Dr. Jakob Jakobi pszichoterapeutától elpártolt a szerencse. Elvált, szakmájában csődöt mondott, és nincs egy vasa sem. Ilyen szánalmas állapotban találkozik Abel Baumann-nal, egy szintén peches cirkuszi bohóccal, aki különös személyiségzavarban szenved: azt állítja, ő Isten, és jelenleg terapeutát keres, mert Isten is lehet bajban. Jakobot vonzza a rokonszenves, sokoldalú, ám véleménye szerint nagyon is e világi férfi személyisége, és vállalja a terápiát. Hamarosan egy közös utazáson találják magukat, és dr. Jakobi meginog: már nem is olyan biztos benne, hogy csak egy ügyes szemfényvesztővel van dolga. Sőt az is megkérdőjeleződik, hogy voltaképpen ki segít kin.

Jakob Jakobi pszichoterapeutát találkozóra hívja egy Anton Auerbach nevű ismeretlen, és rendkívül érdekes ajánlatot tesz neki: meg szeretné vásárolni a lelkét. Azóta ugyanis, hogy Jakob három évvel ezelőtt találkozott Istennel, a lelke különösen értékes. Hogy kinek? Természetesen az ördögnek, akinek a megbízásából felkereste. Jakob határozottan ideges lesz. Miért folyton őt találják meg a menny és a pokol küldöttei? Vagy legalábbis az olyan emberek, akik ezeknek képzelik magukat. Természetesen nem veszi komolyan az ajánlatot, az állítólagos ördögnek azonban van néhány trükk a tarsolyában. Módszeresen igyekszik pokollá tenni Jakob életét, aki lassan rászorulna némi isteni segítségre...

Az ebben a kötetben szereplő fordulatokban gazdag elbeszélések egy modern világba kalauzolják az olvasót. Ez a világ egyszerre tele van a hétköznapi élet terheivel, megpróbáltatásaival, ugyanakkor a bennük szereplő emberek érzékenysége, összetett lélekrajza az olvasót is azonnal gondolkodásra készteti. A hercegnő, aki saját magáról rendel festményt, és a festő saját műalkotásába lesz szerelmes. Az ifjú szerelmes pár egy vulkán szomszédságában tervez álomnyaralást. Áruszállító kisiparos veri a feleségét, és gyermekeit, mert képtelen tanulni nevelési hibáiból. Egy félszeg fiatalember zenekart vezényel volt osztálytársa esküvőjén, majd öngyilkos lesz, mert félt szembenézni érzéseivel. A szerelmét halála után is hűségesen szerető, fiatal özvegy, aki segít kiadatni férje kéziratait. Minden íráson érezzük a romantikát, mely mintha mindig hiányozna a világból. A kötet valamennyi elbeszélésében kedvükre válogathatnak az olvasók.

A. J. Fikry, a kiégett könyvesboltos nehéz éveket tudhat maga mögött: meghalt a felesége; az üzlete rosszabbul megy, mint valaha; ráadásul ellopták tőle legnagyobb értékét is, egy Poe verseket tartalmazó ritka kötetet. Idővel elfordul az emberektől, és még a könyvei sem nyújtanak számára vigaszt, mert a rohamosan változó világra emlékeztetik. Egy váratlan esemény folytán viszont kénytelen lesz újrakezdeni az életét, mert egy kislányról is gondoskodnia kell. A mogorva és életunt férfi hamarosan más szemmel néz a világra, igaz barátokra lel, újra szerelmes lesz, a könyvesboltja pedig a kisváros nyüzsgő központjává alakul át.

Gabrielle Zevin jó humorérzékkel megírt, varázslatos regénye tisztelgés a könyvek világa előtt, szerelmeslevél arról, miért szeretünk olvasni és miért zárunk bizonyos embereket a szívünkbe. Nélkülözhetetlen olvasmány azoknak, akiknek a könyvek a legjobb barátai és azoknak, akik hisznek abban, hogy „senki sem különálló sziget”.

