Hogy semmit ne feledjen, és mások se feledjenek, Bruck Edith első könyvének megjelenése után hatvan évvel ismét felidézi gyerekkorát, majd pedig életének azt az időszakát, amikor télen-nyáron ugyanabban a facipőben taposta a földet Auschwitzban, aztán Németország különböző koncentrációs táboraiban. 

Csodával határos módon életben maradt. Megpróbált volna új életet kezdeni, de hol, hogyan, kivel? Háta mögött tragikus véget ért életek, többek között a szüleié, előtte valóságos és érzelmi romhalmazok. Egyedül érzi magát az idegen világban, ahol a befogadás és a meghallgatás szándéka nulla, úgy határoz tehát, hogy elszökik. 

Mesél a saját családja körében megtapasztalt elidegenedésről, aztán arról, hogyan próbált meg Izraelben gyökeret ereszteni, majd pedig arról, hogyan talált magának egy teljesen új életformát, amikor egy hozzá hasonló száműzöttekből álló tánccsoporttal bejárta fél Európát, és végül Olaszországban kötött ki. Ott egy szépségszalonban kezdett el dolgozni, amelyet főleg az ötvenes évek végi Róma nagyvilági életének szereplői látogattak. Akkor találkozott a költő és rendező Nelo Risivel, akivel egy életen át egymás társai lettek, művészi és érzelmi szövetségük több mint hatvan éven át tartott.

Cecilia Klein mindössze tizenhat éves volt, amikor 1942-ben elvitték az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba. A története itt akár véget is érhetett volna, ám egy magas rangú náci tisztnek megtetszett a lány csodálatos, hosszú haja, és elkülönítette őt a többi fogolytól. Cilka keserű leckék árán tanulta meg, hogy a hatalom közelében lenni egyet jelent a túléléssel, és tette, amit tennie kellett, hogy életben maradjon. Ám a legszörnyűbb lecke akkor következett, amikor már azt hitte, végre visszakaphatja az életét. A tábor felszabadítása után ugyanis Cilkát kollaboránsnak bélyegezték, és egy szibériai büntetőtáborba küldték, a Vorkuta Gulagra, az északi sarkkörön túl.
Új börtönében Cilkának új, ugyanakkor rémisztően ismerős nehézségekkel kellett szembenéznie. Egy orvosnő révén a talpraesett, erős lány a tábori kórházba került dolgozni, ahol az elképzelhetetlen körülmények dacára igyekezett segíteni a betegeken. A mindennapok a halál és a rettegés jegyében teltek, ám érkezett egy Alekszandr nevű beteg, és Cilka ráébredt, hogy az átélt borzalmak ellenére még mindig maradt hely a szívében a szerelemnek.

Conn Iggulden a görög–perzsa háborúk (Kr. e. 499–449) izgalmas és hőstettekkel teli történetét eleveníti fel az új trilógiában. Ennek első kötete, az Athén kapui a háború kezdetétől Athén elfoglalásáig tart. A történet a marathóni csata (Kr. e. 490) krónikájával kezdődik, amikor az athéniak az édeskömény illatú mezőn hősiesen megvédték városukat Dareiosz király túlerőben lévő seregével szemben.

A csatát Miltiadész parancsnokolta, aki elvékonyította a középső törzset, és az így megerősített két szárny fegyelmezett, phalanx alakzatban lándzsáival irgalmatlanul felmorzsolta a perzsákat. A vereségért Dareiosz szörnyű bosszút akart állni a görögökön. A következő hadjáratot már fia, Xerxész vezette vizen és szárazföldön. A cél Athén volt. A döntő csata a Thermopülai-szorosban, Kr. e. 480-ban zajlott, amikor is Leónidasz, spártai király serege három napra feltartóztatta Xerxész szárazföldi seregét és hajóhadát, így Athénnak sikerült kis időt nyernie, és Themisztoklész, a hadvezér egyetlen nap alatt kiürítette a várost, és menekítette a lakosokat.

Egy hadifogoly, aki ezreknek adott reményt

„Hihetetlen igaz történet”

A szövetséges haderőben küzdött, foglyul ejtették, és a nácik Auschwitzban karnagynak tették meg - inspiráló igaz történet.

Jackson tamburmajor, a szövetséges hatalmak katonája, mielőtt nekivágna, hogy újabb világháborúban harcoljon, megígéri feleségének, Mabelnek, hogy visszajön, hogy még egyszer szerenádot adjon neki. Német fogságba esik, Lengyelországba viszik, az Auschwitz IV. számú táborba. Ezzel szertefoszlik a remény, hogy beválthatja ígéretét - egészen addig, amíg náci fogvatartói meg nem teszik karnagynak.

