A lány megpróbálja követni a szabályokat…
Amikor Elizabeth Hotchkiss munkaadója könyvtárában a Hogyan fogjunk márkit egy példányára bukkan, biztos benne, hogy valaki otromba tréfát űz vele. Tudja, hogy kénytelen férjhez menni, hiszen három kisebb testvérét el kell tartania. De vajon ki az, aki kitalálta, mennyire fontos ez neki? A csábítás kézikönyve lehet a megoldás, abból semmi baj nem származhat, ha belenéz egy kicsit.
…ám a férfinak saját szabályai vannak
James Sidwellt, azaz Riverdale márkit azért hívatta magához a nagynénje, mert az idős hölgyet zsarolja valaki. Jamest úgy mutatja be, mint az új jószágigazgatót, akinek első számú gyanúsítottja éppen Elizabeth, a néni társalkodónője. A férfinak felkelti az érdeklődését a vonzó ifjú hölgy a különös kézikönyvével, és felajánlja, hogy segít neki férjet találni, azaz megengedi, hogy rajta próbálja ki a csábítás trükkjeit. Amikor azonban a próba túlságosan is jól sikerül, James tudja, csak egyetlen szabály létezik: Elizabeth menjen férjhez az ő márkijához.
attraktív – vonzó
„Soha senkit még ennyire attraktívnak nem találtam. Vagy szerelmes vagyok, vagy romlott volt a hal, amelyet tegnap este ettem.”
Caroline Trent saját szótárából
Amikor Blake Ravenscroft elrabolja Caroline Trentet, a lány még csak nem is próbál menekülni a vészesen jóképű férfi elől, hiszen éppen egy nem kívánt kényszerházasság elől futott világgá. Blake viszont azt hiszi, hogy a lány nem más, mint a hírhedt kémnő, Carlotta De Leon. Caroline-nak még hat hetet kell várnia a huszonegyedik születésnapjáig, akkor lesz ugyanis az övé az öröksége. Kapóra jön, és nem kevés jóleső izgalommal is jár, hogy titokzatos fogva tartójánál rejtőzhet. Blake Ravenscroft a brit koronát szolgálja, feladata az, hogy „Carlottát” átadja az igazságszolgáltatásnak. A férfi szívét megkeményítette az élet, ám ezt a lányt különös módon lefegyverzőnek találja. Egyszer csak megtörténik a lehetetlen – az össze nem illő két ember egymásba szeret.
1814 is eseménydús szezonnak ígérkezik, de e sorok írójának véleménye szerint ez nem igaz Anthony Bridgertonra, London legkívántabb agglegényére, aki ez idáig semmi jelét nem mutatta házasulási szándékának. És az igazat megvallva, miért is mutatná? Nála jobban senki nem játssza a tökéletes élvhajhászt.
Lady Whistledown társasági lapja, 1814. április
De a pletykalap szerzője ezúttal téved. Anthony Bridgerton nemcsak hogy elszánta magát a nősülésre, de már ki is választotta magának a feleségjelöltet. Az egyetlen akadály a hölgy nővére, Kate Sheffield, a legalkalmatlankodóbb nőszemély, aki valaha londoni bálterembe tette a lábát. A tüzes intrikus megőrjíti Anthonyt elszántságával, hogy megakadályozza a házasságot. De amikor Anthony Bridgerton éjszakánként lehunyja a szemét, Kate igen erotikus álmokban jelenik meg neki. A közvélekedéssel ellentétben Kate biztosra veszi, hogy nem a megjavult szoknyavadászokból lesz a legjobb férj; Anthony Bridgerton pedig a legnagyobb élvhajhász. Kate elszántan védelmezi a férfitól húgát, de fél, hogy éppen az ő szíve sebezhető. Amikor Anthony ajka az ajkához ér, hirtelen attól tart, ő maga sem képes ellenállni ennek a megvetendő élvhajhásznak.
Dehogy volt szerelmes Ludwig van Beethoven a kicsit púpos, kicsit csúnyácska Brunszvik Terézbe. A zongoratanár minden fiatal lánynak buzgón csapta a szelet, némelyikbe bele is bolondult rendesen, de magyar tanítványai közül a középső grófkisasszony, Brunszvik Jozefin volt a választottja. „Pepi” a maga plátói módján viszonozta ugyan érzéseit, de ez a regény éppen arról szól, hogy az ifjúság és az ösztön semmilyen korban nem ismer gátakat, erkölcsi és anyai tilalmakat.
