A Jupiter jeges holdján, az Europán valami él. Robotszondák a fagyos felszín alatt egy ősi, folyton változó járatrendszerre bukkannak, melynek falait ismeretlen írás hieroglifái borítják. Egy rendkívüli tehetséggel megáldott mérnöknő, Alexis Vonderach részvételével kutatóexpedíció indul, hogy megállapítsa, megérett-e a helyzet a kapcsolatfelvételre. Amikor azonban a tudósok leereszkednek a jégvilág sötétségébe, olyasvalamivel találják szembe magukat, amire egyáltalán nem számítottak. És talán jobb lenne, ha a kapcsolatfelvétel helyett a lehető legmesszebbre elkerülnék. A Philip K. Dick-díjra is jelölt amerikai szerző hihetetlenül izgalmas, pontos adatokra épülő hard-SF thrillere olyan filmszerű élményt ad, mintha olvasás közben mi magunk is ott keresnénk a rejtélyek megoldását az űrhajósokkal. Ez a könyv egy átlagos űrkalandregény IMAX-változata! És a kaland még csak most kezdődik! "Engem rabul ejtett." - Larry Niven, Hugo- és Nebula-díjas író "Lélegzetelállító!" - Publishers Weekly "Elsőrangú kaland naprendszerünk egyik leglenyűgözőbb vidékéről. Carlson kiválóan mesél, és ez az eddigi legsikerültebb könyve." - Allen Steele, Hugo-díjas író
A robotika három törvénye: A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. Ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már jóformán az emberiségre sincsen szükség. A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált.
AZ UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET.
Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.
Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.
Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.
De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?
„Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel." – Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka
„A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története." – Ernest Cline, a Ready Player One szerzője
„Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából." – Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író
„Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!” – Hugh Howey, New York Times bestseller szerző
„Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.” – Steve Berry, New York Times bestseller szerző
10. évfordulós kiadás, a regény mellett egy esszé és négy novella is található a kötetben! Brandon Hackett regényének hősei az emberi létezésen túlra is elmerészkednek, hogy választ találjanak a világukat övező rejtélyekre. 2028: az Ugrásnak nevezett kozmikus esemény során a Föld egy távoli vörös törpecsillag körüli pályára kerül. A bolygó egyik fele örök sötétségbe borul, a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el. Az emberiség a túlélésért küzd. A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz évvel később Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai már a közelgő technológiai szingularitásra készülnek, amikor a fejlődés követhetetlenül felgyorsul, a mesterséges intelligenciák túlhaladják az emberi értelmet, és amikor az embert saját istenévé avathatja a tudása. Vagy el is pusztíthatja. Eközben a világot titokzatos felfedezők figyelik, akik egykor maguk is emberek voltak. Arra keresik a választ, hogy miért történt meg az Ugrás. Szófia hamarosan a Föld jövőjéért folyó küzdelem középpontjában találja magát. Az Isten gépei megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából a regény jelentősen átdolgozott és felújított kiadását tartja a kezében az olvasó. A kötet ezen túl négy novellát is tartalmaz: találkozhatunk többek közt egy megszállott MI-teremtővel, egy írószoftverekkel versenyre kelő íróval, valamint a távoli jövő mesterséges isteneivel.
Az év legjobb science fiction novellái című, harmincöt kötet után véget ért amerikai antológiasorozatot a legszélesebb körben olvasott sci-fi válogatásnak tartották, és a mai napig megkerülhetetlen hivatkozási pontnak számít. A legjobbak legjobbjai 2. és 3. a széria első két évtizedéből gyűjt össze két kötetre való kisregényt elismert és díjnyertes szerzőktől. A legváltozatosabb témákat és stílusokat felvonultató írások mindegyike a zsáner modern kori klasszikusa, egyszerre izgalmas és elgondolkodtató olvasmányok a sci-fi szerelmesei számára.
Gardner Dozois (1947-2018) az egyik legnagyobbra tartott science fiction szerkesztő volt, aki a Legjobb szerkesztő kategóriában tizenötször is elnyerte a Hugo-díjat. Számos más munkája mellett húsz évig dolgozott az Asimov’s Science Fiction Magazineszerkesztőjeként, és ő vitte sikerre Az év legjobb science fiction novellái sorozatot. 2011-ben felkerült a neve a Science Fiction Hírességek Falára, 2016-ban pedig átvehette az életműve előtt tisztelgő Skylark-díjat.
"Az év legjobb science fiction novellái című, jelenleg harmincötödik köteténél tartó amerikai antológiasorozatot évtizedeken át a legszélesebb körben olvasott sci-fi válogatásnak tartották, és a mai napig megkerülhetetlen hivatkozási pontnak számít. A legjobbak legjobbjai a széria elmúlt két évtizedéből gyűjt össze egy kötetre való novellát egytől egyig elismert szerzőktől, megmutatva, milyen lélegzetelállítóan sokféle témának, stílusnak és gondolkodásmódnak ad otthont a zsáner. Gardner Dozois (1947-2018) az egyik legnagyobbra tartott science fiction szerkesztő volt, aki a Legjobb szerkesztő kategóriában tizenötször is elnyerte a Hugo-díjat. Számos más munkája mellett húsz évig dolgozott az Asimov’s Science Fiction Magazine szerkesztőjeként, és ő vitte sikerre Az év legjobb science fiction novellái sorozatot. 2011-ben felkerült a neve a Science Fiction Hírességek Falára, 2016-ban pedig átvehette az életműve előtt tisztelgő Skylark-díjat."
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.