Az eddig elsősorban színészként ismert Gáspár András Gáspár első regénye vérbeli sci-fi, kamasz főhősökkel, akikre életük eddigi legnagyobb feladata vár: bebizonyítani egy különös vizsgaterepen, valahol az univerzum peremén, hogy az emberiség bizalmat érdemel, képes tanulni korábbi hibáiból. A Föld 2 egy különleges utazás története, melynek kamasz hősei, a Highbury Hills diákjai szándékuk ellenére, érthetetlennek tűnő körülmények között egy földszerű bolygóra kerülnek, ahol nemcsak virtuális és valóságos ellenfelekkel kell megküzdeniük, hanem saját magukkal is. Nem bukhatnak el, mert ha kudarcot vallanak, az emberiség sorsa megpecsételődik. De vajon képes-e egy gimnáziumnyi lány és fiú megmenteni a jövőnket? Képesek-e működőképes társadalmat létrehozni? Vagy hasonló sors vár rájuk is, mint a történetben megidézett híres Golding-regény, A Legyek Ura fiatal szereplőire?
A Sztrugackij-életműsorozat új tagja a szerzőpárostól megszokott módon egy képzelt bolygón, a Pandórán játszódik. Csodálatos környezet, s dzsungel borítja szinte az egész kontinenst. A hatalmas fák koronái közül egy sziklaszirt magasodik ki, melyen földiek építették meg még anno kutatóállomásukat. Leonyid Gorbovszkij, a Bázis egyik dolgozója megszállottan kutatja azt a csodálatos élővilágot, mely alattuk van, s amely felé különös vágyódás húzza. Mégis, közben úgy érzi, valami készülőben van odalent. Valami nyugtalanítja, valami, ami látszólag csak az ő fantáziáját izgatja, mert társai eközben csak a kíváncsi turisták kalandvágyó igényeit próbálják kielégíteni. Valami véget fog vetni ennek a méltóságteljes nyugalomnak, mely a bolygót körülveszi… Emberek tűntek el odalent. Emberek vesztek oda. De a föntiek némelyike még reménykedik abban, hogy élnek, s bíznak visszatértükben. Sokszor a felderítők csapatainak tagjai látni vélnek néhány emberi alakot a dzsungel lepte térségben. De vajon ezek csak vágyálmok? Vagy illúzió? Esetleg veszedelmes élőlények? Melyik civilizáció tagjai érezhetik magukat biztonságban? Egymástól jön a fenyegetettség? Vagy netán valami sokkal nagyobb külső erő okozza ezt a fokozódó nyugtalanságot?
Lars Oomen adrenalinfüggő kamasz, aki illegális motorversenyeken keresi az izgalmakat. Dúsgazdag családban nőtt fel, és előre megtervezték a jövőjét a rakétaiparban. Azt azonban nem gondolná, hogy az apja első, kísérleti rakétakilövése nem csak az ő életét forgatja fel, de az egész világot is.
Azon az éjszakán lehull a csillagzápor, és mindenki, akit elér, különleges képességekre tesz szert. Megszületnek a halhatatlan, pusztító erejű főnixek, és Lars is egy közülük. De a különleges képességek nem is annyira nyerők, ha az egész társadalom üldözi a birtokosait.
A XXI. században vagyunk. A Föld ökológiai egyensúlya teljesen felborult. A népesség száma tizenkétmilliárd. A levegőszennyezés melegházhatása megolvasztja a sarkok jégsapkáit. Új özönvíz fenyeget. E vészhelyzetben ülnek össze a Terra legkiválóbb tudósai a stochholmi konferencián, hogy csak a saját érdekeiket védőkkel szemben kikényszerítsék az emberiség létfeltételeinek megmentését. Az egyik felszólaló ellen merényletet követnek el. Megölik. A zűrzavarban a Föld szinéről eltűnnek bolygónk legkiválóbb tudósai. A kozmoszban ismeretlen hovatartozású, megközelíthetetlen űrerőd kering, Hámán professzor főhadiszállása. A professzor univerzális géniusz, de valójában egy gátlástalan őrült, aki gyilkos eszközökkel törekszik világhatalomra. Ám a ragyogó elmével rendelkező foglyok – a Tibeti Orgona segitségével – megmentik az emberiséget a pusztitó katasztrófától.
A Tibeti Orgona nem csupán lélegzetelállitó sci-fi, hiszen a nagyszerű irónő olyan valós tényeket dolgoz fel, amelyek időszerűsége kétségbevonhatatlan. Üzenetét komolyan kell vennünk.
Az olvasók kívánságára harminc válogatott, azonos témakörhöz tartozó - meg nem jelent, vagy országos lapokban közölt - novellát gyűjt össze ez a szép kivitelű könyv.
Barsi (Rodriguez) Ödön
1904-ben született Budapesten. Édesatyja az első világháborúban halt az orosz harctéren hősi halált. Fia előbb maga is katonának készült, de aztán merész fordulattal a művészi pályára tért át: elvégezte a Színművészeti Akadémiát, ehhez egészen fiatalon megszerezte a rendezői diplomát, s csakhamar ösztöndíjas tagja lett a Nemzeti Színháznak. Alig töltötte be harmincadik évét, egyszerre nyerte meg a Magyar Rádió jubiláris hangjáték-pályázatán az első és a második díjat. Ettől fogva a Rádió egyik legkedveltebb és legismertebb rendezője, akinek hangjátékait mindig páratlan érdeklődéssel kíséri a rádiófelvevők néma, de együttérző és nagyigényű közönsége.
Közben pedig sűrűn jelennek meg novellái, cikkei, bírálatai a különböző folyóiratokban, amíg egyszerre, mint a vérbeli spanyol „románce” – a kalandregény – leghivatottabb képviselője toppan a magyar olvasóközönség elé. Már regényalakjai maguk is elárulják a Nagy Kaland megszállottját:
Sándor Móric grófról, az „ördöglovasról”,
azután Benyovszky Móric grófról, „Madagaszkár királyá”-ról,
majd Niccolo Paganiniről, az „ördögtrillás”-ról,
s végül Kempelen Farkas „ördöngös sakkautomatájá”-ról ír kalandregényt.
Ez a műfaj, amelynek nálunk valaha Jókai Mór volt az elhivatott képviselője, Barsi (Rodriguez) tolla alatt valóságos reneszánszát éli. Pompás magyar dikciójának aranykeretében buja fantáziájú cselekmények tolonganak.
A szerző ebben a könyvében utópisztikus hangokat üt meg és éppen olyan lebilincselő meseszövéssel tárja az olvasó elé a Mars-bolygó titokzatos világát, mint amilyen mesteri tollal írta meg eddigi fordulatokban gazdag kalandregényeit.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