Jackson él a lehetőséggel. És titokban mindent lejegyez naplójába.

Az auschwitzi karnagy Jackson naplóján alapul. Szerzője, Jaci Byrne a tamburmajor dédunokája.

Ez a könyv lenyűgözően állít emléket Jackson állhatatosságának, bemutatva egy ember életét, aki a legsötétebb időkben is kitartott két nagy szerelme: a zene és Mabel mellett, aki otthon várt rá.

„Frenetikus élettörténet... nagyszerű ember, kivételes életút." (Books Monthly)

„Elsöprő élmény volt. Muszáj elolvasni." (Kenneth G. Ross)

Aron, a történet elbeszélője Lengyelország német megszállása idején családjával együtt Varsóba kényszerül, ahol nélkülözés vár rájuk. A gettóban élő gyerekekből összeverődő maroknyi csapat tagjai nap mint nap életüket kockáztatva szöknek át a falon, hogy csempészéssel és sefteléssel szerezzék meg a betevő falatot. Eközben a zsa- rolókkal, a zsidó, a lengyel és a német rendőrökkel, valamint nem utolsósorban a Gestapo fenyegetésével is meg kell küzdeniük. Családjának elvesztése után Aront a valóságos személyről mintázott, elismert orvos, Janusz Korczak veszi magához, aki a náci megszállás idején minden erejét a varsói árvaház fenntartásának szentelte. Mint tudjuk, mindannyiuk útja a treblinkai haláltáborba vezetett. Vajon Aronnak sikerül megmenekülnie, hogy hírét vigye, milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül a gettó gyermekei? Jim Shepard gyermeki nézőpontból láttatja a történelem legsötétebb időszakát úgy, hogy a nyomasztó történetet megindító, izgalmas fordulatokkal teli regénnyé formálja, amelyből még a humor sem hiányzik. "Az Áron könyve kérlelhetetlen szenvedéllyel mutatja be, hogy mennyire bonyolult lény az ember. Nemcsak Janusz Korczak és a varsói gettó gyermekeinek testamentuma, hanem minden olyan gyermeké, aki a háború következtében magára maradt." (Anne Michaels)

Ott ​folytatom, ahol az előző részt be fogom fejezni, ha lesz rá időm. Még 1944 karácsonya után kezdődött ez a történet. Az Izbég melletti robbanóanyag raktár őrzésével voltunk megbízva. Már lejárt a szolgálati időnk, de a váltás csak nem akart megérkezni. Felhívtam tehát a szentendrei laktanyát, hogy miért késnek. Legnagyobb meglepetésemre a "Któ tám?"(Ki van ott?) szavakat hallottam a telefonban. Ebből tudtuk meg, hogy a laktanyában már oroszok vannak. Először óvatosan lementünk Izbégre, de ott már meg is láttuk az oroszokat. Visszalopakodva összedugtuk a fejünket, hogy most mitévők legyünk? Javaslatomra úgy döntöttünk, hogy felmegyünk a Kőhegyen lévő menedékházba. Ez jó ötletnek bizonyult, mert a gondnok úr néhány civil ruhát is tudott adni nekünk. Én ugyan csak egy vékony munkaruhát kaptam, de ez is eltakarta a katonaruhát. Másnap reggel a fagyos földbe, becsomagolva, elástam a köpenyemet, és egy sziklarepedésbe eldugtam a puskámat is. Mivel a többiek a maradás mellett döntöttek, én fogtam a katonaládámat és elindultam Pomáz felé….

A vad északi tenger partján álló Bebbanburgot az idõk kezdete óta az Uhtredek háza uralja. A zord erõd Lord Uhtred másodszülött fia, az ifjú Osbert otthona, ám Krisztus után 866 egyik gyönyörû reggelén a távolban feltûnõ sárkányhajó mindent megváltoztat; a félelmetes viking had elõl nincs menekvés. A tízéves fiú elõször a bátyját és a nevét (elvégre Bebbanburg mindenkori örökösének az Uhtred név dukál), majd apját, végül pedig nagybátyja mesterkedése nyomán örökségét is elveszíti.A dán fogságba került Uhtredet Jarl Ragnar és családja neveli fel, és ifjú vikingként csatlakozik az utolsó angolszász királyság, Wessex elleni hadjárathoz. Alfréd, Wessex ájtatos és betegeskedõ királya azonban nem adja könnyen magát. A félelmetes harcossá érett Uhtrednek választania kell: a szívét és a viking szabadság útját követi, vagy a vér szavára hallgat? Döntése pedig nemcsak az utolsó királyság, hanem az egész sziget sorsát eldöntheti…
Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikerû tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak.

„Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer