretné megmutatni szabadverses, modern, avatgarde lírája színes választékát. A mindenség komplex összetettsége, élet és halál közötti összefüggő párhuzamosság, mindennapok hullámvölgyszerű érzékeny, hangulati remegései éltetik költeményeit. Folyamatos útkereséssel igyekszik továbbra is megkeresni egyéni hangjának modulációit. Pezsdítően metafórikus szemléletmód, erős sokszor barokkos szózuhatagok, mindinkább a létkérdések feszegetésére fókuszálnak. Tragikus, szomorkás tudat, de fanyar életöröm is. Rejtett önirónia, és gunyos humor. Az olvasók a sorok mélyén furcsa kettősséget, összetettséget érzékelhetnek, mely minduntalan újraértelmezi velük a verseket. Ennek a költészetnek a lényegi híradása az útkeresés képlete.
95 pont
Barbara lélegzetelállítóan csinos, extravagáns műsorvezető, producer a bulvármédiában dolgozik. Szakmai elismerések vannak a háta mögött, divatshowk háziasszonya, úgy érzi mindent elért az életben, mégis magánéletében úgy érzi kiüresedett, boldogtalan. Kissé sznob szülei minden döntését megkérdőjelezik, míg felszínes, jobbára csak önmagukkal foglalkozó csajos barátnői is egyre inkább kinézik maguk közül. Legutóbbi kapcsolata is megcsalással végződött, végül megismerkedik egy vakrandis esten a félénk, különc fiatalemberrel, Emillel aki írói babérokat dédelget magában, szülei lakásában él anyával él, és akibe szinte azonnal, váratlanul beleszeret. Humoros, szívet melengető szituációk, frappáns párbeszédek gondoskodnak róla, hogy az olvasó egyetlen percig se érezze magát egyedül.
„Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak megvan a kijelölt útja, amiről gyakran letérünk, mégis a cél felé megyünk, csak olykor kerülőutakon."
A történet minden felvezető nélkül az események közepébe vágva indul, aztán, mint egy gyorsvonat visz végig magával minket egészen az utolsó oldalig, hogy útközben felismerjük: a legnagyobb és legmélyebb tapasztalásokat akkor szerezzük, amikor úgy alakul, hogy az utunkat valami áthághatatlan akadály zárja el. Ilyenkor az Élet kerülőútra invitál minket, amely a mély tapasztalások és a fejlődés mellett a legizgalmasabb kalandokat és hatalmas felismeréseket hoz el számunkra.
Ezeken az utakon kísérhetjük végig a főhőst, Izabellát.
Iza és Balázs rózsaszín ködös szerelmi életében egymást váltják a fellángolások, a veszekedések és az édes kibékülések. Aztán jön a villámcsapásszerű fordulat… S miközben a jelen és a múlt eseményei között hánykolódva kirajzolódik előttünk a páros jelleme, és felsejlik a jövő, mi megállás nélkül száguldunk a végkifejlet felé… És egy pillanatra sem lehet hátradőlni, mert a gondolatainkat menet közben számtalan fordulat terelgeti tévútra.
A szereplők olyan szeretnivalók, olyan emberiek, hogy akár lehetnénk mi magunk is a helyükben.
Aki már olvasott az írónőtől, az sejti, hogy a bölcs tanítások mellett, melyek átszövik az oldalakat, a meglepő, csattanós végkifejlet sem marad el. Jómagam annyira elcsodálkoztam, hogy percekig csak bámultam a lapokat, s közben, nem titkolom, a könnyeim is kicsordultak.
Tarts velünk Te is Iza kerülőútjainak forgatagába!
Köszönöm szépen az élményt, amit a könyv által kaptam.
K. Edit
(Könyvmolyok szerint a világ)
Komédia, históriai játék, tragédia, abszurd életrajz. Öt darab, négy műfaj – Fábri Péter, aki verset, regényt, mesét és dalszöveget egyaránt ír, a színházban is minden műfajt kipróbált. (Zenés színpadi műveit egy másik kiadványban találja meg az olvasó.)