„Három kisregény került ebbe a kötetbe. Az Én és én egészen ifjúkori munka, húszas éveim végén írtam (1979), miután eltöltöttem egy szűk hetet Bábolnán, az akkori szocializmus kiemelt állami gazdaságában, mely állattenyésztésre szakosodott, sorozatgyártott boldogtalan csirkétől sikeres versenylóig. Az Emily néni szakálla címűt tizennégy évvel később írtam (1993). Angoltanfolyamra jártunk Kepes Andrással, mely nagyjából a kisregényben olvasható módszerrel próbált középfokú tudáshoz juttatni bennünket, egy hónap alatt. Nem bentlakásosan, csak bejárósan. A siker elmaradt. Eléggé filmszerűnek éreztem a témát, és egy darabig fontolgatta az Objektív Stúdió, hogy lecsapjon rá, végül ez elmaradt, már nem emlékszem rá, miért. Az, hogy miképpen zajlott az ilyesmi a magyar filmgyártásban, a következő kisregény egyik fejezetében valamelyest körvonalazódik. A Márkez meg én újabb tizenegy év múltán született (2003-4). Ez volt az első szemérmes kísérlet valamiféle önéletrajzi szöveg létrehozására. Ihletője a spanyol nyelv volt, melyet nagy erőkkel igyekeztem magamba szívni, mert el akartam olvasni eredetiben a Száz év magány című regényt. Sikerült. Gabriel García Márquezt közeli szellemi rokonomnak éreztem és érzem. Képe a konyhában lóg, azon a falon, ahol a családtagjaim fotói...” (a Szerző)

A webkamerás szexipar legmélyebb bugyraiba enged bepillantást annak a fiatal férfinak a története, aki egy egzisztenciális zuhanás után belecsöppen egy olyan zárt közegbe, amelyben felnőtt tartalmú online médiatartalmakat készítenek dömpingben. Ahogy a rendszer részévé válik, hősünk kívül-belül átitatódik a mocskos erotikának azzal a világával, amelyért minden magára valamit adó perverz a tűzbe menne, ha megadatna neki a lehetőség. Márpedig a történet hősének megadatik, szinte az ölébe pottyan. Majd ahogy egyre magasabbra tör a ranglétrán, szinte mindennapossá válik számára ez az életvitel.Közel egy évtized kell ahhoz, hogy végül felismerje, sem az nem jó, ahogy most zajlik az élete, sem az, ahogy a másik 95%-hoz tartozó embereké, ezért elhatározza, hogy egyik csoportba sem akar tartozni. Felismerése következtében úgy dönt, felszabadítja a lelkét és nem csapja be sem önmagát, sem mást, soha többé.

"Képszerű, ellenállhatatlan, szívből jövő mese." - Sunday Express

Fuss, ha kedves az életed...

Amikor a férje sokkos állapotban, összetörten tér meg a Nagy Háborúból, az anyósa pedig pokollá teszi a mindennapjait, Betty Wellow rájön, hogy milyen keservesen nehéz is tud lenni az élet. Egy pusztító viharnak kell végigsöpörnie a kis halászfalujukon, az ő életét is veszélyeztetve, hogy meglássa az esélyt a menekülésre – és ő meg is ragadja. Bristolba menekülve a nevét Mabel Brookra változtatja, és cselédként helyezkedik el. Ám az úrnője hirtelen halála után ismét lecsap rá a tragédia, és az utcán találja magát.

A nincstelen és magányos Mabel brutális támadást szenved el, mielőtt egy Nora Nightingale nevű médium megmentené. Nála kóstol először bele azoknak az életébe, akik üzeneteket kapnak a holtaktól, és rájön, hogy ehhez talán magának is van adottsága.

Ám Mabel nemsokára saját üzenetet kap, és visszakényszerül oda, ahonnan elszökött. Oda, ahol megszakadt a szíve, és talán még gyilkosság is történt – rájön, hogy ha biztosítani akarja a jövőjét, még egyszer, utoljára szembe kell néznie a múltjával.

Lesley Pearse szívet dobogtató, felvillanyozó és feszültségekkel teli regénye egy önnön sorsának megleléséért harcoló asszony története."

 

Egy lepusztult lakókocsi egy nemzeti park végtelen erdősége mélyén. A hely, amit a tizenöt éves Carey az otthonának hisz. Csak a fák oltalmazzák őt és a húgát, Jenessát, miközben mentálisan beteg anyjuk hosszabb-rövidebb időre egyedül hagyja őket, mígnem egyszer csak végleg eltűnik az életükből. A lányokat az apjuk találja meg, és visszaviszi őket a gimik, a ruhák és a helyes fiúk zavarba ejtően sziporkázó világába.