Hogy pontosan mi történt 1799 tavaszán Bécsben és Martonvásáron, azt senki nem tudhatja, de Bokor Pál legendákat döntögető könyve nemcsak a zseniális „Luigi”-t hozza emberközelbe, hanem a híres grófi famíliát is, élén a zsarnoki természetű Anna grófnővel, akinek javára írandó, hogy nélküle a szépséges martonvásári kastélypark helyén még ma is mocsár lenne.
Egy történelmi regény persze többre köteles, minthogy híres emberek nevezetes cselekedeteit elevenítse fel, s „A szerelmek tavasza” megfelel ennek a kötelességnek. Miközben az olvasó végigizgulhatja a „Ki kinek az ágyában köt ki?” elnevezésű kortalan társasjátékot, a szerző széles panorámát fest a 18.-19. század fordulójának Európájáról, benne az ereje teljében lévő monarchia fővárosának pezsgő zenei és művészeti életéről.
Volna szíves Wyndham igazi hercege előállni?
Jack Audley útonálló. Katona. Mindig öntörvényű. Egy valami azonban soha nem volt, és nem is akart lenni, mégpedig egy kiterjedt birtok ura, aki egy ősi örökségért és százak megélhetéséért felelős. De amikor felismerik benne a Wyndham-ház rég elveszettnek hitt sarját, gondtalan élete véget ér. Ha kiderül, hogy a származása törvényes, övé lesz a cím, amit soha nem kívánt magának: ő lesz Wyndham hercege.
Grace Eversleigh már öt éve dolgozik Wyndham hercegi özvegyének társalkodónőjeként. Hálátlan munka, a mindennapok egyhangúságát csak néha töri meg egy-egy kisebb esemény… egészen addig, míg hetyke mosolyával és könnyed vonzerejével meg nem jelenik a színen Jack Audley. Nem az a férfi, aki a nemet elfogadja válaszul, és amikor Grace a karjaiban van, ő már nem az a nő, aki nemet akar mondani. Ám ha Jack Audley az igazi herceg, ő az egyetlen férfi, akit soha nem kaphat meg.
Vajon a hölgy elfogadja, mielőtt éjfélt üt az óra?
Sophie Beckett nem is álmodta volna, hogy bejuthat Lady Bridgerton álarcosbáljára, és ott a mesebeli herceg várja! Bár gróf leánya, Sophie-t gonosz nevelőanyja szolgálósorba kényszerítette. De ezen a bálon a fess és elképesztően szép Benedict Bridgerton ölelésében keringőzve hercegnőnek érzi magát. Sajnos azonban a varázslatnak éjfélkor véget kell érnie.
Ki ez a páratlan hölgy? A varázslatos báli éjszaka óta Benedict Bridgerton másra sem tud gondolni, mint a ragyogó jelenségre, aki ezüstszín ruhában jelent meg a bálon, és aki miatt vakká vált más nők szépsége iránt... talán csak egy szép, és furcsán ismerős szobalány iránt érez vonzalmat, akit a legkínosabb helyzetből szabadít ki. Megfogadta, hogy megkeresi a titokzatos ezüstruhás hölgyet, de a szép és kedves szobalány közelségében ez a fogadalma gyengének bizonyult. Ha neki adja szívét, vajon eljátssza-e esélyét a mesébe illő szerelemre?
"A Madách Színház állította színpadra a Szerelmes Shakespeare című komédiát, amelynek szövegkönyvét ezúttal az olvasóközönség is megismerheti, Szabó T. Anna fordításában. William Shakespeare, London színházvilágának ifjú reménysége 1593 nyarán kétségbeesve szembesül azzal, hogy írói válságba került, és képtelen befejezni új darabját, a Romeo és Juliát. Mecénások, színigazgatók várják türelmetlenül a művet, ám ihlet nélkül nem jönnek új gondolatok, múzsa nélkül pedig nincs ihlet. Ekkor találkozik Viola de Lessepsszel, és első látásra beleszeret. A színészetről régóta ábrándozó Viola főszerepet kap a darabban, és lelkesen próbálja Romeo szerepét. Ez azért érdekes, mert abban az időben nő nem léphetett színpadra. Közben a fiatalok szerelme is beteljesül, boldogságuk azonban nem tart sokáig, mert Erzsébet királynő kötelezi a lányt, hogy feleségül menjen Lord Wessexhez."
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
