Szergej Lukjanyenko összegyűjtött kisprózáinak második, befejező kötete műfaji és tematikai szempontból ugyanolyan sokszínű, mint az első. A történeteket gyakran fergeteges humor övezi, de a legegyszerűbb téma is komoly filozófiai dimenziókig juthat el. A könyv rövidebb és hosszabb szövegei, amelyeket a szerző “elbeszéléseknek” nevez, valósággal beszippantják az olvasót.

A kötet végén, a stílusgyakorlatokon és paródiákon keresztül az olvasó bepillanthat a kulisszák mögé, és megismerkedhet az alkotói folyamat titkaival…

A galaxison az Erős és Gyenge Fajok osztoznak. A feltételeket az Erősek diktálják, a Gyengéket pedig speciális képességeik alapján használják, kihasználják. Mivel egyedül az ember szervezete képes elviselni a kozmikus ugrást, a földieknek a fuvaros szerepe jut. Pjotr Hrumov rozoga teherűrhajóján árut szállít egyik bolygóról a másikra. Egyik útján, már éppen visszatérőben a Földre fölfedezi, hogy potyautasa van, egy Számlálónak nevezett, hüllőszerű lény. A Számlálók is a Gyengék közé tartoznak, nekik az elvont gondolkodás az erősségük, a magát Karelnak nevező potyautas például képes pusztán szellemi energiáival befolyásolni Pjotr űrhajójának komputerét. Karel fajának képviseletében lopózott a fedélzetre, szövetséget akar ajánlani a földieknek az Erősekkel szemben. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy az Erősek a Gyengék elpusztítására készülnek, a Földnek szerintük már csak hónapjai vannak hátra. Az Európa-díjas orosz bestsellerszerző a világhírű Őrség-regények után ezúttal új oldaláról mutatkozik be, a távoli jövőbe repíti olvasóit. A kalandok mögül azonban most sem hiányzik a mélyebb mondanivaló.

Szergej Lukjanyenko összes novellája a kezdetektől napjainkig!

Szergej Lukjanyenko a fantasztikus irodalom egyik legérdekesebb írója. A nagy sikerű Őrség sorozat szerzőjének összes novelláját tartalmazó kötet tematikája rendkívül színes, változatos, de a mesétől a misztikumon és a fantasyn keresztül a klasszikus sci-fiig terjedő műfaji kavalkádot áthatja, összefogja az orosz sztárszerzőre oly jellemző erőteljes filozofikus-morális-érzelmi töltés, és letehetetlenné teszi Lukjanyenko összetéveszthetetlen, sziporkázó stílusa.

A 27 novellát tartalmazó első kötet nem hiányozhat egyetlen Lukjanyenko-rajongó polcáról sem!

Kis csapat próbál elszökni a birodalomból, élén Marcusszal, a feltételezett új Üdvözítővel, és Ilmarral, a tolvajjal. Amikor a hatóságok csapdájába esve túlerővel kerülnek szembe, Ilmar szabadságát föladva menti meg a többieket. A csapat szétszóródik, de többségük mégis újra összefut Pannónia fővárosában, Aquincumban. Közben a szálak egyre kuszálódnak, és Marcus hűséges követői közt felüti fejét a kétely: a fiú valóban az Úr új, földi helytartója, vagy valami sokkal sötétebb hatalmat képvisel?
Közeleg a végső összecsapás, melynek kimenetelétől függhet a világ sorsa. Ha Marcus beveti az Eredendő Igét, az bőségszaruként visszahozhat a földre minden elrejtett kincset, még a vasat is. Csakhogy a hatalom minden eddiginél rettenetesebb eszközének is bizonyulhat.

Az Őrség-könyvek Európa-díjas, immár az angolszász piacon is sikeres szerzőjének kétkötetes ciklusa döbbenetes befejezéséhez érkezik ezzel a regénnyel, mely többek közt egy alternatív Magyarországra is elrepíti kíváncsi olvasóit.

