Amikor Andra felébred, fuldoklik.
Egy forró, mocskos barlangban találja magát 3102-ben, és Istennőnek szólítják. Száz évre hibernálták, hogy átutazhasson a galaxison, de ezer év múlva ébredt. A többi telepes, köztük a családja és a barátai is, már évszázadokkal ezelőtt meghaltak, az utódaik pedig valamiért istennőnek hiszik Andrát. A lány tudja, hogy nem különleges, de játssza a szerepét, hogy megtudhassa, miért hagyták sztázisban, és hogyan juthat vissza a Földre.
Zhade-nek, Eerensed száműzött fattyú hercegének azonban más tervei vannak. Abban reménykedik, hogy Andra lesz a kulcsfigura ahhoz, hogy elfoglalhassa jogos helyét a trónon ‒ ha Andra hajlandó eljátszani a szerepét. Mert ha a nép rájön, hogy nem tudja megmenteni haldokló bolygójukat, végeznek vele.
A város pedig szétesőben, egy gonosz uralkodó ül a trónon. Zhade és Andra talán sohasem tudja megfejteni a lány sorsának rejtélyét, vagy tudja leváltani a királyt, ráadásul Zhade titkokat rejteget. Vajon Andra ezer évnyi távolságra az otthonától azt fogja tapasztalni, hogy a bolygó, ahol felébredt, jobb a Földnél?