Rinaldo Rinaldini híres rablóvezér, aki valami nagy célt keres az életben. Hogy mire jut az idealista rablóvezér, kiderül a poéngazdag komédiából.
A Zrínyi meglepő kísérlet: a szerző úgy tett, mintha a magyar színpadon is kialakult volna a históriás énekből lett dráma, úgy, mint pl. a japán kabukiban.
Az élő álarc versben írt tragédia, amely az angol forradalom viharos éveiben játszódik.
A Lipótváros alsó két pesti balek üzleti kínlódásairól mesél mulattatóan a huszadik század kilencvenes éveiben.
A Liszt-faktor alkalmi műnek készült, a Liszt-évfordulóra, de aki ünnepélyességet keres benne, ne tegye. Ez az abszurd életrajz legalább annyira szórakoztató, mint amilyen meglepő – és pont attól meglepő, hogy hűséges a meglepő tényekhez.
A beteges kisfiú, Szekeres Sanyi, aki azt sem tudta, miként viselkedjék mások, főleg lányok társaságában, így vall: „Tudom az utat, ismerem Jani bácsit, Mariska nénit, csak az a leány, az a Lilla ne lenne ott! - morfondírozott. – Nagyon zavar, hogy ott van. Az sem tudom, mit csináljak, hova álljak, hova nézzek, megszólalni sem merek.” Tehetsége és a számok világában való jártassága kiemeli a mindennapok szürkeségéből és járja a saját útját. Rögös ez az út, csalódások érik, szerelmétől elszakítják és hiába zárkózik a matematika elefántcsont tornyába, az események magukkal ragadják. Végül…
A regény – egy készülő trilógia első része – a 2015. nyári-őszi menekültválság három napján játszódik Budapesten. Kovács Baltazár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyilkossági csoportjának roma nyomozótisztje péntek reggel névtelen SMS-t kap, benne az egykor Köztársaság téri pártközpont címével és egy halott férfi fotójával. Mire a romos pártházba ér, a holttest eltűnik. Megjelenik viszont a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt elit rendfenntartó alakulat, a Csendőrség hat tagja, élükön Kovács régi riválisával, aki nyomatékosan felszólítja, hogy szálljon le az ügyről... A nyomozás szálai a Keleti pályaudvari alkalmi menekülttábortól a politika legmagasabb köreiig vezetnek. Miközben Kovács vasárnap estig végigjárja ezeket az egymást keresztező sötét utakat, választania kell a törvény és a családi lojalitás között is...
Lajta Erika Hárem a végeken című új regényének alapötlete egészen különös – nemcsak a magyar, de a világirodalomban is példa nélküli.
Egy, a hivatali munkájába végzetesen belefáradt köztisztviselőnő, Ács Veronika gondol egy nagyot: kilép a közigazgatásból, és hajléktalan férfiakból háremet toboroz maga köré. Ezután együtt dolgoznak, együtt gazdálkodnak, és persze együtt bonyolítják igencsak változatos nemi életüket is. Mivel jár együtt mindez? Természetesen azzal, hogy a regény tele van sikamlós történetekkel, pikáns szex-jelenetekkel.
Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy az írásból megismerhetjük a ma Magyarországát alulnézetből, békaperspektívából. Feltűnnek és átimbolyognak a művön a legjellegzetesebb hajléktalan-típusok: a válás miatt utcára kerültek, az alkoholizmus vagy droghasználat miatt lecsúszottak, a társadalomból a származásuk következtében kirekesztettek.
Perger Éva esszékötetében olyan rejtjeleket fejt meg számunkra, amelyek nem meghatározó elemei hétköznapjainknak, ennek ellenére akár egész életünk útjelzőivé válhatnak. Vizsgál természeti jelenségeket, de olyan létállapotokat is, mint az álom, a melankólia, éjszaka, csillagok, tenger vagy akár a hóesés. Saját látásmódján átszűrve bocsájtja elénk azt az utat, amelyen végig haladva eljutunk oda, ahova minden ember vágyik.
Ahogy mentem egyre beljebb az erdő sűrűjében, rövidesen meg is találtam, amit kerestem: egy eldugott kis fakunyhót az erdő mélyén. Hazaértem.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.