Mitől ​ember az ember? Mire képes az általunk alkotott gép? Hol van a határ teremtő és teremtmény között? Ismerjük-e egyáltalán a saját lényegünket? Ezen kérdések témakörében játszódik az Esendő istenek című kisregényem, ami egy fél évszázad múlva bekövetkező, elképzelt jövőt vázol fel. A lassan újból erőre kapó emberiség eddig élet-halál harcát vívta egy világjárvánnyal. Végre elérkezik az idő, amikor egy távoli, idegen planétára mentőexpedíció indulhat. Azonban a küldetés a vártnál nehezebbnek bizonyul. Míg a csapat egy eltűnt asztronauta után nyomoz, addig egyre több és több rejtélyes körülmény kerül napvilágra. 
A Deus Ex Machina kezdete egy régóta zajló háború izgalmaiba röpíti az olvasót. Az elhúzódó harcok alatt az emberiség elindul a szülőbolygójáról, hogy megismerje és meghódítsa a távoli világokat. Az űrverseny célja egy lakható bolygó keresése, mely új erőforrással és otthonnal szolgálhatna a felfedezőjének. A világűr azonban nem csak lehetőségeket, de eddig még ismeretlen veszélyeket is tartogat. Ész és szív küzdelme a gátlástalan kegyetlenséggel és a nyomasztó túlerővel. A tét nem kevesebb, mint az emberiség lakta kozmosz. Igazságosságra vagy zsarnokságra fog-e épülni a kialakuló rendje? A kiélezett helyzetben különös hangsúlyt kap a tudóstársadalom felelőssége.

A Földet legyengítették a harmadik világháború veszteségei. Nem sokkal később jelentek meg a Ganümédeszt lakó, féregszerű telepatikus lények, és foglalták el könnyedén a bolygót, ám hamarosan rájöttek, hogy nem olyan könnyű megőrizni a hatalmukat, mint hitték.

Nem sikerült ugyanis teljesen felszámolni a földlakók ellenállását, és az emberek számtalan, előre nem látható problémát okoznak. Például egy csapat gerilla megtalálja a harmadik világháborúban elrejtett fegyvereket, melyek félelmetes erejük miatt nem kerültek bevetésre akkor, ám az idegen megszállókat illetően már senkinek nincsenek erkölcsi aggályai.

A ganümédesziek elszánják magukat a végső megoldásra, azonban nem számolnak az olyan egyéniségekkel, mint Percy X gerillavezér, dr. Balkani pszichiáter és Joan Hiashi televíziós személyiség. Philip K. Dick és gyerekkori barátja, Ray Nelson közös regénye idegen inváziós történet, ugyanakkor a hatalom és az egyén viszonyának plasztikus és ma is aktuális vizsgálata.

„A hangyák eleinte az orrlyukakon próbáltak bejutni, az általuk kiváltott irritáció azonban tüsszentésre késztette vizsgálatuk alanyát. Az ennek eredményeként bekövetkező hirtelen légkitörés sokkal gyorsabban zúdult elő, mint a már korábban tapasztalt köhögés a légcsövön, és úgy lőtte ki a hangyákat az orrlyukon át, mint a puskacső.
Az expedíció legtöbb tagja darabokra szakadt. A koponyában végzett későbbi kutatóexpedíciók a fülön próbáltak bejutni, de nem jártak több sikerrel. Felderítették a dinoszauruszok látó- és hallószerveit, és megfigyelték ezeket a törékeny rendszereket. Még az agyig is eljutottak, bár hogy mi célt szolgál, arra nem bírtak rájönni; csak évekkel később ébredtek rá a jelentőségére.” Szatirikus mese. Politikai allegória. Ökológiai vészcsengő. Cixin Liu a kínai sci-fi irodalom új generációjának leginnovatívabb és legeredményesebb képviselője, aki elsöprő sikereket aratott a Háromtest-trilógiájával, kisregényében a késő krétakor fantasztikus világába kalauzol el, ahol intelligens hangyák és értelmes dinoszauruszok civilizációi küzdenek egymással – a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. Talán más, önmagukat szintén értelmesnek tartó fajok számára is tanulságos módon…

E tudományos-fantasztikus kötet öt novellát tartalmaz. Nem a nagyon távoli jövoben játszódó írások. Az idosík és a szereplok terén ugyan nincs összefüggés az öt történetben, de közös bennük, hogy olyan meghökkento esemény, tárgyi eszköz vagy emberi motívum található, amik már jelen vannak napjainkban akár tudunk róluk, akár tudtunkon kívül léteznek valahol. Utópia és disztópia vegyesen szerepel a muvek sorai között. Különbözo érzelmek, emberi reakciók a mozgatórugói az öt történetnek, amelyeket bár egymástól eltéro, de minden esetben fajsúlyos problémák és élethelyzetek váltanak ki. A sci-fi novellás kötetben megjeleno elgondolkodtató események a jövohöz kapcsolhatók, de tényleg a jövohöz, vagy talán már a közeljövohöz, esetleg már a holnapi napon megtörténhetnek? De az is lehet, hogy már múlt idoben kellene megfogalmaznom ezen ajánló sorait.