Ha ​a kristályt nézed, eljuthatsz legmélyebb személyiségedig, megismerheted lelked zugait – így vélekedtek az ősi indiai kristálynézők. Ám Balog Fábián író, regényünk főhőse nem elégszik meg ezzel. A fantázia világába űzi könyörtelen felesége, aki nemcsak elhagyja férjét, de közös gyermeküket is megöli. Balog Fábián mégis a valóságot akarja képzelete révén megszerezni. S míg zajlik a kegyetlen szerelmi dráma, főhősünk újabb valós helyszíneket és helyzeteket varázsol szemünk elé képzeletéből.
Írók, művészek, zenészek izgalmas karneválja, a századforduló Budapestjének megannyi forgatagos eseménye tűnik föl, s mindezen keresztül egy döbbenetes kritika a nagyváros személyiséget felörlő világáról.
Nem ismeretlen számunkra a város, nem ismeretlen ez a hangulat, mintha a mai Budapest elevenedne meg: a külsőségek kábulata, a pénzért való könyörtelen hajsza, a misztikum varázsa, a nemzetmentő ideológiák kétes burjánzása.
Korrajzregény A kristálynézők, a múltról beszél, de a mának szól. Izgalmas szerelmi történet, korkritika és egyben valódi irodalmi kuriózum, hiszen a kötet 1914 óta nem jelent meg.
Kedves Olvasó, egy lebilincselő történettel utazhatja keresztül-kasul a századelő Budapestjének utcáit, s közben felfedezhet magának egy méltatlanul elfeledett kitűnő írót: Harsányi Kálmánt, s egy feledésbe kényszerített regényt: A kristálynézőket.

Lebilincselő lovagregény Oroszlánszívű Richárd királyról és a kereszteslovagokról.
Az izgalmas történet fő színtere a Szentföld, ahol a hős lovagok a muzulmánokkal csatáznak a hitért, a becsületért és a Szentföld birtoklásáért.
Mindkét oldalon nemes hősök, híres vitézek sorakoznak fel, s izgalmasabbnál izgalmsabb kalandoknak lehetünk tanúi.
Walter Scott világhírű nagyregénye a történelem egyik legromantikusabb, legérdekesebb korszakába vezeti el az olvasót.
Talán a legjobb ebben a műfajban!

A fordulatos regény Dózsa György életének utolsó tíz évét tárja elénk, azokat a körülményeket, melyek az alig harmincesztendős férfit a már jól ismert történelmi szerep felvállalásához, s végül a szörnyű kivégzéshez vezették. Az írói fantázia és a valós történelmi események a régmúlt idők lenyűgöző, magával ragadó világába varázsolják az olvasót.

New ​York a világ egyik legizgalmasabb és legösszetettebb városa. Az amerikai álom és a szabadság szimbóluma. Ennek a városnak az életét meséli el Edward Rutherfurd nagyszabású, három és fél évszázadon átívelő regénye. A történet nyomon követi New York küzdelmeit és felemelkedését az alapítástól kezdve egészen 2001. szeptember 11-ének mindent megrázó tragédiájáig. A hajdani szerény halászfaluból a szemünk láttára fejlődik ki a minden képzeletet felülmúló metropolisz, milliónyi ember otthona. Közülük is kitűnik a Master család, akik a puritán ősök letelepedésétől fogva igyekeznek talpon maradni a függetlenségi harcok, pénzügyi válságok és bandaháborúk okozta viharokban. Az egymást követő generációk eltérő sorsa és sokféle küzdelme lenyűgöző részletességű tablóvá áll össze, amely méltó ahhoz a sokszínűséghez és mozgalmassághoz, ami New Yorkot mindig is egyedülállóvá tette.

Rutherfurd regénye nem pusztán egyszerű városrajz, hanem családok, emberek sorsának finom érzékenységgel megrajzolt krónikája. A város története ugyanis a benne élő emberek történetéből íródik, szorgos polgárok, gátlástalan pénzemberek, jobb sorsra érdemes emigránsok életéből, akik szerettek és gyűlöltek, örültek és elbuktak ebben a sosem alvó, gigászi vadonban.

Kevés izgalmasabb ország van a hatalmas Oroszországnál, amely számtalan kultúra találkozásából alakult egy rendkívül sokrétű és lenyűgöző világgá. Edward Rutherfurd a tőle megszokott magával ragadó módon festi meg Oroszország nagyszabású freskóját. Egészen a második századig nyúl vissza, hogy egy kicsiny, a sztyeppén megbúvó falucskából, Ruszkából indítsa útjára regényét, amely négy család történetét követi nyomon generációról generációra. Az emberi sorsok hátterében mindeközben valós történelmi személyek és események sora követi egymást, erősödik és épül egy birodalom. Bár a családokat elválasztja egymástól, származásuk, sorsuk mégis összefonódik, ahogy e hatalmas ország jövőjét alakítják.

Rutherfurd nagy ívű családregénye ugyanolyan sokrétű, mint maga Oroszország: durva és egzotikus, büszke, de ellenségeitől rettegő, ősi babonákba merült világ, amely szüntelen keresi a kibontakozás lehetőségét.

Fordulatos, szívszorító és magával ragadó regény bátorságról, helytállásról és a múlttal való könyörtelenül őszinte szembenézésről.

Berlin csendes villanegyedében, egy félreeső kert magasra nőtt bokrainak rejtekében fájdalmas emlékeket őriz egy omladozó ház. Egy családét, akiket megfosztottak otthonuktól, majd életüktől is. És egy nőét, aki a ház üres szobáit járta, és akinek volt bátorsága, hogy farkasszemet nézzen a gonosszal, amely megváltoztatta a történelem folyását…

Németország, 1940. Heinrich Himmler titkárnője, Magda Aderbach nappal az SS vezetőjének ügyeit intézi, éjszakánként pedig az ellenállás röplapjait terjeszti, és üldözötteket kísér biztonságos menedékhelyre. A „végleges megoldás” titkos terveit előző főnökének, a gyáriparos Walther Tiedemann-nak, a zsidó munkásokat mentő hálózat fejének adja át. Mindketten halálos veszélyben élik kettős életüket. Minderre kétségkívül fény derül előbb-utóbb, de addig Magdának mindenáron meg kell védenie a nácik ellen harcoló titkos szerelmét, Christophot is.

Negyven évvel később Magda unokája, Nina egy kelet-berlini gyárban szórja szét a maga készítette röpcédulákat. Amikor megpróbál átjutni Nyugat-Berlinbe, a Stasi börtönébe kerül. Másfél év múlva, 1989 novemberében, a fal leomlása után, zakatoló szívvel indul végre Nyugatra felkutatni a rejtélyes házat, amelynek képét még kislánykorában találta meg egy szekrény mélyén. A homályos eredetű rajz elviszi őt a múlt romjai közé, ahonnan nagyanyja valaha menekült. Amikor végre rátalál az elhagyatott Tornyos házra, felnyitja az elfeledni kívánt történet ajtaját is. A feltáruló titkok mindent megváltoztatnak: a múltat, a jelent s a jövőt is…

Géza fejedelem még él, de már csak napjai vannak hátra.
Koppány a hatalomátvételre készül – az ősi jusson.
Asztrik tanítana, de István herceg Méhecske (felettébb szemrevaló böszörmény leányzó) után koslat.
Pázmán lovag parancsot kap, hogy a föld alól is, de Esztergomba vigye Istvánt.
Sarolta aggódik a fiáért, de özvegyasszonynak még túl fiatal lenne, s Koppány húsz évvel előtte már kérte a kezét.
A bajor Gizella elindul a kolostorból, hogy egy leendő király menyasszonya legyen.
A régi és az új rend hívei gyülekezőben: elkerülhetetlen az összecsapás.

Mi már tudjuk a végeredményt, de Hegedüs Géza tollából olvasva az események és a jellemek újjászületnek.